alapeszme fn 6B

1. ’vmely elmélet, felfogás v. világnézet alapvető igazsága, alapgondolata, vezérelve’ ❖ Mellyek ennek az új elnevezési rendszernek alapeszméji (1839 Szász Károly¹ C3819, 40) | Schoppenhauer bölcsészetének alapeszméje az akarat (1877 Ábrányi Kornél² C0521, 41) | Az elemi oktatási törvényjavaslat, a maga haladó alapeszméivel s az ezekkel annyira ellentétes részletintézkedésekkel, híven tükrözi Eötvös meghasonlását (1951 Sőtér István 9613009, 81).

2. ’vmely magatartás, cselekvés, gyakorlat rendjében érvényesülő, azt meghatározó szabály, norma, törvény’ ❖ [Zólyomi] alapeszméje úgy szólván ennek ellentétele. Zólyomi egy gazdag, vakmerő, fajtalan ifjú (1837 Figyelmező C6730, [143]) | Egyetlen gondolat lön … életének alapeszméje (1844 Jósika Miklós C2433, 44) | e kormány politikájának alapeszméi (1912 Halász Imre CD10) | nem is lehetett volna ennél jobban kifejezni az emberek közötti béke fenntartásának alapeszméjét (1976 Selye János 9594005, 112).

3. (rég, Irodt) ’az irodalmi alkotás részeit egységbe fűző fő gondolat’ ❖ Marót alapeszme nélkül van; hogy a tettek benne motiválva nincsenek; hogy nyitások történnek bezárás nélkül (1838 Szemere Pál 8439085, 323) | ami [Az ember tragédiájában] külsőleg csak gépies szerkezetnek látszik: az bensőleg nem egyébb, mint az egész alkotás alapeszméje (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 369).

3a. (ritk, Irodt) ’〈a marxista irodalomszemléletben:〉 vmely műalkotás központi vezérgondolata, ún. eszmei mondanivalója’ ❖ Az egyik középkorú földmíves „A nép” c. vers alapeszméjét mondta el nekem néhány tömör szóban (1939 Illyés Gyula 9274071, 53) | a költészetté varázsolt reális életet felváltotta egy poetikusan ábrázolt hazug alapeszme, amelynek nincs sok köze a való élethez (1963 Fehér Pál ford. 2027015, 59).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

alapeszme főnév 6B
1.
vmely elmélet, felfogás v. világnézet alapvető igazsága, alapgondolata, vezérelve
Mellyek ennek az új elnevezési rendszernek alapeszméji
(1839 Szász Károly¹)
Schoppenhauer bölcsészetének alapeszméje az akarat
(1877 Ábrányi Kornél²)
Az elemi oktatási törvényjavaslat, a maga haladó alapeszméivel s az ezekkel annyira ellentétes részletintézkedésekkel, híven tükrözi Eötvös meghasonlását
(1951 Sőtér István)
2.
vmely magatartás, cselekvés, gyakorlat rendjében érvényesülő, azt meghatározó szabály, norma, törvény
[Zólyomi] alapeszméje úgy szólván ennek ellentétele. Zólyomi egy gazdag, vakmerő, fajtalan ifjú
(1837 Figyelmező)
Egyetlen gondolat lön … életének alapeszméje
(1844 Jósika Miklós)
e kormány politikájának alapeszméi
(1912 Halász Imre)
nem is lehetett volna ennél jobban kifejezni az emberek közötti béke fenntartásának alapeszméjét
(1976 Selye János)
3. (rég, Irodt)
az irodalmi alkotás részeit egységbe fűző fő gondolat
Marót alapeszme nélkül van; hogy a tettek benne motiválva nincsenek; hogy nyitások történnek bezárás nélkül
(1838 Szemere Pál)
ami [Az ember tragédiájában] külsőleg csak gépies szerkezetnek látszik: az bensőleg nem egyébb, mint az egész alkotás alapeszméje
(1900 Palágyi Menyhért)
3a. (ritk, Irodt)
〈a marxista irodalomszemléletben:〉 vmely műalkotás központi vezérgondolata, ún. eszmei mondanivalója
Az egyik középkorú földmíves „A nép” c.című vers alapeszméjét mondta el nekem néhány tömör szóban
(1939 Illyés Gyula)
a költészetté varázsolt reális életet felváltotta egy poetikusan ábrázolt hazug alapeszme, amelynek nincs sok köze a való élethez
(1963 Fehér Pál ford.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások