babuska fn 6A (kissé rég, kedvesk)

1. ’〈megszólításként is:〉 csecsemő, (karon ülő) kisgyermek; baba’ ❖ Édes dudu, duduskám, Szép babukám, babuskám (1846 Népdalok és mondák C2981, 9) | hozza a karján a leányát, – egy szép kis, pólyába takart babuskát (1888 Jókai Mór C2238, 120) | [Ágnes] a mellette alvó leánykára nézett. Gyöngéden megrázogatta: – Babuskám! – No, – felelte álmosan a kicsi (1906 Gárdonyi Géza C1844, 116) | [Anyica] halkan, elnyújtott hangon énekelt s jobb lábával rezgősen segítette a dal ütemét: Csicsí baba, nincsen pupa, Elvitte a juhászkutya, Csicsíkájj, babuskám(1916 Kassák Lajos CD10).

2. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kül. nő kedveskedő v. bizalmas(kodó) megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ Esküſzöm az égre, Babuskám! ſzeretlek, Esmérd meg ſzívemet, hív léſzek, míg élek (1779 Révai Miklós ford.–Sonnenfels 7283011, 198) | édes vén babuska (1882 Tolnai Lajos C4198, 174) | Tyc hadnagy felhúzott combjaira egy mappát fektet, lázasan ír, s közben érthetetlen szavakat mormol. – Már megint ír, babuskám – mondja sajnálattal Ráhel nővér –, már megint gyötri magát (1971 Kardos G. György 9303002, 65).

J: babuci, babuka¹.

Vö. TESz. baba; ÚMTsz.

babuska főnév 6A (kissé rég, kedvesk)
1.
〈megszólításként is:〉 csecsemő, (karon ülő) kisgyermek; baba
Édes dudu, duduskám, Szép babukám, babuskám
(1846 Népdalok és mondák)
hozza a karján a leányát, – egy szép kis, pólyába takart babuskát
(1888 Jókai Mór)
[Ágnes] a mellette alvó leánykára nézett. Gyöngéden megrázogatta: – Babuskám! – No, – felelte álmosan a kicsi
(1906 Gárdonyi Géza)
[Anyica] halkan, elnyújtott hangon énekelt s jobb lábával rezgősen segítette a dal ütemét: Csicsí baba, nincsen pupa, Elvitte a juhászkutya, Csicsíkájj, babuskám
(1916 Kassák Lajos)
2. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈kül. nő kedveskedő v. bizalmas(kodó) megszólításaként v. megnevezéseként〉
Esküſzöm az égre, Babuskám! ſzeretlek, Esmérd meg ſzívemet, hív léſzek, míg élek
(1779 Révai Miklós ford.Sonnenfels)
édes vén babuska
(1882 Tolnai Lajos)
Tyc hadnagy felhúzott combjaira egy mappát fektet, lázasan ír, s közben érthetetlen szavakat mormol. – Már megint ír, babuskám – mondja sajnálattal Ráhel nővér –, már megint gyötri magát
(1971 Kardos G. György)
Vö. TESz. baba; ÚMTsz.

Beállítások