arab szám l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben

arab mn és fn  aráb

I. mn 13A

1. ’az Arab-félszigeten, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten élő, sémi nyelvet beszélő, barna bőrű 〈nép (egy csoportja)〉’ ❖ E hagyományok szerint az arab nép három törzsből áll (1893 PallasLex. CD02) | arab törzsek törnek be, egy új próféta hívei, Szíriába (1940 Németh László² 9485011, 84) | az arab népek […] önálló állami életüket valósítják meg (1959 Forgács Marcell 2056032, 64).

1a. ’ehhez a néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ Az Arab Borbélyok […] mer víg és tréfás emberek (1795 Sándor István 7287064, 64) | Egy szép arab herczeg jött (1834 Vajda Péter 8504005, 68) | Az aráb hajadonok […] példányképei a női szépségnek (1854 Fényes Elek C1749, 216) | a sok gúny és gyülölség közepett némán állanak, mint az arab bölcs (1912 Kende Ferenc CD10) | lefátyolozott arab asszony (1941 Havas Endre 9230038, 54) | arab szőnyegárusok (1967 Bajomi Lázár Endre 9016001, 6).

2. ’e nép által beszélt, a délnyugati sémi nyelvek közé tartozó 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó〉’ ❖ Illyés János […] a’ Római Kollégyiomban Zsidó és Arab nyelv’ meſtere vólt (1798 Molnár János 7445016, 98) | Az új-török költők is visszasírják arab szavaikat (1933 Kosztolányi Dezső CD10) | a horvát Hadrović családnév […] végső forrása az arab hajdar ’oroszlán’ (1999 Kiss Lajos² CD30).

2a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ tudok e arabul (1802 Molnár János 7445028, 93) | az arábul van irva (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 163) | Folyékonyan beszél arabul (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e nyelv lejegyzésére való 〈betű, írás〉’ ❖ római vagy arab betükkel van-e […] fölirva (1859 Kemény Zsigmond 8235017, 115) | a délarab és arameus írásjelek nyomán kialakult az arab írás (1944 Germanus Gyula 9189002, 6) | a görög, héber, arab abc-ből vett betűk (1985 Orosz István 2003003, 357).

2c. ’e nyelven írott 〈mű〉’ ❖ ha majd a régi perzsa, örmény és arab évkönyvek bővebben felkuttatnak [!] (1860 Horváth Mihály 8189002, 10) | Beirutban megjelenő „Alriad” arab ujság vezércikket közöl a libanoni zsidó bevándorlásról (1935 Zsidó Szemle 2140001, 11) | időmértékes viszont nemcsak számos indoeurópai nép verselése, Görögországtól Indiáig, hanem az arab vers is (1961 Gáldi László 9167001, 11) | nem tartom valószínűnek, hogy a rólunk szóló arab források honfoglalás előtti állapotokról szólnának (1977 László Gyula¹ 9384001, 223).

3. ’e nép kultúrájában létrejött, hozzá tartozó 〈tudomány, művészet stb.〉’ ❖ a következő fejedelmek, kik azt [ti. a gyulafehérvári templomot] a török uralom alatt helyreállíttaták, az arab építészet sajátságait toldozák a gót alapzathoz, kígyós oszlopokat s mór faragványokat (1851 Jókai Mór CD18) | azt szeretném, hogy énekeljen valamiféle arab melódiákat (1889 Justh Zsigmond 8213008, 269) | Az arab matematikát Leonardo Pisano […] Liber Abaci című 1202. megjelent könyvében ismertette (1911 RévaiNagyLex. C5697, 344) | [Bartók] vissza akart térni Afrikába, az arab zene további tanulmányozására (1976 Lampert Vera CD30) | Nagy hatással volt a skolasztika fejlődésére az arab és a zsidó filozófia is (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 331).

3a. • arab szám ’〈a római számírással szemben:〉 a helyértékes, rendsz. tízes számrendszernek ma ált. haszn. vmely számjegye (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9)’ ❖ Az Arab Számok tsak a XIII Században jöttek Európába (1801 Sándor István 7287102, 116) | a zsiros ingü [gulyások] … az arabszámokat nem ismerik, mégis pontos számot adnak (1846 Pesti Divatlap C5838, 491) | az arab számokat […] csak a XVI. sz.-ban fogadják be általánosabban az Alpokon innen az esetlen római számrendszer helyett és a számítás műveleteit még sokáig rekeszekre osztott asztalkákra helyezett pénzdarabokkal végzik (1936 Hajnal István CD42) | Ekkor a „bevallás fajtája” kódnégyzetébe 2-es arab szám kerül (1998 Magyar Hírlap CD09) • arab számjegy ’ua.’ ❖ az arab számjegyek használata a feliratokban nálunk csakis a 14-dik században kezdett divatba jönni (1869 Orbán Balázs CD22) | Harminczhat esztendeje görnyed egyazon könyv fölött s irja be abba milliard kombináczióban ugyanazt a tiz arab számjegyet (1893 Kozma Andor C2788, 79) | [II. Szilveszter pápának] tulajdonítják az arab számjegyek behozatalát az európai közéletbe (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 75).

3b. ’e népre jellemző, náluk szokásos’ ❖ Az Arab ſorbet […] igy kéſzíttetik (1783 Molnár János 7445003, 176) | arab kényelemmel nyujtódzott el divánján (1874 Mikszáth Kálmán C3131, 95) | arab ruhába öltözött (1998 Paczolay Gyula CD30) | nem elég a békés együttéléshez az, ha Barak [ti. az izraeli miniszterelnök] arab étteremben ebédel és arab ételt eszik (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’(főként) e nép által lakott 〈ország, terület, település〉’ ❖ a’ békes vándor e’ rendetlen országban nem biztosabb, mind az arab pusztákon (1838 Jósika Miklós 8212008, 32) | [a] törökök, kik az arab birodalmat fölfordíták (1841 Vajda Péter ford.–Cuvier 8504004, 77) | az éjszakát egy édes kis arab faluban töltöttem (1926 Surányi Miklós CD10) | Az a nézet alakult ki, hogy az arab országokban óriási örömet fog kiváltani a tengelyhatalmak megértő magatartása (1942 Függetlenség 2203002, 2) | az arab világ az imperializmus beavatkozása következtében számos részre tagolódott (1959 Forgács Marcell 2056032, 59).

4a. ’az Arab-félszigeten kitenyésztett, kecses formájú, könnyed mozgású, kitartó 〈lófajta〉, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉’ ❖ Az Angoly lovak mindenütt híresek, ’s az Arab lovaktól mondatnak ſzármazni (1793 Sándor István 7287032, 304) | visz a szél lábu arabmén (1827 Vörösmarty Mihály C4534, 367) | arab fajtáju szürke paripát (1854 Podmaniczky Frigyes C3527, 83) | eredeti arab kanczákból ménest állított (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | látta az arab lovak tenyésztésének ragyogó eredményeit (1997 Magyar Hírlap CD09) • arab telivér ’olyan 〈lófajta〉, amelynek egyedei kizárólag ilyen lovaktól származnak, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉’ ❖ a lófajnak fajtái az angol telivér, arab telivér, ardeni stb. (1913 RévaiNagyLex. C5703, 150) | A [gyász]menetben feltűnt a volt uralkodó kedvenc lova, egy fehér arab telivér (1999 Magyar Hírlap CD09).

4b. • arab gumi (rég) ’gumiarábikum’ ❖ Végy … porrá tört arab gumit (1835 Vajda Péter C4659, 78) | Az arab gummi legfehérebb és legtisztább fajtáit a likőr-gyártásban és a selyem-kelmék és csipkék csinozására használják (1911 RévaiNagyLex. C5697, 778) • arab mézga (rég) ’ua.’ ❖ Végy … porrá tört arab mézgát (1835 Vajda Péter C4659, 78) | a két levágott göndör tincset […] arab mézgával odaragasztotta Gyurica felső ajkára (1891 Jókai Mór CD18) | Arab mézga […]. Többféle akácfának (Acacia) belsejéből kiszivárgó bomlástermék, melynek a fa maga már hasznát nem veheti, de az ember hasznára fordítja (1893 PallasLex. CD02).

II. fn 3A1

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’az Arab-félszigeten, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten élő, sémi nyelvet beszélő, barna bőrű nép (egy csoportja)’ ❖ Igy tartják az Arabok-is az  juhaikat (1780 Magyar Hírmondó 7444001, 32) | Az arabok az íbisz husát örömest eszik, noha minden más husevő állatot utálnak (1847 Peregriny Elek 8360012, 206) | A tevét az arabok teherhordásra használják (1921 Nagy Lajos 9472033, 97) | [827-ben] a történelem egy másik mozgékony és eszes népe, az arabok kísérelték meg a Föld sugarának megmérését (1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán CD30).

1a. (ne-vel) ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ De olly vad tüzet hányt a’ két arab szeme, hogy ezen jó emberek okosabbnak vélték a’ hallgatást (1834 Vajda Péter 8504006, 106) | Az arabok rémülten néztek össze s egyikük megszólalt (1921 Tóth Árpád ford.–Maupassant 9720039, 48) | [a bizánci császárok] közt voltak parasztok, rabszolgák, sőt egy arab is (1940 Németh László² 9485011, 56) | Hát ez az arab hogy került ide? (1985 Sütő András 9620022, 61).

2. ’az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába, a délnyugati sémi nyelvek közé tartozó nyelv, ill. ennek vmelyik nyelvjárása’ ❖ [Berberia lakosainak] fő nyelvek a’ török, arab és a’ kabyli (1831 Zádor Elek 8532009, 152) | [Beregszászi] nyelvünket a héberrel, arabbal, perzsával, de legfőképpen a törökkel rokonította (1937 Zsirai Miklós C4981, 496) | Az egyiptomi arabban a megnyilatkozás elején mássalhangzónak kell állnia (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 24).

3. (rég) ’az Arab-félszigeten kitenyésztett, kecses formájú, könnyed mozgású, kitartó fajtájú ló’ ❖ Lába tört az arabnak. Ihol négyszáz arany oda (1847 Czakó Zsigmond 8073003, 325) | ekkor arabja … dagasztá a jegeshavat, tánczolt (1858 Kemény Zsigmond C2609, 16) | [a vadászaton] az Abdelkader arabomon ültem (1860 Jókai Mór C2253, 81).

J: arábiai, arabs, arabus.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.