almafajta l. összetételként az alábbi szócikkben

alma fn 6A

1. ’az almafa termése’ ❖ Serény is volt anyánk [ti. a bibliai Éva], mondják, úr dolgára És igen figyelmes parancsolatjára, Ám reá is kapott a tiltott almára (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 53) | Mint az éretlen almák, midn a’ jéggé fagyott ess leveri ket zld ágaikról: úgy húllottak a’ Szaratzénusok a’ falak’ tetejérl (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461002, 105) | Szép az alma az ágtetőn, Még százszor szebb a szeretőm (1863 Vadrózsák 8258169, 396) | Mint héjj az almát, borít a magány, […] Hordom az élet bőrét, burkomat (1929 Szabó Lőrinc 9629077, 34) | az almát meghámozzuk, magházát kiszedjük és negyedekre vágjuk, gyenge ecetes vízbe rakjuk (1980 Halász Zoltán 2206004, 9).

1a. (irod) (az) Erisz almája ’viszályt kirobbantó ok’ ❖ egy sokkal fontosabb kérdés […] csaknem Eris almájává vált (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | hol egy katonatiszt, hol egy rövidre nyírt hajú, tömött szakállú ügyvéd, hol egy harmadik férfi volt a férj és feleség közt az Erisz almája (1884 Reviczky Gyula 8392097, 244) | kívánja-e bárki, hogy Erdély vagy bármely egykori magyar terület Erisz almája legyen? (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (ritk) ’országalma’ ❖ Láttuk a koronát, […] sceptrumot [= jogart], almát, keresztet, palástot, pallost és külön a Sz. István megfeketedett keztyűjét (1790 Héczei Dániel 7139001, 187) | Király vagyok […] Jogar, meg alma, kard, bot, korona [enyém] (1870 Lévay József ford.–Shakespeare C3738, 88).

3. (rég, ritk) ’vmilyen növénynek, pl. burgonyának, karalábénak a gumója’ ❖ Mentől idejébben lehet, a’ kolompért el kell rakatni […] a’ kik ősszel rakják, még több almát szednek alóla (1819 e. Nagyváthy János C3297, 13) | A melly karaláb elejénte sokáig csenevész s almáját nehezen növeli, azt jobb egyenest kitépni, s ujjat ültetni helyébe, mert már az ideje előtt elfásodott s használhatlan (1854 Galgóczi Károly 8153003, 60).

4. (ritk) ’a rózsafélék családjába tartozó, gömbölyded, húsos termésű, nemesített gyümölcsfa (Malus domestica), ill. e fajba tartozó növény; almafa’ ❖ Nem ment [= mentes]  tlök [ti. a méhektől] Mogyoró-rigya, Megy-fa, […] nem Szeder, Alma, Kökény (1786 Nagy János¹ 7235001, 26) | a savanyú almák, barackok és téli körték tönkre szipolyozták a félholdnyi földet, amely már száz éve volt kert (1928 Németh László² 9485038, 197) | [meleg decemberekben] a málnának, az almának és a kerti szamócának második termése volt (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065003, 162).

4a. (Növ) ’az ezt a fajt is magában foglaló növénynemzetség (Malus)’ ❖ alma (Malus): kétszikű, a rózsafélék (Rosaceae) családjába, az almafélék (Pomoideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség (1959 ÚjMagyarLex. C5422, 84) | Az alma latin nemzetségneve: Malus. […] Mintegy harminc faja ismert. Éghajlat tekintetében nem igényes (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

5. ’az almafa v. az almáskert teljes termése, hozama’ ❖ A’ Gyümölts fák-is a’ virágzáskor a’ leg-bövebb terméſt igérték, de annak utánna le-hullottak, úgy hogy már moſt kevés ſzilvánk és almánk leſzſz (1796 Bécsi Magyar Merkurius 7396034, 764) | akinek az almája nincs leszedve, még azt is leszedik a szomszédok, és elrakják nekik egy szemig (1984 Szántó Piroska 2025064, 71).

6. (rendsz. állítm-ként) (argó) ’nincs, ill. semmi’ ❖ Alma = ne, nem (1888 Berkes Kálmán C1055, 101) | Azt zörögte, hogy kassák [= szépek] a cuccaim, ne fázzak [= féljek], smacizzunk [= csókolózzunk], de nálam alma a fűzés [= rábeszélés], nem most szálltam le a falvédőről, nekem hiába süketel [= beszél] (1965 Esti Hírlap jan. 27. C4754, 3).

6a. (-val raggal, hsz-szerűen:) (argó) ’ne, nehogy’ ❖ Csak még ma almával bukjam, holnap már lesz matér [= áru] és plédlizhetek [= szökhetek] (1888 Berkes Kálmán C1055, 141).

Ö: ádámalmája, arany~, birs~, bőr~, cigány~, citrom~, farkas~, földi~, gránát~, jonatán~, kormos~, lé~, ország~, paradicsom~, pogácsa~, rétes~, vad~, zöld~.

UB: -befőtt, -fajta¹.

Fr: ország.

ÖU: amerikai~, ananász~, asszony~, aszú~, batul~, borsos~, egyiptomi~, export~, kínai~, király~, koszos~, olasz~, pozsonyi~, réz~, sátánalmája, selyem~, selymes~, szegfű~, tafota~, vér~.

ÖE: ~ág, ~bél, ~cibere, ~cikk, ~csuta, ~faj, ~fajta, ~féle, ~foltos, ~fúró, ~gerezd, ~kása, ~király, ~kofa, ~körtvély, ~kukac, ~levelész, ~mag, ~muskátli, ~nedv, ~olaj, ~paradicsom, ~pettyegetett, ~piac, ~szedő, ~szelet, ~szipoly, ~tároló, ~termelő, ~termő, ~torzsa, ~virág, ~víz, ~zúzó, ~zsuzsok.

Sz: almácska, almányi, almázik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

almafajta - nem önálló címszó, lásd az alábbi címszó összetételeként
alma főnév 6A
1.
az almafa termése
Serény is volt anyánk [ti. a bibliai Éva], mondják, úr dolgára És igen figyelmes parancsolatjára, Ám reá is kapott a tiltott almára
(1772 Barcsay Ábrahám)
Mint az éretlen almák, midn a’ jéggé fagyott ess leveri ket zld ágaikról: úgy húllottak a’ Szaratzénusok a’ falak’ tetejérl
(1805 Tanárki János ford.Tasso)
Szép az alma az ágtetőn, Még százszor szebb a szeretőm
(1863 Vadrózsák)
Mint héjj az almát, borít a magány, […] Hordom az élet bőrét, burkomat
(1929 Szabó Lőrinc)
az almát meghámozzuk, magházát kiszedjük és negyedekre vágjuk, gyenge ecetes vízbe rakjuk
(1980 Halász Zoltán)
1a. (irod)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
(az) Erisz almája
viszályt kirobbantó ok
egy sokkal fontosabb kérdés […] csaknem Eris almájává vált
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
hol egy katonatiszt, hol egy rövidre nyírt hajú, tömött szakállú ügyvéd, hol egy harmadik férfi volt a férj és feleség közt az Erisz almája
(1884 Reviczky Gyula)
kívánja-e bárki, hogy Erdély vagy bármely egykori magyar terület Erisz almája legyen?
(1996 Magyar Hírlap)
2. (ritk)
Láttuk a koronát, […] sceptrumot [= jogart], almát, keresztet, palástot, pallost és külön a Sz.Szent István megfeketedett keztyűjét
(1790 Héczei Dániel)
Király vagyok […] Jogar, meg alma, kard, bot, korona [enyém]
(1870 Lévay József ford.Shakespeare)
3. (rég, ritk)
vmilyen növénynek, pl. burgonyának, karalábénak a gumója
Mentől idejébben lehet, a’ kolompért el kell rakatni […] a’ kik ősszel rakják, még több almát szednek alóla
(1819 e. Nagyváthy János)
A melly karaláb elejénte sokáig csenevész s almáját nehezen növeli, azt jobb egyenest kitépni, s ujjat ültetni helyébe, mert már az ideje előtt elfásodott s használhatlan
(1854 Galgóczi Károly)
4. (ritk)
a rózsafélék családjába tartozó, gömbölyded, húsos termésű, nemesített gyümölcsfa (Malus domestica), ill. e fajba tartozó növény; almafa
Nem ment [= mentes]  tlök [ti. a méhektől] Mogyoró-rigya, Megy-fa, […] nem Szeder, Alma, Kökény
(1786 Nagy János¹)
a savanyú almák, barackok és téli körték tönkre szipolyozták a félholdnyi földet, amely már száz éve volt kert
(1928 Németh László²)
[meleg decemberekben] a málnának, az almának és a kerti szamócának második termése volt
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
4a. (Növ)
az ezt a fajt is magában foglaló növénynemzetség (Malus)
alma (Malus): kétszikű, a rózsafélék (Rosaceae) családjába, az almafélék (Pomoideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség
(1959 ÚjMagyarLex.)
Az alma latin nemzetségneve: Malus. […] Mintegy harminc faja ismert. Éghajlat tekintetében nem igényes
(1993–1995 BibliaiLex.)
5.
az almafa v. az almáskert teljes termése, hozama
A’ Gyümölts fák-is a’ virágzáskor a’ leg-bövebb terméſt igérték, de annak utánna le-hullottak, úgy hogy már moſt kevés ſzilvánk és almánk leſzſz
(1796 Bécsi Magyar Merkurius)
akinek az almája nincs leszedve, még azt is leszedik a szomszédok, és elrakják nekik egy szemig
(1984 Szántó Piroska)
6. (rendsz. állítm-ként) (argó)
nincs, ill. semmi
Alma = ne, nem
(1888 Berkes Kálmán)
Azt zörögte, hogy kassák [= szépek] a cuccaim, ne fázzak [= féljek], smacizzunk [= csókolózzunk], de nálam alma a fűzés [= rábeszélés], nem most szálltam le a falvédőről, nekem hiába süketel [= beszél]
(1965 Esti Hírlap jan. 27.)
6a. (-val raggal, hsz-szerűen:) (argó)
ne, nehogy
Csak még ma almával bukjam, holnap már lesz matér [= áru] és plédlizhetek [= szökhetek]
(1888 Berkes Kálmán)
Fr: ország
ÖU: amerikaialma, ananászalma, asszonyalma, aszúalma, batulalma, borsosalma, egyiptomialma, exportalma, kínaialma, királyalma, koszosalma, olaszalma, pozsonyialma, rézalma, sátánalmája, selyemalma, selymesalma, szegfűalma, tafotaalma, véralma
ÖE: almaág, almabél, almacibere, almacikk, almacsuta, almafaj, almafajta, almaféle, almafoltos, almafúró, almagerezd, almakása, almakirály, almakofa, almakörtvély, almakukac, almalevelész, almamag, almamuskátli, almanedv, almaolaj, almaparadicsom, almapettyegetett, almapiac, almaszedő, almaszelet, almaszipoly, almatároló, almatermelő, almatermő, almatorzsa, almavirág, almavíz, almazúzó, almazsuzsok
Sz: almácska, almányi, almázik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

almafajta l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-fajta¹ (fn-i utótagként)

1. ’〈állatnak, növénynek〉(örökletes) tulajdonságok alapján meghatározott (fajon belüli) rendszertani kategóriája v. más típusa, ill. az e kategóriába, típusba tartozó példánya(inak összessége, sokasága) v. annak vmely része’ ❖ állatfajta fn (átv is) | A’ külömbféle állat-fajták, mellyek a’ világnak egymással ellenkező természetű részeiből vitettek oda [ti. az ausztáliai Swan-folyó vidékére], igen jól szaporodnak (1830 Hasznos Mulatságok C8332, 75) | [A 18. században] minden műveltebb államban megindultak tehát a törekvések a régi primitív állatfajták nemesítés általi kitenyésztésére, és keresztezések által új állatfajták előállítására (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Nincs gusztustalanabb állatfajta a gyáva entellektüelnél: azt tiszteli, aki bántja (1989 Bólya Péter 1023008, 158) | Őshonosság miatt védelem alá helyezett állatfajták Szarvasmarha: magyar szürke. Sertés: szőke mangalica, fecskehasú mangalica, vörös mangalica; Juh: fehér hortobágyi racka, [...] cigája, cikta; Tyúk: sárga magyar, kendermagos (1995 Magyarország állatvilága CD14)  almafajta fn 6A | Quĭrĭānus [...]; különös alma fajta, eine besondere Art Äpfel (1818 Márton József¹ C3044, 927. hasáb) | A sok alma-fajta (több mint 1000) azonban véleményünk szerint már előbb elfajzott vagy hibridáció útján tetemesen előbb megváltozott, mielőtt tudományosan ismerni és megkülönböztetni elkezdették volna (1893 PallasLex. CD02) | a húsvétig is elálló, jól tárolt alma és szőlőfajták (1980 Magyar Konyha 2206013, 7) | [Cibakházán] az almafajták közül a Pogácsa, a Simonfi piros (a cigányalma), az Asztraháni, a Nyári fontos (Rétesalma, Tüköralma) [...] sokáig általános volt (2001 Bagi Gábor–Szurmay Zoltán CD36)  burgonyafajta fn 6A | A’ lisztes burgonya fajta jó a’ galamboknak, ha egyszersmind mageledelt is, vagy a’ burgonyát ánissal elegyitve kapják (1839 Tudományos Gyűjtemény C7317, 50) | [A rózsaburgonya] hátránya csak az, hogy csekély keményítő- és aránylag nagy viztaralma miatt nem oly ízletes és nem oly jól eltartható, mint más tömörebb húsu burgonyafajták (1897 PallasLex. CD02) | [A mezőgazdasági kiállításon] láttam tökalakú, sündisznószerű, köcsögalakú s mindenféle nagy elmélyedéssel és odaadással kitenyésztett burgonyafajtát (1937 Féja Géza 9138003, 101) | a Veszprémi Egyetemen kiváló táplálóértékű és a betegségekkel szemben jól ellenálló burgonyafajtát nemesítettek (2004 Országgyűlési Napló CD62)  búzafajta fn 6A | A cseh fogyasztók részére a bácskai sárga buza fajtákat, melyek sokkal olcsóbbak mint a bánsági, örömestebb veszik, mint a többit (1858 Pesti Napló nov. 3. C8640, [1]) | [az ún. acélos búzatípusok] ma már a magyar búzaterület nagyobb részéről kiszorították a lágy búzafajtákat (1937 Kemény György 2045040, 126) | Az első termesztett búzafajta az alakor (Tr. monococcum) volt (1977 NéprajziLex. CD47) | [apám] új búzafajtákkal kísérletezett (2005 Somssich-Szőgyény Béla 3148003, 828)  csemegeszőlő-fajta fn 6A | Basilicum v. Szt. Laurent. Frankhonból származó, korán érő, fehérszemü csemegeszőllő-fajta (1893 PallasLex. CD02) | A szőlők fejlődését a meleg, csapadékos időjárás kedvezően befolyásolta. A bogyók jól fejlődnek. A korai csemegeszőlőfajták már elérték teljes nagyságukat és üvegesedni kezdenek (1937 Borászati Lapok 2118001, 247) | A nyugati eredetű és új hazai csemegeszőlőfajták (Saszla, Szőlőskertek királynéja stb.) (1982 NéprajziLex. CD47) | A monoki nagykastély kertjében a 734 öles kísérleti szőlőmintatelepen hétféle bor, és huszonháromféle csemegeszőlő-fajtát telepítettek (2001 Tamás Edit CD36)  gombafajta fn 6A | Nyáralla: ehető gombafajta (1883 Magyar Nyelvőr C5950, 47) | [legveszedelmesebbek a korallszirtekre] a Saproleginákhoz tartozó gombafajták, melyek már egyik ős-geologiai korszakban, a devonban is nagyban pusztítottak a korallszírtek között (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A könyv] színes rajzai és a leírások bemutatják a gombák csoportosítását, a kalapos gombák meghatározását (azokat a legfontosabb jegyeket, amelyekre figyelni kell), a csöves, a lemezes termőrétegű gombákat, a rókagombaféléket, a gerebengombaféléket, a hasadtlemezű gombákat, a laskagombákat és a többi gombafajtát (2000 Új Könyvek CD29)  halfajta fn 6A | [A zoológus] Lacepede 20 esztendő előtt még 300 hal-fajtánál többet nem tudott elő számlálni; a’ Párisi Kir. gyűjteményben már most 2500 faj találtatik (1831 Hasznos Mulatságok C8334, 10) | Keményhal, az a halfajta, mely a szárazra vetve is sokáig elél, ilyen a ponty, kárász, sügér, csuka (1895 PallasLex. CD02) | A halak elfogyasztása külön tudomány volt a béke boldog éveiben, mert némely halfajtához illett késsel is hozzányúlni (1932 Krúdy Gyula CD54) | A halfajták általános szokása, hogy híven visszatérnek ősidők óta megszokott ívóhelyeikre akkor is, ha ezek földrajzi helyzete megváltozik (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 374) | A Fertőn előforduló halfajták közül közismert a ponty, csuka, sügér, compó, kárász, laposkeszeg, dévérkeszeg, pirosszemű kele, veresszárnyú koncér, balin, harcsa, menyhal, őnhal, löbőlhal (szélhajtó küsz) és a csík (1982 Zádor Alfréd CD52)  juhfajta fn 6A | Ezennel a’ nemesűlt Júhfajták minden tiszteltt Kedvelőinek alázatos jelentés tétetik, hogy Harmincz egynéhány darab igazi Spanyol Merinos hágó Kosok déli Franczia Országon keresztül Magyar Országba hajtattak (1819 Hazai és Külföldi Tudósítások C8260, 44) | Az okos elővigyázat minden esetre azt javasolja, hogy az ezen betegségben [ti. az ún. merevényeskórban] szenvedő juhfajtát ki kell irtani a’ nyájból (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310011, 166) | [Az ún. keletfríz juh] tejtermelésben első az összes juhfajták közt (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ősi juhfajtáink (racka, cigája) kis-ázsiai származásúak. Merinó a 18. század közepén került Magyarországra, csakis ezt a juhfajtát nevezték birkának (1991 Magyar néprajz CD47) | Magyarországon 12 juhfajta 200-féle egyede ismert (1995 Magyar Hírlap CD09)  kacsafajta fn 6A | Aylesbury-kacsa (Anas domestica buckinghamensis). A legszebb kacsafajta, mely Buckingham grófság fővárosától, a Thame partján fekvő Aylesbury-tól vette nevét. Csőre az állatnak halavány rózsaszin, tollazata hófehér (1893 PallasLex. CD02) | A kacsát főleg ízletes húsáért tenyésztik, bár újabban olyan kacsafajtákat is állítottak elő, amelyek kiváló tojóknak bizonyultak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A délre röppent lúd- meg kacsafajták, a vöcskök, szárcsák helyét hidegkedvelő északvidéki rokonaik foglalták el (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 141) | A házi kacsafajták őse a hazánkban gyakori tőkés réce (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  kecskefajta fn 6A | A’ Kamel szőr bizonyos Ketske fajtától jön, melly Kis Ásiában, Angorában, Beybazárban, és Natoliában nagy falkákban tenyész (1822 Hasznos Mulatságok C0185, 1) | Angora-kecske (állat), Angorában tenyésztett kecske-fajta; fényes puha gyapjut ad, melyből finom kelméket szőnek. Jelenleg itt-ott Európában is tenyésztik (1893 PallasLex. CD02) | minden kecskefajta született egyensúlyozóművész. Hajlós ágon végigmegy a kecske, mint egy kötéltáncos [...]. Sziklacsompók tenyérnyi csúcsára, irdatlan szakadékok fölött, biztosan ugrik át a kecske (1947 Tersánszky Józsi Jenő 2005100, 17) | A szarvasmarhafélék közül kerültek ki a leghasznosabb háziállatok: a szarvasmarha-, a juh- és a kecskefajták (1993 BibliaiLex. CD1207)  körtefajta fn 6A | A 14 kiállító közől zágrábi érsek ő excja kertészének küldeménye volt leggazdagabb, mely 72 alma- és 45 körte-fajtából állott (1856 Budapesti Hírlap jan. 11. C7814, [1]) | a legtöbb körtefajta nem önbeporzó (1943 Főző Géza CD52) | [Entz Ferenc] világosan felismerte, hogy a magyar gyümölcstermesztés egyik nagy hiánya a mi viszonyaink közé illő téli körtefajta (1980 Geday Gusztáv CD30)  lófajta fn 6A | tsak úgy mehetünk nagyra, ha tulajdon Magyar Ló fajtánkat megnemesítjük (1816 Hazai és Külföldi Tudósítások C8253, 342) | A’ mit a’ Belgiumi, Dán, Angol-Cleveland, Spanyol, Normandi ’s a’ t. Lófajtákrul tudunk, csak véleményre van állítva, és mennyire vannak tisztán nevelve nemzetségekben, vagy mennyire korcsok, azt csak számos nemzések után; ha mindég magok köztt tenyésztetnének, lehetne valamelly hihetőséggel megtudnunk (1828 Széchenyi István CD1501) | Cimarones (állat), Dél-Amerikában vadon élő lófajta (1893 PallasLex. CD02) | a mátai farmon 600 pejszínű noniuszt nevelnek, hogy minél nagyobb számban tenyésszék ki ezt az edzett, erős és igénytelen lófajtát, amely nemcsak nagyteljesítményű igásállat és kiváló kocsihúzó, de elsőrangú sportló is (1955 Antalffy Gyula 1004011, 121) | a lófajtákat általában testfelépítésük, használati alkalmasságuk, valamint vérmérsékletük szerint két nagy csoportra oszthatjuk: meleg- és hidegvérű lovakra (1995 Magyarország állatvilága CD14)  majomfajta fn 6A (átv is) | Mór változat [ti. embertípusé]. Keskenyre nyomult test és fő. Leginkább közelít némelly jelekben bizonyos majomfajtákhoz (1838 Athenaeum C0017, 591) | [Freud őshorda-elmélete szerint] az emberiség, mint némely emlősállat és majomfajta őshorda-szervezetben élt (1935 RévaiNagyLex. C5717, 699) | Mi más lennék, mint humanista, habár egy szikrát sem hatódom meg az ember fogalmától? Az ember nevű majomfajtától minden gyalázat kitelik (1989 Konrád György 9351007, 649) | Fultz és mtsai összehasonlították a neutralizáló ellenanyagok mennyiségét két olyan majomfajtában, a rhesusben, illetve a sooty mangebeyben, amelyek fertőzhetők SIV-vel (1991 Füst György 2037003, 1441)  növényfajta fn 6A | Nagy Britanniának Indiai új birtokában ezer hatszáz negyven nyolcz, szám szerént 1648 külömbféle növény fajták találtattak, mellyek mind eddig jobbára isméretlenek (1828 Hasznos Mulatságok C8328, 29) | nemesített növényfajták (1895 PallasLex. CD02) | Nem bibelődik a gondos préseléssel nem vesződik a tetszetős ragasztással. Szár, levelek, virág összehányódnak nála. Nem törődik azzal sem, hogy ugyanabból a növényfajtából tizet-huszat is gyüjtött már (1933 Illés Endre CD10) | A különféle növényfajták kisebb-nagyobb foltokban borítják a talaj felszínét (2009 Angyalosi Gergely 3004004, [110])  pókfajta fn 6A | Vannak ugyan némely pókfajták, melyek hálót nem szőnek, [...] de a nagyobb rész ezen müszer nélkül el nem élhet, mert prédáját csak ugy ejtheti el, ha az hálójában megakad (1864 Vasárnapi Újság C7378, 58) | Van egy bizonyos tengeri pókfajta, melynek a nősténye húszszor-harmincszor akkora, mint a hím (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 49) | [Herman Ottót] fölkérték a magyarországi pókfajták monográfiájának megírására. A munka, amelyet óriási ambícióval készített, hamarosan megjelent, és a tudományos beérkezést hozta számára határon innen és túl (1971 Kósa László CD30) | A fekete özvegy az amerikai kontinensen őshonos pókfajta (2002 Magyar Hírlap CD09)  szőlőfajta fn 6A | Némely veszedelmeknek magában a szőllőfajtában találjuk a’ fundamentomát, mikor abban vagy igen sok, vagy igen kevés a’ nedvesség, melynek a’ mozgásai rendeletlenek (1805 Pethe Ferenc 8364018, 419) | messünk ne csak „kétrügyes csapokra”, hanem aszerint, amint azt a szőlőfajta, talaj, éghajlat stb. (régi nóta szerint) kivánja, – 1, 2, 3, 4, rügyes csapokra s ennél több rügyes szálvesszőkre (1899 Borászati Lapok 8607001, 396) | Direkttermő szőlőfajták (1947 Szabad Föld máj. 18. C1537, [6]) | Világos színű bor a fehér szőlőfajtákból készíthető. Ezeknek a szőlőknek a héja éretten is zöldes, sárga színű (2005 Botos Ernő Péter et al. 3061001, 32).

2. ’〈dolog, anyag, jelenség stb.〉 vmely típusa, változata, ill. ilyen típust képviselő példánya, darabja v. egyedi megvalósulása’ ❖ adófajta fn 6A | miért kényszeritené a főváros az eladót arra, hogy a számtalan adófajták mellett ismét ujabb dijat fizessen (1893 Nemzet jan. 12. C0392, [6]) | Ez a középkori adófajta [ti. a hadiadó], mely a rendi hatalomnak a királlyal szemben legbiztosabb támasza (1928 Szekfű Gyula CD42) | A konkrét adófajták közül a fogyasztási, illetve forgalmi adó látszik a legközelebb állni ehhez az elvhez [ti. a társadalmi igazságosság elvéhez], hiszen ez személyre, illetve egyénre való tekintet nélkül, tehát a lehető legáltalánosabb és legpártatlanabb módon, a fogyasztáshoz igazítva rója ki az adót (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 105)  anyagfajta fn 6A | [a kísérleti vasúti] pályát négy részre osztják és a négy részen különféle ágyazási és felépitményi anyag lesz elrendezve és pedig ugy, hogy mindegyik anyagfajtából egy rész egyenesben, egy rész pedig görbében fekszik (1906 Vasúti és Közlekedési Közlöny C8434, 680) | a keletkezett Na2+-ion oly rendkívül reakcióképes, oly nagy erővel ragad magához egy elektront minden lehető forrásból, hogy kémiai folyamatokban még átmenetileg sem szerepelhet, csak igen kis nyomású gázban állítható elő, mint rendkívül aktív, igen rövid átlagos élettartamú anyagfajta (1960 Magyar Tudomány C5225, 479) | az egyes anyagfajtákhoz tartozó mosási hőfoktartomány (1999 Lakáskultúra CD39) | hulladéknak azokat az anyagokat nevezzük, amelyek keletkezésük helyén (gyárak, háztartás, mezőgazdaság) ugyan haszontalanná váltak, de anyagfajtánként különválogatva még másodlagos nyersanyagként újrahasznosíthatók (2009 Ferentzi Tünde 3259002, 12)  árufajta fn 6A | A kivitel az ausztriai birodalom vámterületének minden részeiből az összehasonlitandó 1847 és 1850-diki években következő árufajtákat foglalt magában: Természeti és mezőgazdasági termesztmények [...] Ipartárgyak (1852 Pesti Napló febr. 26. C8634, [1]) | Az összes költségek közül tehát a súlyköltségek az értékek szerint, a többi költségek pedig valamely megfelelőnek mutatkozó kulcs szerint osztandók el az egyes árufajták terhére (1895 PallasLex. CD02) | egy kereskedelmi vállalat egy árufajtából valamely okból túl nagy készletet halmozott fel (1979 Varga György 1160001, 19) | A blokádnak létezik egy olyan változata is, amely nem egy bizonyos árufajtára, hanem egy szűk területre korlátozza a zárást (2007 Kaiser Ferenc 3001001, 50)  bűncselekményfajta fn 6A | a kultúra fejlődése nem hogy a bűncselekmények kipusztulását vonhatná maga után, hanem egyes bűncselekményfajták éppen a kultúra emelkedésével szaporodnak. Nem is szólva az államellenes bűncselekményekről (1934 Pesti Napló márc. 17. C8712, 7) | a közlekedésrendészet hivatalból eljár az adott bűncselekményfajta – szándékos közúti veszélyeztetés, testi sértés vagy garázdaság elkövetője ellen (1995 Magyar Hírlap CD09) | Farrington (1995) 400 fiúra kiterjedő longitudinális vizsgálatában kimutatta, hogy 10 és 20 éves kor között a legaktívabbak a fiatalkorú bűnelkövetők, nemcsak az elkövetések gyakoriságának tekintetében, hanem a különböző bűncselekményfajták válogatás nélküli megvalósításában is. A leggyakoribb bűncselekményfajták a betörés, bolti lopás, autó- és autóból lopás, rongálás és garázdaság voltak (2003 Boros János 3224001, 284)  cigarettafajta fn 6A | egy pár év mulva uj szivar- vagy cigaretta-fajtát kell kibocsátani, mert a régit nem kivánja senki sem (1891 Budapesti Hírlap dec. 19. C4738, 7) | Jellemző rá [ti. Gróh doktorra], hogy még egy cigarettafajtához sem ragaszkodott; amit a trafikban meglátott, azt megvette (1967 Örkény István 9500027, 142) | a nikotin- és kátrányszegény light cigarettafajták forgalma (1999 Magyar Hírlap CD09)  edényfajta fn 6A | [Képaláírásként:] bronz-edényfajták Tirolból (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az egyszerű agyagedényekben van] az igazi ősforrás a valamennyi formában és technikában előállított edényfajták számára (1939 Horváth Henrik CD43) | Funkciójuk szerint többféle edényfajtát különböztetünk meg. Általában beszélnek vizes-, mustmerigető, tejes-, főző-, boros- stb. edényekről. A muzeológia szakterminusai pedig tejtartó, tároló-, fejő- stb. edényt különböztetnek meg (1977 NéprajziLex. CD47) | a török hódoltsággal, a XVI -XVII. században több új étellel és edényfajtával gazdagodott a magyar konyha (1981 Fehér Géza 2206035, 6)  energiafajta fn 6A | [Ostwald] a lelki élet jelenségeinek magyarázására egy külön energiafajtát, „szellemi energiát” vesz fel (1909 Lánczi Jenő CD10) | Motor alatt értenek általánosságban minden olyan gépi berendezést, mely valamilyen energiafajtát mozgási energiává alakít át s így munkát képes végezni (1928 TolnaiÚjLex. C5729, [183]) | Villamos hajtásra többféle alternatív energiaforrás hasznosítható. A perspektíva a megújuló energiafajtáké (2009 Petrók János 3168001, 38)  iskolafajta fn 6A | nyári szünidő vagy nagy szünet (vakáció), amely hazánkban 2-3 hóra terjed az iskolafajták szerint (1897 PallasLex. CD02) | Ebben az iskolafajtában [ti. a mezőgazdasági szakiskolában] a számtan, természethistória, egészségtan, földleírás és más tantárgyak csak mintegy alátámasztják a középpontban álló mezőgazdaságtudományi oktatást (1970 Tilkovszky Loránt CD30) | Az adott társadalmi, politikai helyzethez való alkalmazkodásból és az említett igények kielégítése céljából [ti. az egyetemek pótlására] jött létre Magyarországon az az igen tartósnak bizonyult iskolafajta, amelyet a szakirodalom kollégium típusú iskolának nevez. E főiskolai tagozatokkal is rendelkező iskolák elnevezése a reformátusok esetében kollégium, az evangélikusoknál legtöbbször líceum, míg a katolikusoknál – főleg a jezsuita iskolák esetében – az akadémia volt (1996 Természet Világa CD50)  jövedelemfajta fn 6A | a mezőgazdaságból származó jövedelem három világosan elkülönithető részre bontható föl. 1. A tiszta földjáradékjövedelem. 2. Az alkalmazott tőke profitja. 3. A munkajövedelem. A saját munkaerejével saját földjén dolgozó földmunkásnál ez a három jövedelemfajta természetesen egybefolyik. [...] Világosan elkülönitődik azonban ez a három jövedelemfajta a bérbeadott nagybirtoknál (1918 Népszava dec. 22. C7486, 9) | A hatályos személyi jövedelemadó-törvény összevont adóalapja három jövedelemfajtából áll. Ide tartozik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem (1998 Magyar Hírlap CD09) | az oszmán állam egyik legfontosabb bevételi forrását a keresztények fejadója alkotta. [...] Az összes bevételnek 1523–24-ben 35%-a, [...] 1582-ben minimum 15%-a származott dzsizjéből [ti. e fejadóból], amely ezzel végig a legnagyobb egyedi tétel lett valamennyi jövedelemfajta közül (2006 Fodor Pál 3106002, 190)  munkafajta fn 6A | A modern munkafajták legintenzivebbje, legszövevényesebbje, leglázasabbja, a gyári munka minden nagyszerüséges borzalma lép itt [ti. Zola Munka című regényében] elénk (1900 Pesti Napló dec. 2. C8682, [4]) | Látni kell, hogy e [technikai] fejlődés nem egyszerűen azáltal fejti ki hatását, hogy bizonyos adott ipari munkákat (legyen az esztergálás, lemezegyengetés, acélöntés, hengerlés vagy éppen kubikolás, falazás) tartalmilag módosít, hanem hogy bizonyos munkafajták jelentőségét, súlyát, elterjedtségét is módosítja, sőt egyeseket megszüntet, újakat létrehoz (1975 Héthy Lajos–Makó Csaba 2056003, 32) | Ahogyan a munkafajták áttolódnak a szellemi munkák, a legkülönbözőbb, a termeléshez is kapcsolódó szolgáltatások felé (ilyen a kereskedelem is), úgy a szükséges szervezeti formák is változnak, s ezek irányítási módjai is (1988 Tények könyve CD37) | Az egyszerűbb fizikai munkafajtáknál a munkavégzés sikeressége kevésbé függ az egész társadalom együttműködésétől (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 105)  pénzfajta fn 6A | Az a Reichsschatzschein derék egy pénzfajta volt. Arannyal és ezüsttel volt nyomtatva. (Ez volt az egész ércalapja.) A birodalom minden nemzeteinek a nyelvén olvasható volt rajta, hogy aki ezt a bankót el nem fogadja, miféle büntetéssel sújtatik (1903 Jókai Mór CD18) | A modern értelemben vett tőzsdei kereskedelem nem az árukereskedelem, hanem az értékpapírok és pénzfajták természetüknél fogva tipizálhatók és standardizálhatók (1992 Székely Katalin 2022004, 22) | A többi, [a 16. századi soproni pénzforgalomban] egyébként ritkán felbukkanó pénzfajták közül két lengyel pénzt érdemes megemlíteni: a lengyel hármasgarast [...], illetve a néha felbukkanó ort nevű, egynegyed számítási forint (25 denár) értékű pénzt (2004 Kálnoki-Gyöngyössy Márton CD52)  sorfajta fn 6A | Nincs sorfajta, melynél a prózává kopás veszélye nagyobb lenne, mint a magyar tizenkettesnél (1940 Rónay György CD10) | minden trocheikus sorfajta maradéktalanul beleillik valamelyik magyaros sorfajtába, mint annak szépcsengésű változata (1959 Hegedüs Géza 9233027, 116) | egyes jambusi sorfajták „drámaisága” (2006 Horváth Kornélia 3155001, 27)  szénfajta fn 6A | Legnagyobb szükség van rá [ti. a szikrafogóra] ott, hol a tüzelés mesterségesen fokozott légvonat mellett történik (lokomobil, lokomotiv) és pedig annál inkább, minél könnyebb szénfajtával tüzelnek (1897 PallasLex. CD02) | [Wartha Vince] a hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat (1974 Korach Mór CD30) | A legfiatalabb, közcélú erőművekben elterjedten használt szénfajta a lignit, amelynek fő jellemzője a viszonylag nagy nedvességtartalom (1998 Természet Világa CD50)  szerződésfajta fn 6A | A kapitalizmus áruviszonyain nevelkedett ember számára természetes, hogy az adásvétel, a vállalkozás, a bizomány s a többi szerződésfajta körében az „aki bírja, marja” elv érvényesül (1959 Világhy Miklós 2056025, 13) | A Ptk. több szerződésfajta szabályait is tartalmazza, ezek az úgynevezett nevesített szerződések (1997 Magyar Hírlap CD09) | a koncesszió mint szerződésfajta (2000 Országgyűlési Napló CD62)  szövegfajta fn 6A | Kérdés, hogy az ilyen [ti. a téma és a réma viszonyára vonatkozó] elemzések milyen mértékben segítenek bennünket a különféle szövegfajtákra jellemző vonások megragadásában (1985 Balázs János² 1009001, 219) | Egy-egy kompozíción belül különböző szövegfajták határozhatók meg, amelyeknek az ismerete az értelmezés szempontjából nagy jelentőségű. A szöveglingvisztika megkülönböztet deskriptív, narratív, expozitórikus, argumentatív és instruktív szövegeket, és egyúttal meghatározza e szövegek műfaji sajátosságait (1995 BibliaiLex. CD1207) | A szövegfajtáknak – köztük a minket elsősorban érdeklő kancelláriai szövegfajtáknak – azonban nem létezik általánosan elfogadott tipológiája, ugyanazon szöveget levéltári jegyzékek más szövegfajtaként kezelhetik, mint a nyelvészeti tipológiák (2004 Németh János² CD52)  táncfajta fn 6A | nem anynyira aestheticus mint sörcsarnokba való tánczfajtát [ti. az ún. Zepperl-polkát] (1856 Budapesti Hírlap máj. 31. C7814, [3]) | [Bartók bihari gyűjteménye kiadásának bevezetőjében] a hangszeres zene kategóriáján belül ír a különféle hangszerek jellegzetességeiről, megnevezi a vidék tipikus táncfajtáit; összefoglalja a román népi verselés észlelt sajátosságait (1976 Lampert Vera CD30) | Érdekes jelenség a magyar tánc történetében a verbunk kifejlődése, amikor egy meglévő táncfajta sajátos szerepkört kap. [...] Eleinte a verbunk az ugrós-legényes férfitáncok jegyeit mutatta, hiszen fontos volt, hogy a katonaéletre csalogató táncba bármelyik ügyes legény bekapcsolódhasson. A 18. század végétől kapott ez a látványos, előadásszerű tánc kötöttebb formát, amit a toborzó káplár irányított, ekkor a legények körben és szólóban is táncoltak (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a legtöbb táncfajta az egész testet megmozgatja, edzi a hasi izmokat, formálja a derekat és a csípőt (2002 Magyar Hírlap CD09)  termékfajta fn 6A | Amit az idézett részben az egészséges és egészségtelen fogalmának magyarázataként [Oscar Wilde] előad, az nem egyéb, mint az igazi művészi termék, a tehetség természetes gyümölcse s a mesterkélt szellemi iparcikk között fennálló különbség. Kétségtelen, hogy az előbbi rokonszenves s a második hidegen hagy, ha azonban e két termékfajtát okvetlen az egészség szempontjából akarjuk megbírálni, akkor a gyakran kétségtelenül túlfeszült, sőt patologikus lelkiállapotból származó műtermék inkább illethető az egészségtelen szóval, mint a józan okoskodásból születő iparcikk (1908 Szász Zoltán CD10) | Egy zsarolási kísérlet miatt a Nestlé élelmiszerkonszern tegnap 44 dél-németországi áruházban kivonta a forgalomból termékeit. A zsarolók hétfőn érkezett levele szerint húsz különböző termékfajta közül öt darabot megmérgeztek (1998 Magyar Hírlap CD09) | [a módosítás szerint] az eladó köteles lett volna a vevő szándékától függetlenül számlát adni, ha az értékesítés bármely termékfajtából eléri vagy meghaladja a rendeletben meghatározott mértéket vagy az 50 ezer forintot (2004 Országgyűlési Napló CD62)  vasfajta fn 6A | a szénben lehetőleg szegény és síngyártásra alkalmas vasfajták (1877 Természettudományi Közlöny C7901, 273) | A kovácsvas vagy kovácsolt vas a leglágyabb vasfajta, melynek hengerelhetőségével, hidegben és melegben való nyujthatóságával csak kevés fém vetekszik (1898 Edvi Illés Aladár 8120001, 10) | Az ötvözetlen acélfajták tulajdonságát a széntartalom és a hőkezelési állapot határozza meg. С % (1,7–4) rideg, nem kovácsolható – С % (0,5–1,7) kedvező, kovácsolható – С % (0,6–2,3) kitűnően edzhető (legszilárdabb vasfajta) – С % (0,3–0,5) hegeszthető (1995 Magyar Tudomány C8615, 1092).

almafajta - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
-fajta¹ (fn-i utótagként)
1.
〈állatnak, növénynek〉 (örökletes) tulajdonságok alapján meghatározott (fajon belüli) rendszertani kategóriája v. más típusa, ill. az e kategóriába, típusba tartozó példánya(inak összessége, sokasága) v. annak vmely része
állatfajta főnév (átv is)
A’ külömbféle állat-fajták, mellyek a’ világnak egymással ellenkező természetű részeiből vitettek oda [ti. az ausztáliai Swan-folyó vidékére], igen jól szaporodnak
(1830 Hasznos Mulatságok)
[A 18. században] minden műveltebb államban megindultak tehát a törekvések a régi primitív állatfajták nemesítés általi kitenyésztésére, és keresztezések által új állatfajták előállítására
(1929 Az állatok világa ford.)
Nincs gusztustalanabb állatfajta a gyáva entellektüelnél: azt tiszteli, aki bántja
(1989 Bólya Péter)
Őshonosság miatt védelem alá helyezett állatfajták Szarvasmarha: magyar szürke. Sertés: szőke mangalica, fecskehasú mangalica, vörös mangalica; Juh: fehér hortobágyi racka, [...] cigája, cikta; Tyúk: sárga magyar, kendermagos
(1995 Magyarország állatvilága)
almafajta főnév 6A
Quĭrĭānus [...]; különös alma fajta, eine besondere Art Äpfel
(1818 Márton József¹)
A sok alma-fajta (több mint 1000) azonban véleményünk szerint már előbb elfajzott vagy hibridáció útján tetemesen előbb megváltozott, mielőtt tudományosan ismerni és megkülönböztetni elkezdették volna
(1893 PallasLex.)
a húsvétig is elálló, jól tárolt alma és szőlőfajták
(1980 Magyar Konyha)
[Cibakházán] az almafajták közül a Pogácsa, a Simonfi piros (a cigányalma), az Asztraháni, a Nyári fontos (Rétesalma, Tüköralma) [...] sokáig általános volt
(2001 Bagi Gábor–Szurmay Zoltán)
burgonyafajta főnév 6A
A’ lisztes burgonya fajta jó a’ galamboknak, ha egyszersmind mageledelt is, vagy a’ burgonyát ánissal elegyitve kapják
(1839 Tudományos Gyűjtemény)
[A rózsaburgonya] hátránya csak az, hogy csekély keményítő- és aránylag nagy viztaralma miatt nem oly ízletes és nem oly jól eltartható, mint más tömörebb húsu burgonyafajták
(1897 PallasLex.)
[A mezőgazdasági kiállításon] láttam tökalakú, sündisznószerű, köcsögalakú s mindenféle nagy elmélyedéssel és odaadással kitenyésztett burgonyafajtát
(1937 Féja Géza)
a Veszprémi Egyetemen kiváló táplálóértékű és a betegségekkel szemben jól ellenálló burgonyafajtát nemesítettek
(2004 Országgyűlési Napló)
búzafajta főnév 6A
A cseh fogyasztók részére a bácskai sárga buza fajtákat, melyek sokkal olcsóbbak mint a bánsági, örömestebb veszik, mint a többit
(1858 Pesti Napló nov. 3.)
[az ún. acélos búzatípusok] ma már a magyar búzaterület nagyobb részéről kiszorították a lágy búzafajtákat
(1937 Kemény György)
Az első termesztett búzafajta az alakor (Tr.Triticum monococcum) volt
(1977 NéprajziLex.)
[apám] új búzafajtákkal kísérletezett
(2005 Somssich-Szőgyény Béla)
csemegeszőlő-fajta főnév 6A
Basilicum v.vagy Szt.Szent Laurent. Frankhonból származó, korán érő, fehérszemü csemegeszőllő-fajta
(1893 PallasLex.)
A szőlők fejlődését a meleg, csapadékos időjárás kedvezően befolyásolta. A bogyók jól fejlődnek. A korai csemegeszőlőfajták már elérték teljes nagyságukat és üvegesedni kezdenek
(1937 Borászati Lapok)
A nyugati eredetű és új hazai csemegeszőlőfajták (Saszla, Szőlőskertek királynéja stb.s a többi)
(1982 NéprajziLex.)
A monoki nagykastély kertjében a 734 öles kísérleti szőlőmintatelepen hétféle bor, és huszonháromféle csemegeszőlő-fajtát telepítettek
(2001 Tamás Edit)
gombafajta főnév 6A
Nyáralla: ehető gombafajta
(1883 Magyar Nyelvőr)
[legveszedelmesebbek a korallszirtekre] a Saproleginákhoz tartozó gombafajták, melyek már egyik ős-geologiai korszakban, a devonban is nagyban pusztítottak a korallszírtek között
(1933 Az állatok világa ford.)
[A könyv] színes rajzai és a leírások bemutatják a gombák csoportosítását, a kalapos gombák meghatározását (azokat a legfontosabb jegyeket, amelyekre figyelni kell), a csöves, a lemezes termőrétegű gombákat, a rókagombaféléket, a gerebengombaféléket, a hasadtlemezű gombákat, a laskagombákat és a többi gombafajtát
(2000 Új Könyvek)
halfajta főnév 6A
[A zoológus] Lacepede 20 esztendő előtt még 300 hal-fajtánál többet nem tudott elő számlálni; a’ Párisi Kir.királyi gyűjteményben már most 2500 faj találtatik
(1831 Hasznos Mulatságok)
Keményhal, az a halfajta, mely a szárazra vetve is sokáig elél, ilyen a ponty, kárász, sügér, csuka
(1895 PallasLex.)
A halak elfogyasztása külön tudomány volt a béke boldog éveiben, mert némely halfajtához illett késsel is hozzányúlni
(1932 Krúdy Gyula)
A halfajták általános szokása, hogy híven visszatérnek ősidők óta megszokott ívóhelyeikre akkor is, ha ezek földrajzi helyzete megváltozik
(1972 Várkonyi Nándor)
A Fertőn előforduló halfajták közül közismert a ponty, csuka, sügér, compó, kárász, laposkeszeg, dévérkeszeg, pirosszemű kele, veresszárnyú koncér, balin, harcsa, menyhal, őnhal, löbőlhal (szélhajtó küsz) és a csík
(1982 Zádor Alfréd)
juhfajta főnév 6A
Ezennel a’ nemesűlt Júhfajták minden tiszteltt Kedvelőinek alázatos jelentés tétetik, hogy Harmincz egynéhány darab igazi Spanyol Merinos hágó Kosok déli Franczia Országon keresztül Magyar Országba hajtattak
(1819 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Az okos elővigyázat minden esetre azt javasolja, hogy az ezen betegségben [ti. az ún. merevényeskórban] szenvedő juhfajtát ki kell irtani a’ nyájból
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
[Az ún. keletfríz juh] tejtermelésben első az összes juhfajták közt
(1929 Az állatok világa ford.)
Ősi juhfajtáink (racka, cigája) kis-ázsiai származásúak. Merinó a 18. század közepén került Magyarországra, csakis ezt a juhfajtát nevezték birkának
(1991 Magyar néprajz)
Magyarországon 12 juhfajta 200-féle egyede ismert
(1995 Magyar Hírlap)
kacsafajta főnév 6A
Aylesbury-kacsa (Anas domestica buckinghamensis). A legszebb kacsafajta, mely Buckingham grófság fővárosától, a Thame partján fekvő Aylesbury-tól vette nevét. Csőre az állatnak halavány rózsaszin, tollazata hófehér
(1893 PallasLex.)
A kacsát főleg ízletes húsáért tenyésztik, bár újabban olyan kacsafajtákat is állítottak elő, amelyek kiváló tojóknak bizonyultak
(1933 Az állatok világa ford.)
A délre röppent lúd- meg kacsafajták, a vöcskök, szárcsák helyét hidegkedvelő északvidéki rokonaik foglalták el
(1937 Szentiványi Jenő)
A házi kacsafajták őse a hazánkban gyakori tőkés réce
(1993 A magyarság kézikönyve)
kecskefajta főnév 6A
A’ Kamel szőr bizonyos Ketske fajtától jön, melly Kis Ásiában, Angorában, Beybazárban, és Natoliában nagy falkákban tenyész
(1822 Hasznos Mulatságok)
Angora-kecske (állat), Angorában tenyésztett kecske-fajta; fényes puha gyapjut ad, melyből finom kelméket szőnek. Jelenleg itt-ott Európában is tenyésztik
(1893 PallasLex.)
minden kecskefajta született egyensúlyozóművész. Hajlós ágon végigmegy a kecske, mint egy kötéltáncos [...]. Sziklacsompók tenyérnyi csúcsára, irdatlan szakadékok fölött, biztosan ugrik át a kecske
(1947 Tersánszky Józsi Jenő)
A szarvasmarhafélék közül kerültek ki a leghasznosabb háziállatok: a szarvasmarha-, a juh- és a kecskefajták
(1993 BibliaiLex.)
körtefajta főnév 6A
A 14 kiállító közől zágrábi érsek ő excjaőexcellenciája kertészének küldeménye volt leggazdagabb, mely 72 alma- és 45 körte-fajtából állott
(1856 Budapesti Hírlap jan. 11.)
a legtöbb körtefajta nem önbeporzó
(1943 Főző Géza)
[Entz Ferenc] világosan felismerte, hogy a magyar gyümölcstermesztés egyik nagy hiánya a mi viszonyaink közé illő téli körtefajta
(1980 Geday Gusztáv)
lófajta főnév 6A
tsak úgy mehetünk nagyra, ha tulajdon Magyar Ló fajtánkat megnemesítjük
(1816 Hazai és Külföldi Tudósítások)
A’ mit a’ Belgiumi, Dán, Angol-Cleveland, Spanyol, Normandi ’s a’ t.s a többi Lófajtákrul tudunk, csak véleményre van állítva, és mennyire vannak tisztán nevelve nemzetségekben, vagy mennyire korcsok, azt csak számos nemzések után; ha mindég magok köztt tenyésztetnének, lehetne valamelly hihetőséggel megtudnunk
(1828 Széchenyi István)
Cimarones (állat), Dél-Amerikában vadon élő lófajta
(1893 PallasLex.)
a mátai farmon 600 pejszínű noniuszt nevelnek, hogy minél nagyobb számban tenyésszék ki ezt az edzett, erős és igénytelen lófajtát, amely nemcsak nagyteljesítményű igásállat és kiváló kocsihúzó, de elsőrangú sportló is
(1955 Antalffy Gyula)
a lófajtákat általában testfelépítésük, használati alkalmasságuk, valamint vérmérsékletük szerint két nagy csoportra oszthatjuk: meleg- és hidegvérű lovakra
(1995 Magyarország állatvilága)
majomfajta főnév 6A (átv is)
Mór változat [ti. embertípusé]. Keskenyre nyomult test és fő. Leginkább közelít némelly jelekben bizonyos majomfajtákhoz
(1838 Athenaeum)
[Freud őshorda-elmélete szerint] az emberiség, mint némely emlősállat és majomfajta őshorda-szervezetben élt
(1935 RévaiNagyLex.)
Mi más lennék, mint humanista, habár egy szikrát sem hatódom meg az ember fogalmától? Az ember nevű majomfajtától minden gyalázat kitelik
(1989 Konrád György)
Fultz és mtsaimunkatársai összehasonlították a neutralizáló ellenanyagok mennyiségét két olyan majomfajtában, a rhesusben, illetve a sooty mangebeyben, amelyek fertőzhetők SIVSimian immunodeficiency virus ’majom-immundeficienciavírus’-vel
(1991 Füst György)
növényfajta főnév 6A
Nagy Britanniának Indiai új birtokában ezer hatszáz negyven nyolcz, szám szerént 1648 külömbféle növény fajták találtattak, mellyek mind eddig jobbára isméretlenek
(1828 Hasznos Mulatságok)
nemesített növényfajták
(1895 PallasLex.)
Nem bibelődik a gondos préseléssel nem vesződik a tetszetős ragasztással. Szár, levelek, virág összehányódnak nála. Nem törődik azzal sem, hogy ugyanabból a növényfajtából tizet-huszat is gyüjtött már
(1933 Illés Endre)
A különféle növényfajták kisebb-nagyobb foltokban borítják a talaj felszínét
(2009 Angyalosi Gergely)
pókfajta főnév 6A
Vannak ugyan némely pókfajták, melyek hálót nem szőnek, [...] de a nagyobb rész ezen müszer nélkül el nem élhet, mert prédáját csak ugy ejtheti el, ha az hálójában megakad
(1864 Vasárnapi Újság)
Van egy bizonyos tengeri pókfajta, melynek a nősténye húszszor-harmincszor akkora, mint a hím
(1922 Karinthy Frigyes)
[Herman Ottót] fölkérték a magyarországi pókfajták monográfiájának megírására. A munka, amelyet óriási ambícióval készített, hamarosan megjelent, és a tudományos beérkezést hozta számára határon innen és túl
(1971 Kósa László)
A fekete özvegy az amerikai kontinensen őshonos pókfajta
(2002 Magyar Hírlap)
szőlőfajta főnév 6A
Némely veszedelmeknek magában a szőllőfajtában találjuk a’ fundamentomát, mikor abban vagy igen sok, vagy igen kevés a’ nedvesség, melynek a’ mozgásai rendeletlenek
(1805 Pethe Ferenc)
messünk ne csak „kétrügyes csapokra”, hanem aszerint, amint azt a szőlőfajta, talaj, éghajlat stb.s a többi (régi nóta szerint) kivánja, – 1, 2, 3, 4, rügyes csapokra s ennél több rügyes szálvesszőkre
(1899 Borászati Lapok)
Direkttermő szőlőfajták
(1947 Szabad Föld máj. 18.)
Világos színű bor a fehér szőlőfajtákból készíthető. Ezeknek a szőlőknek a héja éretten is zöldes, sárga színű
(2005 Botos Ernő Péter et al.)
2.
〈dolog, anyag, jelenség stb.〉 vmely típusa, változata, ill. ilyen típust képviselő példánya, darabja v. egyedi megvalósulása
adófajta főnév 6A
miért kényszeritené a főváros az eladót arra, hogy a számtalan adófajták mellett ismét ujabb dijat fizessen
(1893 Nemzet jan. 12.)
Ez a középkori adófajta [ti. a hadiadó], mely a rendi hatalomnak a királlyal szemben legbiztosabb támasza
(1928 Szekfű Gyula)
A konkrét adófajták közül a fogyasztási, illetve forgalmi adó látszik a legközelebb állni ehhez az elvhez [ti. a társadalmi igazságosság elvéhez], hiszen ez személyre, illetve egyénre való tekintet nélkül, tehát a lehető legáltalánosabb és legpártatlanabb módon, a fogyasztáshoz igazítva rója ki az adót
(2007 Balázs Zoltán²)
anyagfajta főnév 6A
[a kísérleti vasúti] pályát négy részre osztják és a négy részen különféle ágyazási és felépitményi anyag lesz elrendezve és pedig ugy, hogy mindegyik anyagfajtából egy rész egyenesben, egy rész pedig görbében fekszik
(1906 Vasúti és Közlekedési Közlöny)
a keletkezett Na2+-ion oly rendkívül reakcióképes, oly nagy erővel ragad magához egy elektront minden lehető forrásból, hogy kémiai folyamatokban még átmenetileg sem szerepelhet, csak igen kis nyomású gázban állítható elő, mint rendkívül aktív, igen rövid átlagos élettartamú anyagfajta
(1960 Magyar Tudomány)
az egyes anyagfajtákhoz tartozó mosási hőfoktartomány
(1999 Lakáskultúra)
hulladéknak azokat az anyagokat nevezzük, amelyek keletkezésük helyén (gyárak, háztartás, mezőgazdaság) ugyan haszontalanná váltak, de anyagfajtánként különválogatva még másodlagos nyersanyagként újrahasznosíthatók
(2009 Ferentzi Tünde)
árufajta főnév 6A
A kivitel az ausztriai birodalom vámterületének minden részeiből az összehasonlitandó 1847 és 1850-diki években következő árufajtákat foglalt magában: Természeti és mezőgazdasági termesztmények [...] Ipartárgyak
(1852 Pesti Napló febr. 26.)
Az összes költségek közül tehát a súlyköltségek az értékek szerint, a többi költségek pedig valamely megfelelőnek mutatkozó kulcs szerint osztandók el az egyes árufajták terhére
(1895 PallasLex.)
egy kereskedelmi vállalat egy árufajtából valamely okból túl nagy készletet halmozott fel
(1979 Varga György)
A blokádnak létezik egy olyan változata is, amely nem egy bizonyos árufajtára, hanem egy szűk területre korlátozza a zárást
(2007 Kaiser Ferenc)
bűncselekményfajta főnév 6A
a kultúra fejlődése nem hogy a bűncselekmények kipusztulását vonhatná maga után, hanem egyes bűncselekményfajták éppen a kultúra emelkedésével szaporodnak. Nem is szólva az államellenes bűncselekményekről
(1934 Pesti Napló márc. 17.)
a közlekedésrendészet hivatalból eljár az adott bűncselekményfajta – szándékos közúti veszélyeztetés, testi sértés vagy garázdaság elkövetője ellen
(1995 Magyar Hírlap)
Farrington (1995) 400 fiúra kiterjedő longitudinális vizsgálatában kimutatta, hogy 10 és 20 éves kor között a legaktívabbak a fiatalkorú bűnelkövetők, nemcsak az elkövetések gyakoriságának tekintetében, hanem a különböző bűncselekményfajták válogatás nélküli megvalósításában is. A leggyakoribb bűncselekményfajták a betörés, bolti lopás, autó- és autóból lopás, rongálás és garázdaság voltak
(2003 Boros János)
cigarettafajta főnév 6A
egy pár év mulva uj szivar- vagy cigaretta-fajtát kell kibocsátani, mert a régit nem kivánja senki sem
(1891 Budapesti Hírlap dec. 19.)
Jellemző rá [ti. Gróh doktorra], hogy még egy cigarettafajtához sem ragaszkodott; amit a trafikban meglátott, azt megvette
(1967 Örkény István)
a nikotin- és kátrányszegény light cigarettafajták forgalma
(1999 Magyar Hírlap)
edényfajta főnév 6A
[Képaláírásként:] bronz-edényfajták Tirolból
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[az egyszerű agyagedényekben van] az igazi ősforrás a valamennyi formában és technikában előállított edényfajták számára
(1939 Horváth Henrik)
Funkciójuk szerint többféle edényfajtát különböztetünk meg. Általában beszélnek vizes-, mustmerigető, tejes-, főző-, boros- stb.s a többi edényekről. A muzeológia szakterminusai pedig tejtartó, tároló-, fejő- stb.s a többi edényt különböztetnek meg
(1977 NéprajziLex.)
a török hódoltsággal, a XVI -XVII. században több új étellel és edényfajtával gazdagodott a magyar konyha
(1981 Fehér Géza)
energiafajta főnév 6A
[Ostwald] a lelki élet jelenségeinek magyarázására egy külön energiafajtát, „szellemi energiát” vesz fel
(1909 Lánczi Jenő)
Motor alatt értenek általánosságban minden olyan gépi berendezést, mely valamilyen energiafajtát mozgási energiává alakít át s így munkát képes végezni
(1928 TolnaiÚjLex.)
Villamos hajtásra többféle alternatív energiaforrás hasznosítható. A perspektíva a megújuló energiafajtáké
(2009 Petrók János)
iskolafajta főnév 6A
nyári szünidő vagy nagy szünet (vakáció), amely hazánkban 2-3 hóra terjed az iskolafajták szerint
(1897 PallasLex.)
Ebben az iskolafajtában [ti. a mezőgazdasági szakiskolában] a számtan, természethistória, egészségtan, földleírás és más tantárgyak csak mintegy alátámasztják a középpontban álló mezőgazdaságtudományi oktatást
(1970 Tilkovszky Loránt)
Az adott társadalmi, politikai helyzethez való alkalmazkodásból és az említett igények kielégítése céljából [ti. az egyetemek pótlására] jött létre Magyarországon az az igen tartósnak bizonyult iskolafajta, amelyet a szakirodalom kollégium típusú iskolának nevez. E főiskolai tagozatokkal is rendelkező iskolák elnevezése a reformátusok esetében kollégium, az evangélikusoknál legtöbbször líceum, míg a katolikusoknál – főleg a jezsuita iskolák esetében – az akadémia volt
(1996 Természet Világa)
jövedelemfajta főnév 6A
a mezőgazdaságból származó jövedelem három világosan elkülönithető részre bontható föl. 1. A tiszta földjáradékjövedelem. 2. Az alkalmazott tőke profitja. 3. A munkajövedelem. A saját munkaerejével saját földjén dolgozó földmunkásnál ez a három jövedelemfajta természetesen egybefolyik. [...] Világosan elkülönitődik azonban ez a három jövedelemfajta a bérbeadott nagybirtoknál
(1918 Népszava dec. 22.)
A hatályos személyi jövedelemadó-törvény összevont adóalapja három jövedelemfajtából áll. Ide tartozik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem
(1998 Magyar Hírlap)
az oszmán állam egyik legfontosabb bevételi forrását a keresztények fejadója alkotta. [...] Az összes bevételnek 1523–24-ben 35%-a, [...] 1582-ben minimum 15%-a származott dzsizjéből [ti. e fejadóból], amely ezzel végig a legnagyobb egyedi tétel lett valamennyi jövedelemfajta közül
(2006 Fodor Pál)
munkafajta főnév 6A
A modern munkafajták legintenzivebbje, legszövevényesebbje, leglázasabbja, a gyári munka minden nagyszerüséges borzalma lép itt [ti. Zola Munka című regényében] elénk
(1900 Pesti Napló dec. 2.)
Látni kell, hogy e [technikai] fejlődés nem egyszerűen azáltal fejti ki hatását, hogy bizonyos adott ipari munkákat (legyen az esztergálás, lemezegyengetés, acélöntés, hengerlés vagy éppen kubikolás, falazás) tartalmilag módosít, hanem hogy bizonyos munkafajták jelentőségét, súlyát, elterjedtségét is módosítja, sőt egyeseket megszüntet, újakat létrehoz
(1975 Héthy Lajos–Makó Csaba)
Ahogyan a munkafajták áttolódnak a szellemi munkák, a legkülönbözőbb, a termeléshez is kapcsolódó szolgáltatások felé (ilyen a kereskedelem is), úgy a szükséges szervezeti formák is változnak, s ezek irányítási módjai is
(1988 Tények könyve)
Az egyszerűbb fizikai munkafajtáknál a munkavégzés sikeressége kevésbé függ az egész társadalom együttműködésétől
(2007 Balázs Zoltán²)
pénzfajta főnév 6A
Az a Reichsschatzschein derék egy pénzfajta volt. Arannyal és ezüsttel volt nyomtatva. (Ez volt az egész ércalapja.) A birodalom minden nemzeteinek a nyelvén olvasható volt rajta, hogy aki ezt a bankót el nem fogadja, miféle büntetéssel sújtatik
(1903 Jókai Mór)
A modern értelemben vett tőzsdei kereskedelem nem az árukereskedelem, hanem az értékpapírok és pénzfajták természetüknél fogva tipizálhatók és standardizálhatók
(1992 Székely Katalin)
A többi, [a 16. századi soproni pénzforgalomban] egyébként ritkán felbukkanó pénzfajták közül két lengyel pénzt érdemes megemlíteni: a lengyel hármasgarast [...], illetve a néha felbukkanó ort nevű, egynegyed számítási forint (25 denár) értékű pénzt
(2004 Kálnoki-Gyöngyössy Márton)
sorfajta főnév 6A
Nincs sorfajta, melynél a prózává kopás veszélye nagyobb lenne, mint a magyar tizenkettesnél
(1940 Rónay György)
minden trocheikus sorfajta maradéktalanul beleillik valamelyik magyaros sorfajtába, mint annak szépcsengésű változata
(1959 Hegedüs Géza)
egyes jambusi sorfajták „drámaisága”
(2006 Horváth Kornélia)
szénfajta főnév 6A
Legnagyobb szükség van rá [ti. a szikrafogóra] ott, hol a tüzelés mesterségesen fokozott légvonat mellett történik (lokomobil, lokomotiv) és pedig annál inkább, minél könnyebb szénfajtával tüzelnek
(1897 PallasLex.)
[Wartha Vince] a hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat
(1974 Korach Mór)
A legfiatalabb, közcélú erőművekben elterjedten használt szénfajta a lignit, amelynek fő jellemzője a viszonylag nagy nedvességtartalom
(1998 Természet Világa)
szerződésfajta főnév 6A
A kapitalizmus áruviszonyain nevelkedett ember számára természetes, hogy az adásvétel, a vállalkozás, a bizomány s a többi szerződésfajta körében az „aki bírja, marja” elv érvényesül
(1959 Világhy Miklós)
A Ptk.polgári törvénykönyv több szerződésfajta szabályait is tartalmazza, ezek az úgynevezett nevesített szerződések
(1997 Magyar Hírlap)
a koncesszió mint szerződésfajta
(2000 Országgyűlési Napló)
szövegfajta főnév 6A
Kérdés, hogy az ilyen [ti. a téma és a réma viszonyára vonatkozó] elemzések milyen mértékben segítenek bennünket a különféle szövegfajtákra jellemző vonások megragadásában
(1985 Balázs János²)
Egy-egy kompozíción belül különböző szövegfajták határozhatók meg, amelyeknek az ismerete az értelmezés szempontjából nagy jelentőségű. A szöveglingvisztika megkülönböztet deskriptív, narratív, expozitórikus, argumentatív és instruktív szövegeket, és egyúttal meghatározza e szövegek műfaji sajátosságait
(1995 BibliaiLex.)
A szövegfajtáknak – köztük a minket elsősorban érdeklő kancelláriai szövegfajtáknak – azonban nem létezik általánosan elfogadott tipológiája, ugyanazon szöveget levéltári jegyzékek más szövegfajtaként kezelhetik, mint a nyelvészeti tipológiák
(2004 Németh János²)
táncfajta főnév 6A
nem anynyira aestheticus mint sörcsarnokba való tánczfajtát [ti. az ún. Zepperl-polkát]
(1856 Budapesti Hírlap máj. 31.)
[Bartók bihari gyűjteménye kiadásának bevezetőjében] a hangszeres zene kategóriáján belül ír a különféle hangszerek jellegzetességeiről, megnevezi a vidék tipikus táncfajtáit; összefoglalja a román népi verselés észlelt sajátosságait
(1976 Lampert Vera)
Érdekes jelenség a magyar tánc történetében a verbunk kifejlődése, amikor egy meglévő táncfajta sajátos szerepkört kap. [...] Eleinte a verbunk az ugrós-legényes férfitáncok jegyeit mutatta, hiszen fontos volt, hogy a katonaéletre csalogató táncba bármelyik ügyes legény bekapcsolódhasson. A 18. század végétől kapott ez a látványos, előadásszerű tánc kötöttebb formát, amit a toborzó káplár irányított, ekkor a legények körben és szólóban is táncoltak
(1993 A magyarság kézikönyve)
a legtöbb táncfajta az egész testet megmozgatja, edzi a hasi izmokat, formálja a derekat és a csípőt
(2002 Magyar Hírlap)
termékfajta főnév 6A
Amit az idézett részben az egészséges és egészségtelen fogalmának magyarázataként [Oscar Wilde] előad, az nem egyéb, mint az igazi művészi termék, a tehetség természetes gyümölcse s a mesterkélt szellemi iparcikk között fennálló különbség. Kétségtelen, hogy az előbbi rokonszenves s a második hidegen hagy, ha azonban e két termékfajtát okvetlen az egészség szempontjából akarjuk megbírálni, akkor a gyakran kétségtelenül túlfeszült, sőt patologikus lelkiállapotból származó műtermék inkább illethető az egészségtelen szóval, mint a józan okoskodásból születő iparcikk
(1908 Szász Zoltán)
Egy zsarolási kísérlet miatt a Nestlé élelmiszerkonszern tegnap 44 dél-németországi áruházban kivonta a forgalomból termékeit. A zsarolók hétfőn érkezett levele szerint húsz különböző termékfajta közül öt darabot megmérgeztek
(1998 Magyar Hírlap)
[a módosítás szerint] az eladó köteles lett volna a vevő szándékától függetlenül számlát adni, ha az értékesítés bármely termékfajtából eléri vagy meghaladja a rendeletben meghatározott mértéket vagy az 50 ezer forintot
(2004 Országgyűlési Napló)
vasfajta főnév 6A
a szénben lehetőleg szegény és síngyártásra alkalmas vasfajták
(1877 Természettudományi Közlöny)
A kovácsvas vagy kovácsolt vas a leglágyabb vasfajta, melynek hengerelhetőségével, hidegben és melegben való nyujthatóságával csak kevés fém vetekszik
(1898 Edvi Illés Aladár)
Az ötvözetlen acélfajták tulajdonságát a széntartalom és a hőkezelési állapot határozza meg. С % (1,7–4) rideg, nem kovácsolható – С % (0,5–1,7) kedvező, kovácsolható – С % (0,6–2,3) kitűnően edzhető (legszilárdabb vasfajta) – С % (0,3–0,5) hegeszthető
(1995 Magyar Tudomány)

Beállítások