bal mn és fn 

I. mn 14A1

1. ’〈ember v. állat testének〉 azon 〈fele, oldala〉, ill. azon felé(be)n elhelyezkedő 〈szerv, testrész stb.〉, amelyik oldalon ált. az emberek szíve található’ ❖ [az iskolamesternek] bal óldalában megfakadtt tüdö kelevénye vólt (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 77) | balkézről jön egy roppant Török had (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 253) | Jőj jobb felemre; bal fülem nagyot hall (1839 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | Ha megvizsgálunk ezer embert, azt találjuk, hogy szivük a bal oldalon van (1897 Riedl Frigyes 8393010, 33) | [a szarvas] gondtalan, nyugodt járásnál úgy lép, hogy bal hátsó csülkét pontosan a bal első csülök nyomába helyezi (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 27) | felrántotta a bal szemöldökét, megrándította a bal vállát (1931 Krúdy Gyula CD54) | a jobb és a bal agyfélteke hatása a vizuális képességekre (1992 Kárpáti Andrea 2050004, 37).

1a. (kül. a kéz szó jelzőjeként) (rég) ’〈megpróbáltatást, (sors)csapást jelképező kifejezés részeként〉’ ❖ Mint ſzél, úgy tsavarog, tsap jóra gonoſzra ſzerentsénk, Jobb karral fel emel, bal keze porba taſzít (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 13) | A’ tündér szerentse bal szemmel néz reád (1790 Gvadányi József C1938, 19) | Verjen meg az Isten súlyos balkezével (1856 Jókai Mór C2252, 85) | a sors balkeze (1867 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11).

1b. ’ezen oldalon levő kézre v. lábra illő 〈ruhadarab, lábbeli (vmely része)〉’ ❖ balkeztyüjét jobb kezére huzogatta (1842 Athenaeum C0025, 275) | a fehér csíkra keresztöltésű betűkkel ráhímeztem a nemzetőr szót. Ezt a karszalagot viselte kedves apám, kabátja bal ujján (1900 Váli Mari 8506002, 64) | Bal harisnyáján ujjnyi szélesen lefutottak a szemek (1940 Kádár Erzsébet CD10) | a cipőm máris beázott. Csak a bal (1964 Domahidy Miklós 1035002, 320).

1c. ’vminek az a 〈fele v. oldala〉, amely a vele azonos irányba v. a vele szembe néző ember ezen oldalának felel meg, ill. abban a felében elhelyezkedő, azon az oldalon levő, arra eső 〈dolog〉’ ❖ [a négyzetben] az alsó bal ſzegeletbl az oſztás ponton egy húzáſt viſzünk (1790 Révai Miklós 7283023, 13) | bal talyigakerék (1805 Pethe Ferenc 8364007, 526) | A diptychon [= kétszárnyú oltárkép] balszárnya (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 642) | belépett a színpadra jobb kettőn, és kiment a színpadról bal egyen (1957 Csathó Kálmán C1267, 79) | [a Zsiguli] jobbra húzódott, amennyire tudott, de a Corolla bal lámpáját elkapta (1976 Bertha Bulcsu 9053005, 191) | a képernyő bal felső sarkában számok futnak (1987 Pajor Gábor 1116001, 6) | „ma még egyetlen vendég sem volt.” Megfordultam, árván állt a barack a bal kettes asztalon (1989 Bólya Péter 1023007, 86) | A rendőrök elszállíthatják a járművet […] az egyirányú utca bal oldaláról, ha egy forgalmi sáv nem marad szabadon (1997 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’folyónak a folyás irányával azonos irányba néző ember ezen oldalának megfelelő 〈partja, ága stb.〉’ ❖ a’ Rénus [= Rajna] vize bal partyán, a’ Frantziák erssen mozgásba eredtenek vólna (1797 Magyar Kurír 7446141, 317) | [a folyó mellett] levő közvetlen száraz [= szárazföld] partjának, (egyik jobb másik bal, a’ víz folyása vagy torkolata felé fordulva értvén állásunkat) […] mondatik (1844 Bocsor István 8061004, 7) | a folyó két, csaknem egyforma nagyságu ágra oszlott. Mi habozás nélkül a bal ágat követtük (1858 Xantus János 8531004, 90) | a Tisza bal partján (1913 Márki Sándor CD55) | A Duna bal partján a nagy szállodák és a víz között már reggel tízkor megkezdődött a korzó, s este tizenegyig tartott (1979 Illyés Gyula 9274063, 494).

2. (ritk) ’〈baloldali nézetekre, politikára, ill. azok képviselőire vonatkoztatva〉’ ❖ soha sem szerettem azt a baloldal, balközép, jobbabb-bal, balabb-bal, szélső-bal elnevezést (1868 Kossuth Lajos CD32) | Mint egyik méltatója mondja, közíróként a „liberális” Oe a ’60-as években egy kicsit balabbra állt az oroszoknál (1994 Magyar Hírlap CD09) | a kommunizmust a szocialista és demokrata eszmevilág „bal” szélére helyezték (1996 Kende Péter¹ CD17).

3. (vál) ’szerencsétlen, kedvezőtlen, sikertelen(séggel járó) 〈helyzet, állapot, ill. történés, körülmény stb.〉’ ❖ midön azon ſzem pillantáſt látjuk, mellyben a’ betegnek ſorſa vagy balra el-változik, az elöbeni orvoslásban ſemmi változáſt nem kell tennünk (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 73) | Szeretek egy jó baráttal, Ki érzékeny s értelmes, És sorsomban, ha jó, ha bal, Részesűlni figyelmes (1806 Kisfaludy Sándor CD01) | engedelmet kérek, hogy tréfám illy balul ütött ki (1834 Jakab István C2191, 119) | a közügyeknek balról balabbra fordúlását (1864 e. Szalay László ford.–Pitt² C3803, 21) | nem volt sete, sem balog ő kelme Csak a sorsa volt bal (1884 Szathmáry Károly C3857, 2) | Minden munkájának a fonáka látszik, minden lépése bal (1919 Oláh Gábor 9487061, 26) | a balul végződött rizskúra (1962 Németh László² 9485056, 547).

3a. (rég, irod) ’rosszat sejtető, baljós’ ❖ Más öleli fejér karjait karjával? Lábát titkos módon más nyomja lábával? Balúl jövendőlő Szerelmem igy tanít, Távol lételemben mindeneket gyanít (1787 Főldi János ford.–Reland CD01) | Lusta eb egyre vonit, madarak balul énekelének (1865 Bodon Ábrahám ford.–Vergilius C1126, 28).

4. (rég v. irod) ’téves, helytelen, hamis, ill. ésszerűtlen, balga’ ❖ Ha nincs igaz szívünk, balul okoskodunk (1777 Bessenyei György¹ CD01) | a’ nagyérdemű gróf a’ maga politicai gondolkozásának szempontjából irányunkat balnak és hibásnak itéli (1841 Pesti Hírlap CD61) | Sírjunk, mert csaltuk magunkat balul (1916 Ady Endre CD10) | vajon azon vesztek reményeink, hogy bal volt a terv, vagy féltük a veszélyt? (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 28) | balul cselekednénk, ha élvezeteinket mindig a haszon mérlegére vetnénk (1979 Galsai Pongrác 9171006, 251).

4a. (rég) ’kedvezőtlen, elítélő, rosszalló’ ❖ [ha] némellyektl balul itéltetném-is (1774 Báróczi Sándor 7031007, [X]) | [II. Frigyes] francziául írta munkáit ’s azt a’ német írók felette balúl vették (1831 Kazinczy Ferenc C0237, 64) | nem lehetett balul nézni arra az Adolfra, annyira nyájas volt és kedveskedő (1913 Gárdonyi Géza C1850, 66).

II. fn 24A7

1. (birtokszóként) (rég) ’a test azon fele, oldala, amelyik oldalon az emberek többségének a szíve, ill. kevésbé domináns keze található, kül. a mellkas innenső oldala, es. maga a szív’ ❖ A’ seb melyem’ ballyában [van] (1798 Kisfaludy Sándor C2687, 23) | Keservimet balombul Kiirtni mint fogom (1839 Kunoss Endre C2851, 141) | kardját baljára csatolta (1872 Igazmondó kalendáriom C2157, 26) | Mindenkinek szíve megdobbant baljában! (1884 Szathmáry Károly C3857, 14).

1a. (gyakr. birtokszóként) ’ezen az oldalon található láb, ill. 〈megpróbáltatás, sorscsapás jelképeként is:〉 ez a kéz v. kar’ ❖ A’ Malplaqueti bé-sántzolás, melly Villárnak ballya felöl vala (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 106) | Minden csapást könnyebben fogadtam volna el a sorsnak baljábúl, mint ezt (1802 k. Vitkovics Mihály C4530, 46) | Ragyogó trszálat forgata jobjok, Balra paizst fűztek (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358003, 78) | megragadtam torkát balommal (1874 Lidérc naptár C0251, 86) | Most pedig megyek. Haladok. Egy, kettő, bal, egy, kettő, bal. Látsz engem, Noszlai, látsz? Még részegen is: egy, kettő, bal. Ballal kezdem (1969 Csurka István 9096003, 167) | futtából ballal levenni a labdát, és harmincról a hosszú sarokba bombázni (1974 Zsolt István 9808004, 201) | [Chakri] hatalmasat szorít, mintha az idomáron állna bosszút balja elvesztéséért. […] – És a karja? Hogy történt? – Gerenda. Aztán amputálták (1980 Sebeők János 1139002, 158).

1b. (birtokszóként) ’vminek az a fele v. oldala, amely a vele azonos irányba v. a vele szembe néző ember ezen oldalának felel meg’ ❖ Ellenségnek egy réſzét jobbja-felé, a’ máſikát pedig balja-felé ſzalaſzſzátok (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 115) | Az udvarka’ balján szalmával födött ól (1836 Jósika Miklós 8212001, 5) | Cecilia a kis asztal baljára ül (1863 Szerdahelyi Kálmán ford.–Sardou 8443001, 20) | [a falkút] a színpad balján, a bejárat mellett volt (1989 Regős János 2046015, 42).

1c. (birtokszóként is) ’közvetlenül e mellett levő, ill. ennek irányába eső hely’ ❖ a’ mikor ütközetre lineában marsiroztok, akár jóbbra, akár balra légyen (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 126) | Az épületből kilépve jobbra a kápolna, balról a konyha (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066006, 364) | Előtte hever a földön balra egy nagy görögdinnye (1912 Móricz Zsigmond C5280, 61) | Mögöttem is, előttem is, balomon is, jobbomon is két őrszem váltogatja egymást (1963 Rákos Sándor ford. 9550041, 79).

1d. ’az erre eső irány’ ❖ Töb’ minden Póknak-is egynél a’ ſzeme. Az a’ ſzám néha nyóltzra, néha tsak hatra megyen. Elöre kettövel, oldalast jobra kettövel, ’s balra-is kettövel látnak (1775 Molnár János 7232028, 182) | Aranka kezében égő gyertyával, balról(1842 Nagy Ignác 8324004, 130) | Hajlik a láng jobbra, hajlik balra de mit neki jobb és bal: ki csak fölfelé tör (1927 Babits Mihály C0695, 391) | már egy tízéves gyermek tudja, hol kell az iskolába vezető útján jobbra vagy balra elfordulnia (1996 Természet Világa CD50) balra át ’〈kilencvenfokos szögben ilyen irányba történő elfordulásra való felszólításként〉’ ❖ midőn először jobbra vagy balra át! commandiroztam, arczaikon láttam, hogy e szavakat elmesterkéltnek érzik (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | megforditotta lovát s komoran vezényelte – Balra át! (1875 Vértesi Arnold C4458, 75) | Megmutatták hogyan kell tisztelegni, ott mondták, hogy balra át!, jobbra át! (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 9).

2. (Pol)(a) politikai baloldal (vmely pártjának parlamenti csoportja), ill. az általa képviselt irányzat’ ❖ Magyarországon a pártok igy állanak: a bal, Teleki Laczi vezérlete alatt, teljesen biztos 140–150 emberre számithat. A jobb oldal, Dessewffy Emil commandója alatt, áll legfölebb 40–50 ó-conservativ és pecsovicsból (1861 Jósika Miklós CD32) | Egy „ah” lebbent át a Ház összes vidékein. […] – Úgy van, úgy van! – kiáltja Chorin Ferenc. S a mérsékelt bal néma marad (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | [a parlamentből] a régi szabadelvűpárt számos olyan tagja kimaradt, aki föltétlenül liberális volt és nem kacérkodott se jobbra, se balra (1901 Ady Endre C0535, 240) | [amikor] az első magyar nyelvű irodalmi lexikon megjelent, súlyos támadások érték, jobbról, balról egyaránt (1931 Turóczi-Trostler József CD10) | a jobb és a bal közös fellépése (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’rossz, szerencsétlen dolog’ ❖ [az akarat] meg feslet, és balra vetemedett (1777 Németh Antal¹ ford.–Aiszóposz C3321, 173) | a jó és a bal közt megtanultam különbséget tenni (1804 Fazekas Mihály 8138025, 22) | Anyádnak is látása volt; hugod Balt jósola (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare C3732, 132).

Ö: szélső~.

ÖE: ~csillag, ~értés, ~házasság, ~jel, ~kezű, ~körülmény.

Vö. CzF. bal², balfelé, balfelől, balfelül, balkar, balkéz, balra, balról, balszárny, balszél, balszomszéd, balul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bal melléknév és főnév
I. melléknév 14A1
1.
〈ember v. állat testének〉 azon 〈fele, oldala〉, ill. azon felé(be)n elhelyezkedő 〈szerv, testrész stb.〉, amelyik oldalon ált. az emberek szíve található
[az iskolamesternek] bal óldalában megfakadtt tüdö kelevénye vólt
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
balkézről jön egy roppant Török had
(1802 e. Budai Ferenc)
Jőj jobb felemre; bal fülem nagyot hall
(1839 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
Ha megvizsgálunk ezer embert, azt találjuk, hogy szivük a bal oldalon van
(1897 Riedl Frigyes)
[a szarvas] gondtalan, nyugodt járásnál úgy lép, hogy bal hátsó csülkét pontosan a bal első csülök nyomába helyezi
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
felrántotta a bal szemöldökét, megrándította a bal vállát
(1931 Krúdy Gyula)
a jobb és a bal agyfélteke hatása a vizuális képességekre
(1992 Kárpáti Andrea)
1a. (kül. a kéz szó jelzőjeként) (rég)
〈megpróbáltatást, (sors)csapást jelképező kifejezés részeként〉
Mint ſzél, úgy tsavarog, tsap jóra gonoſzra ſzerentsénk, Jobb karral fel emel, bal keze porba taſzít
(1774 Révai Miklós ford.Beniczky)
A’ tündér szerentse bal szemmel néz reád
(1790 Gvadányi József)
Verjen meg az Isten súlyos balkezével
(1856 Jókai Mór)
a sors balkeze
(1867 Szász Károly² ford.Shakespeare)
1b.
ezen oldalon levő kézre v. lábra illő 〈ruhadarab, lábbeli (vmely része)
balkeztyüjét jobb kezére huzogatta
(1842 Athenaeum)
a fehér csíkra keresztöltésű betűkkel ráhímeztem a nemzetőr szót. Ezt a karszalagot viselte kedves apám, kabátja bal ujján
(1900 Váli Mari)
Bal harisnyáján ujjnyi szélesen lefutottak a szemek
(1940 Kádár Erzsébet)
a cipőm máris beázott. Csak a bal
(1964 Domahidy Miklós)
1c.
vminek az a 〈fele v. oldala〉, amely a vele azonos irányba v. a vele szembe néző ember ezen oldalának felel meg, ill. abban a felében elhelyezkedő, azon az oldalon levő, arra eső 〈dolog〉
[a négyzetben] az alsó bal ſzegeletbl az oſztás ponton egy húzáſt viſzünk
(1790 Révai Miklós)
bal talyigakerék
(1805 Pethe Ferenc)
A diptychon [= kétszárnyú oltárkép] balszárnya
(1890 Akadémiai Értesítő)
belépett a színpadra jobb kettőn, és kiment a színpadról bal egyen
(1957 Csathó Kálmán)
[a Zsiguli] jobbra húzódott, amennyire tudott, de a Corolla bal lámpáját elkapta
(1976 Bertha Bulcsu)
a képernyő bal felső sarkában számok futnak
(1987 Pajor Gábor)
„ma még egyetlen vendég sem volt.” Megfordultam, árván állt a barack a bal kettes asztalon
(1989 Bólya Péter)
A rendőrök elszállíthatják a járművet […] az egyirányú utca bal oldaláról, ha egy forgalmi sáv nem marad szabadon
(1997 Magyar Hírlap)
1d.
folyónak a folyás irányával azonos irányba néző ember ezen oldalának megfelelő 〈partja, ága stb.〉
a’ Rénus [= Rajna] vize bal partyán, a’ Frantziák erssen mozgásba eredtenek vólna
(1797 Magyar Kurír)
[a folyó mellett] levő közvetlen száraz [= szárazföld] partjának, (egyik jobb másik bal, a’ víz folyása vagy torkolata felé fordulva értvén állásunkat) […] mondatik
(1844 Bocsor István)
a folyó két, csaknem egyforma nagyságu ágra oszlott. Mi habozás nélkül a bal ágat követtük
(1858 Xantus János)
a Tisza bal partján
(1913 Márki Sándor)
A Duna bal partján a nagy szállodák és a víz között már reggel tízkor megkezdődött a korzó, s este tizenegyig tartott
(1979 Illyés Gyula)
2. (ritk)
〈baloldali nézetekre, politikára, ill. azok képviselőire vonatkoztatva〉
soha sem szerettem azt a baloldal, balközép, jobbabb-bal, balabb-bal, szélső-bal elnevezést
(1868 Kossuth Lajos)
Mint egyik méltatója mondja, közíróként a „liberális” Oe a ’60-as években egy kicsit balabbra állt az oroszoknál
(1994 Magyar Hírlap)
a kommunizmust a szocialista és demokrata eszmevilág „bal” szélére helyezték
(1996 Kende Péter¹)
3. (vál)
szerencsétlen, kedvezőtlen, sikertelen(séggel járó) 〈helyzet, állapot, ill. történés, körülmény stb.〉
midön azon ſzem pillantáſt látjuk, mellyben a’ betegnek ſorſa vagy balra el-változik, az elöbeni orvoslásban ſemmi változáſt nem kell tennünk
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Szeretek egy jó baráttal, Ki érzékeny s értelmes, És sorsomban, ha jó, ha bal, Részesűlni figyelmes
(1806 Kisfaludy Sándor)
engedelmet kérek, hogy tréfám illy balul ütött ki
(1834 Jakab István)
a közügyeknek balról balabbra fordúlását
(1864 e. Szalay László ford.Pitt²)
nem volt sete, sem balog ő kelme Csak a sorsa volt bal
(1884 Szathmáry Károly)
Minden munkájának a fonáka látszik, minden lépése bal
(1919 Oláh Gábor)
a balul végződött rizskúra
(1962 Németh László²)
3a. (rég, irod)
rosszat sejtető, baljós
Más öleli fejér karjait karjával? Lábát titkos módon más nyomja lábával? Balúl jövendőlő Szerelmem igy tanít, Távol lételemben mindeneket gyanít
(1787 Főldi János ford.Reland)
Lusta eb egyre vonit, madarak balul énekelének
(1865 Bodon Ábrahám ford.Vergilius)
4. (rég v. irod)
téves, helytelen, hamis, ill. ésszerűtlen, balga
Ha nincs igaz szívünk, balul okoskodunk
(1777 Bessenyei György¹)
a’ nagyérdemű gróf a’ maga politicai gondolkozásának szempontjából irányunkat balnak és hibásnak itéli
(1841 Pesti Hírlap)
Sírjunk, mert csaltuk magunkat balul
(1916 Ady Endre)
vajon azon vesztek reményeink, hogy bal volt a terv, vagy féltük a veszélyt?
(1969 Jánosy István ford.Milton)
balul cselekednénk, ha élvezeteinket mindig a haszon mérlegére vetnénk
(1979 Galsai Pongrác)
4a. (rég)
kedvezőtlen, elítélő, rosszalló
[ha] némellyektl balul itéltetném-is
(1774 Báróczi Sándor)
[II. Frigyes] francziául írta munkáit ’s azt a’ német írók felette balúl vették
(1831 Kazinczy Ferenc)
nem lehetett balul nézni arra az Adolfra, annyira nyájas volt és kedveskedő
(1913 Gárdonyi Géza)
II. főnév 24A7
1. (birtokszóként) (rég)
a test azon fele, oldala, amelyik oldalon az emberek többségének a szíve, ill. kevésbé domináns keze található, kül. a mellkas innenső oldala, es. maga a szív
A’ seb melyem’ ballyában [van]
(1798 Kisfaludy Sándor)
Keservimet balombul Kiirtni mint fogom
(1839 Kunoss Endre)
kardját baljára csatolta
(1872 Igazmondó kalendáriom)
Mindenkinek szíve megdobbant baljában!
(1884 Szathmáry Károly)
1a. (gyakr. birtokszóként)
ezen az oldalon található láb, ill. 〈megpróbáltatás, sorscsapás jelképeként is:〉 ez a kéz v. kar
A’ Malplaqueti bé-sántzolás, melly Villárnak ballya felöl vala
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Minden csapást könnyebben fogadtam volna el a sorsnak baljábúl, mint ezt
(1802 k. Vitkovics Mihály)
Ragyogó trszálat forgata jobjok, Balra paizst fűztek
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
megragadtam torkát balommal
(1874 Lidérc naptár)
Most pedig megyek. Haladok. Egy, kettő, bal, egy, kettő, bal. Látsz engem, Noszlai, látsz? Még részegen is: egy, kettő, bal. Ballal kezdem
(1969 Csurka István)
futtából ballal levenni a labdát, és harmincról a hosszú sarokba bombázni
(1974 Zsolt István)
[Chakri] hatalmasat szorít, mintha az idomáron állna bosszút balja elvesztéséért. […] – És a karja? Hogy történt? – Gerenda. Aztán amputálták
(1980 Sebeők János)
1b. (birtokszóként)
vminek az a fele v. oldala, amely a vele azonos irányba v. a vele szembe néző ember ezen oldalának felel meg
Ellenségnek egy réſzét jobbja-felé, a’ máſikát pedig balja-felé ſzalaſzſzátok
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Az udvarka’ balján szalmával födött ól
(1836 Jósika Miklós)
Cecilia a kis asztal baljára ül
(1863 Szerdahelyi Kálmán ford.Sardou)
[a falkút] a színpad balján, a bejárat mellett volt
(1989 Regős János)
1c. (birtokszóként is)
közvetlenül e mellett levő, ill. ennek irányába eső hely
a’ mikor ütközetre lineában marsiroztok, akár jóbbra, akár balra légyen
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Az épületből kilépve jobbra a kápolna, balról a konyha
(1835 Bölöni Farkas Sándor)
Előtte hever a földön balra egy nagy görögdinnye
(1912 Móricz Zsigmond)
Mögöttem is, előttem is, balomon is, jobbomon is két őrszem váltogatja egymást
(1963 Rákos Sándor ford.)
1d.
az erre eső irány
Töb’ minden Póknak-is egynél a’ ſzeme. Az a’ ſzám néha nyóltzra, néha tsak hatra megyen. Elöre kettövel, oldalast jobra kettövel, ’s balra-is kettövel látnak
(1775 Molnár János)
Aranka kezében égő gyertyával, balról
(1842 Nagy Ignác)
Hajlik a láng jobbra, hajlik balra de mit neki jobb és bal: ki csak fölfelé tör
(1927 Babits Mihály)
már egy tízéves gyermek tudja, hol kell az iskolába vezető útján jobbra vagy balra elfordulnia
(1996 Természet Világa)
balra át
〈kilencvenfokos szögben ilyen irányba történő elfordulásra való felszólításként〉
midőn először jobbra vagy balra át! commandiroztam, arczaikon láttam, hogy e szavakat elmesterkéltnek érzik
(1848 Kossuth Hírlapja)
megforditotta lovát s komoran vezényelte – Balra át!
(1875 Vértesi Arnold)
Megmutatták hogyan kell tisztelegni, ott mondták, hogy balra át!, jobbra át!
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
2. (Pol)
(a) politikai baloldal (vmely pártjának parlamenti csoportja), ill. az általa képviselt irányzat
Magyarországon a pártok igy állanak: a bal, Teleki Laczi vezérlete alatt, teljesen biztos 140–150 emberre számithat. A jobb oldal, Dessewffy Emil commandója alatt, áll legfölebb 40–50 ó-conservativ és pecsovicsból
(1861 Jósika Miklós)
Egy „ah” lebbent át a Ház összes vidékein. […] – Úgy van, úgy van! – kiáltja Chorin Ferenc. S a mérsékelt bal néma marad
(1891 Mikszáth Kálmán)
[a parlamentből] a régi szabadelvűpárt számos olyan tagja kimaradt, aki föltétlenül liberális volt és nem kacérkodott se jobbra, se balra
(1901 Ady Endre)
[amikor] az első magyar nyelvű irodalmi lexikon megjelent, súlyos támadások érték, jobbról, balról egyaránt
(1931 Turóczi-Trostler József)
a jobb és a bal közös fellépése
(1996 Magyar Hírlap)
3. (rég)
rossz, szerencsétlen dolog
[az akarat] meg feslet, és balra vetemedett
(1777 Németh Antal¹ ford.Aiszóposz)
a jó és a bal közt megtanultam különbséget tenni
(1804 Fazekas Mihály)
Anyádnak is látása volt; hugod Balt jósola
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
ÖE: balcsillag, balértés, balházasság, baljel, balkezű, balkörülmény
Vö. CzF. bal², balfelé, balfelől, balfelül, balkar, balkéz, balra, balról, balszárny, balszél, balszomszéd, balul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bal- (előtagként)

1. (Sp) ’〈egyes csapatjátékokban:〉 felálláskor a bal oldalon álló, ezért a területért felelős, itt, ill. ezen a poszton játszó’ ❖ balbekk fn 3B1 (sajtó) | A komáromiaknál különösen tetszett a gyors, önzetlen csatársor, Zechmeiszter balfedezet, de legjobban Tögl, a bal back (1902 Pesti Hírlap aug. 5. C5650, 4) | Bodnár Karcsi mondta nekem, hogy végtelenül sajnál, mert nem lehet jó balbekk az, aki firkálni [= cselezni] kezd (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 174)  balfedezet fn 3B (kissé rég) | Zechmeiszter balfedezet (1902 Pesti Hírlap aug. 5. C5650, 4) | A jobbhátvéd végre kikotorta a kapu torkából a labdát, keresztbevágta balfelé. A balfedezet előreperdítette (1963 Mándy Iván 9420001, 179)  balhátvéd fn 3B2 | Bányai lesz a balhátvéd (1958 Népszabadság okt. 18. C1499, 12) | [Ortega] képes a balhátvéd helyéről a jobbszélsőére előrecselezni magát (1998 Magyar Hírlap CD09)  balösszekötő fn 1C | Egy izben a csehek sikerrel rohannak le és bal összekötőjük védhetetlenül lövi a labdát a kapuba (1903 Nemzeti Sport ápr. 12. C6911, 5) | Ideteszik balösszekötőnek… amikor jobblábas? Ballal bele se tud rúgni a labdába (1963 Mándy Iván 9420001, 178) | Puskás Ferenc, az aranycsapat legendás balösszekötője (2000 Magyar Hírlap CD09)  balszélső fn 1C | Hirzer játszik balszélsőt a Hungária csapatában (1928 Budapesti Hírlap máj. 12. C4716, 13) | A Dunaferr női csapata az idény végéig szóló szerződést kötött László Krisztina balszélsővel (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Sp) ’〈ökölvívásban:〉 bal ököllel indított 〈ütés〉’ ❖ balcsapott fn 2A1 | [Az ökölvívótornán] heves rohamokkal nyitott a kubai, s már az első perc befejezésekor, egy bal csapott után rászámoltak Nagyra (1996 Magyar Hírlap CD09) | Úgy terveztem, hogy oldottabban bokszolok, megpróbálom egy nagy balcsapottal elkapni (1997 Magyar Hírlap CD09)  balegyenes fn 4B | beviszi balegyeneseit (1933 A magyar sportnyelv C6215, 226) | Kovács a menet közepén feltartó balegyenes után jobbhoroggal úgy megtalálja ellenfelét, hogy a mérkőzésvezető számolni kezd (1996 Magyar Hírlap CD09)  balfelütés fn 4B | [Louis] egy balfelütéssel beigazítja Schmeling állát, egy jobbegyenessel pedig letaglózza (1989 Tények könyve CD37) | A tízmenetesre tervezett összecsapás első menetét Tyson állkapocsra mért bal felütése zárta (1999 Magyar Hírlap CD09)  balhorog fn 7A15 | elhagyta őket a szándék, a merészség, a balhorog tudománya, holott egyébként szüntelenül verekedtek (1982 Czakó Gábor 9079001, 137) | A menet közepén […] Martinez hatalmas balhoroggal megfogta a britet, majd pillanatok alatt vagy tíz ütést mért a fejére (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’szerencsétlen, kedvezőtlen kimenetelű, bajjal, veszteséggel járó 〈történés, esemény stb.〉’ ❖ balcsapás fn 4A | a’ Dög-nyavalya bal-tsapásikor ezek az Eget [okolták] (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 23) | kis embereink legnagyobb része gyönge nádszálakként görbedne a balcsapások viharában (1839 Athenaeum C0018, 615) | Balcsapásokkal daczoló büszke jellem (1869 Nyáry Albert¹ CD57)  balkövetkezés fn 4B | három bal következést el kerülni (1777 Németh Antal¹ ford.–Morvan de Bellegarde C3321, 31) | a birodalombeli nyugalom bomladozásának, s az ebből eredhető minden balkövetkezéseknek valódi kutfeje a bécsi kormány rendszerben fekszik (1848 Kossuth Lajos CD32) | [Zrínyi Miklós] Hannibál capuai veszteglésének balkövetkezéséről elmélkedett (1900 Széchy Károly CD55)  balkövetkezmény fn 4B | valódi szerencsétlenség Chinára nézve mindenesetre az el nem gondolható idők előtt szigorúan szokásba hozott gyermeki engedelmesség’ rendszere, […] a’ mellynek bal következményei épen az újabb időben mutatkoznak mindig jobban (1844 Bajza József ford.–Kolb C0726, 58) | a hibás hadviselési mód balkövetkezményeit csak Loudon erélyes hadműveletei hárították el (1941 Bánlaky József CD16)  baltörténet fn 3B | el-nem hágy ez [ti. a kutya] akármi bal történetben (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 60) | fájdalmat ujít e parancs kebelemben, Ó deli tündérhölgy, miszerint meghallani vágyol Életem eddigi bal történeteit (1845 Arany János CD01).

4. (vál) ’rosszat, bajt, veszedelmet sejtető 〈előérzet, megérzés stb.〉’ ❖ balérzet fn 3B (rég) | Az éles jégdarabok mind kivérzék már lova szügyét, s a szorongatott állat a vész balérzetében fel-felnyerít halálos félelemmel (1854 Jókai Mór CD18)  baljóslat fn 3A | a baljóslat még eddig nem teljesedett (1833 Kölcsey Ferenc C2800, 73) | mesebeli királyok, kik baljóslat elől biztonságos várba rejtik el gyermeküket (1932 Sinkó Ervin CD10) | csodának érzi, hogy harmincöt évi italozás után, orvosi baljóslatok ellenére még él (1999 Magyar Hírlap CD09)  balsejtelem fn 7B | alig titkolhatá […] nyugtalanságát, mellyet […] balsejtelmek [szülhettek] (1846 Császár Ferenc C1255, 13) | Czáránt a végzetes lovaglás előtt balsejtelem gyötörte (1910 Budapesti Hírlap ápr. 6. C4698, 8) | elfogta a balsejtelem: valóban felkészült a találkozásra? (1989 Hernádi Miklós 2039020, 59).

5. (rég) ’a helyestől, helytállótól eltérő, hibás, téves’ ❖ balfelfogás fn 4A | Balgatagul is cselekednék ez okbul Magyarországban a’ tágas határt biró földesur, ha anglomaniatul vagyis inkább az angol példának bal felfogásátul kisztve [= késztetve] honi ménesét felbontaná (1838 Széchenyi István CD1501) | Részemről a csak babonán, vagy bal felfogáson alapúlt népies neveket nem ültetném át a tudományba, ha szakember volnék (1878 Arany János C0641, 380) | [a nemzet] az önmagát meg nem becsülésnek arra a mélységére szállott le, a melyről nem látta meg a feléje szálló vonzalmakat […]. A törvényhozás is e balfölfogásban tetszelgett magának (1901 Budapesti Hírlap febr. 24. C0056, [1])  balfogalom fn 7A | kötelességének tartja amannak […] balfogalmait […] helyre igazítani (1840 Jósika Miklós C0111, 115) | E kastélyról a műitészet és komolyabb megfontolás nélküli kutatás sok balfogalmat és hamis föltevést hozott forgalomba (1889 Orbán Balázs CD22)  balmagyarázat fn 4A | [a] sérelmekbl következhet bal magyarázatoknak el-távoztatására (1791 Országgyűlési jegyzések 7452008, 571) | [a szófejtésben] vigyázni kell, hogy bal magyarázatot ne adjunk (1828 Vörösmarty Mihály C4538, 175) | Ön csak az idézetek hibás felfogásáról vagy balmagyarázatáról szólhatott volna (1860 k. Gyulai Pál 8173006, 392)  balvélekedés fn 4B | A’ kik eröſiteni kivánván, gyermekeiket, étellel feletébb terhelik, igen meg tſalatkoznak, melly bal vélekedés miá ſzámtalan kisdedek el-véſznek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 405) | az emberek olly balvélekedéssel voltak, hogy egy nemzet a’ másiknak természeti ellensége lehet (1832 Jelenkor C0223, 156) | [Az írók egy része] azzal a balvélekedéssel áltatta önmagát, hogy a meseszövés hiánya mindig pótolható – esetleg leplezhető – filozofáló részekkel vagy hosszadalmas leírásokkal (1940 Pintér Jenő CD44)  balvélemény fn 4B | Bal- […] ítélet, v. -vélemény (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 100) | A múlt századok balvéleményeit, előitéleteit, hibáit, tévedéseit, bűneit mind megvizsgálni, s mindezt megfontolni az igazság mérlegén, ez a történetíró egyik feladata (1849 e. Vasvári Pál 8515012, 231) | A közelmult magyar irodalmi gondolkodásának népszerű balvéleménye volt, hogy a magyar karaktertől idegen a misztikus rajongás (1932 Babits Mihály CD10).

bal- (előtagként)
1. (Sp)
〈egyes csapatjátékokban:〉 felálláskor a bal oldalon álló, ezért a területért felelős, itt, ill. ezen a poszton játszó
balbekk főnév 3B1 (sajtó)
A komáromiaknál különösen tetszett a gyors, önzetlen csatársor, Zechmeiszter balfedezet, de legjobban Tögl, a bal back
(1902 Pesti Hírlap aug. 5.)
Bodnár Karcsi mondta nekem, hogy végtelenül sajnál, mert nem lehet jó balbekk az, aki firkálni [= cselezni] kezd
(1941 Gelléri Andor Endre)
balfedezet főnév 3B (kissé rég)
Zechmeiszter balfedezet
(1902 Pesti Hírlap aug. 5.)
A jobbhátvéd végre kikotorta a kapu torkából a labdát, keresztbevágta balfelé. A balfedezet előreperdítette
(1963 Mándy Iván)
balhátvéd főnév 3B2
Bányai lesz a balhátvéd
(1958 Népszabadság okt. 18.)
[Ortega] képes a balhátvéd helyéről a jobbszélsőére előrecselezni magát
(1998 Magyar Hírlap)
balösszekötő főnév 1C
Egy izben a csehek sikerrel rohannak le és bal összekötőjük védhetetlenül lövi a labdát a kapuba
(1903 Nemzeti Sport ápr. 12.)
Ideteszik balösszekötőnek… amikor jobblábas? Ballal bele se tud rúgni a labdába
(1963 Mándy Iván)
Puskás Ferenc, az aranycsapat legendás balösszekötője
(2000 Magyar Hírlap)
balszélső főnév 1C
Hirzer játszik balszélsőt a Hungária csapatában
(1928 Budapesti Hírlap máj. 12.)
A Dunaferr női csapata az idény végéig szóló szerződést kötött László Krisztina balszélsővel
(2000 Magyar Hírlap)
2. (Sp)
〈ökölvívásban:〉 bal ököllel indított 〈ütés〉
balcsapott főnév 2A1
[Az ökölvívótornán] heves rohamokkal nyitott a kubai, s már az első perc befejezésekor, egy bal csapott után rászámoltak Nagyra
(1996 Magyar Hírlap)
Úgy terveztem, hogy oldottabban bokszolok, megpróbálom egy nagy balcsapottal elkapni
(1997 Magyar Hírlap)
balegyenes főnév 4B
beviszi balegyeneseit
(1933 A magyar sportnyelv)
Kovács a menet közepén feltartó balegyenes után jobbhoroggal úgy megtalálja ellenfelét, hogy a mérkőzésvezető számolni kezd
(1996 Magyar Hírlap)
balfelütés főnév 4B
[Louis] egy balfelütéssel beigazítja Schmeling állát, egy jobbegyenessel pedig letaglózza
(1989 Tények könyve)
A tízmenetesre tervezett összecsapás első menetét Tyson állkapocsra mért bal felütése zárta
(1999 Magyar Hírlap)
balhorog főnév 7A15
elhagyta őket a szándék, a merészség, a balhorog tudománya, holott egyébként szüntelenül verekedtek
(1982 Czakó Gábor)
A menet közepén […] Martinez hatalmas balhoroggal megfogta a britet, majd pillanatok alatt vagy tíz ütést mért a fejére
(2000 Magyar Hírlap)
3. (rég)
szerencsétlen, kedvezőtlen kimenetelű, bajjal, veszteséggel járó 〈történés, esemény stb.〉
balcsapás főnév 4A
a’ Dög-nyavalya bal-tsapásikor ezek az Eget [okolták]
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
kis embereink legnagyobb része gyönge nádszálakként görbedne a balcsapások viharában
(1839 Athenaeum)
Balcsapásokkal daczoló büszke jellem
(1869 Nyáry Albert¹)
balkövetkezés főnév 4B
három bal következést el kerülni
(1777 Németh Antal¹ ford.Morvan de Bellegarde)
a birodalombeli nyugalom bomladozásának, s az ebből eredhető minden balkövetkezéseknek valódi kutfeje a bécsi kormány rendszerben fekszik
(1848 Kossuth Lajos)
[Zrínyi Miklós] Hannibál capuai veszteglésének balkövetkezéséről elmélkedett
(1900 Széchy Károly)
balkövetkezmény főnév 4B
valódi szerencsétlenség Chinára nézve mindenesetre az el nem gondolható idők előtt szigorúan szokásba hozott gyermeki engedelmesség’ rendszere, […] a’ mellynek bal következményei épen az újabb időben mutatkoznak mindig jobban
(1844 Bajza József ford.Kolb)
a hibás hadviselési mód balkövetkezményeit csak Loudon erélyes hadműveletei hárították el
(1941 Bánlaky József)
baltörténet főnév 3B
el-nem hágy ez [ti. a kutya] akármi bal történetben
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
fájdalmat ujít e parancs kebelemben, Ó deli tündérhölgy, miszerint meghallani vágyol Életem eddigi bal történeteit
(1845 Arany János)
4. (vál)
rosszat, bajt, veszedelmet sejtető 〈előérzet, megérzés stb.〉
balérzet főnév 3B (rég)
Az éles jégdarabok mind kivérzék már lova szügyét, s a szorongatott állat a vész balérzetében fel-felnyerít halálos félelemmel
(1854 Jókai Mór)
baljóslat főnév 3A
a baljóslat még eddig nem teljesedett
(1833 Kölcsey Ferenc)
mesebeli királyok, kik baljóslat elől biztonságos várba rejtik el gyermeküket
(1932 Sinkó Ervin)
csodának érzi, hogy harmincöt évi italozás után, orvosi baljóslatok ellenére még él
(1999 Magyar Hírlap)
balsejtelem főnév 7B
alig titkolhatá […] nyugtalanságát, mellyet […] balsejtelmek [szülhettek]
(1846 Császár Ferenc)
Czáránt a végzetes lovaglás előtt balsejtelem gyötörte
(1910 Budapesti Hírlap ápr. 6.)
elfogta a balsejtelem: valóban felkészült a találkozásra?
(1989 Hernádi Miklós)
5. (rég)
a helyestől, helytállótól eltérő, hibás, téves
balfelfogás főnév 4A
Balgatagul is cselekednék ez okbul Magyarországban a’ tágas határt biró földesur, ha anglomaniatul vagyis inkább az angol példának bal felfogásátul kisztve [= késztetve] honi ménesét felbontaná
(1838 Széchenyi István)
Részemről a csak babonán, vagy bal felfogáson alapúlt népies neveket nem ültetném át a tudományba, ha szakember volnék
(1878 Arany János)
[a nemzet] az önmagát meg nem becsülésnek arra a mélységére szállott le, a melyről nem látta meg a feléje szálló vonzalmakat […]. A törvényhozás is e balfölfogásban tetszelgett magának
(1901 Budapesti Hírlap febr. 24.)
balfogalom főnév 7A
kötelességének tartja amannak […] balfogalmait […] helyre igazítani
(1840 Jósika Miklós)
E kastélyról a műitészet és komolyabb megfontolás nélküli kutatás sok balfogalmat és hamis föltevést hozott forgalomba
(1889 Orbán Balázs)
balmagyarázat főnév 4A
[a] sérelmekbl következhet bal magyarázatoknak el-távoztatására
(1791 Országgyűlési jegyzések)
[a szófejtésben] vigyázni kell, hogy bal magyarázatot ne adjunk
(1828 Vörösmarty Mihály)
Ön csak az idézetek hibás felfogásáról vagy balmagyarázatáról szólhatott volna
(1860 k. Gyulai Pál)
balvélekedés főnév 4B
A’ kik eröſiteni kivánván, gyermekeiket, étellel feletébb terhelik, igen meg tſalatkoznak, melly bal vélekedés miá ſzámtalan kisdedek el-véſznek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
az emberek olly balvélekedéssel voltak, hogy egy nemzet a’ másiknak természeti ellensége lehet
(1832 Jelenkor)
[Az írók egy része] azzal a balvélekedéssel áltatta önmagát, hogy a meseszövés hiánya mindig pótolható – esetleg leplezhető – filozofáló részekkel vagy hosszadalmas leírásokkal
(1940 Pintér Jenő)
balvélemény főnév 4B
Bal- […] ítélet, v. -vélemény
(1792 Baróti Szabó Dávid)
A múlt századok balvéleményeit, előitéleteit, hibáit, tévedéseit, bűneit mind megvizsgálni, s mindezt megfontolni az igazság mérlegén, ez a történetíró egyik feladata
(1849 e. Vasvári Pál)
A közelmult magyar irodalmi gondolkodásának népszerű balvéleménye volt, hogy a magyar karaktertől idegen a misztikus rajongás
(1932 Babits Mihály)

Beállítások