barlangfauna l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-fauna (utótagként) (Biol v. vál)

1. ’〈vmely rendszertani egységbe tartozó állatcsoport〉 vmely élőhelyen, (földrajzi) területen v. időszakban elterjedt összessége, es. azok tudományos leírása’ ❖ emlősfauna fn 6A | A diluviális emlősfauna legjellegzetesebb és legfeltünőbb alakjai azok az óriási állatok, melyeknek csontjai itt is ott is napfényre kerülnek (1893 PallasLex. CD02) | a négerföldi tartomány emlősvilága sok tekintetben képmása és leszármazottja az indiai tartomány emlős faunájának (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a folyton változó éghajlattal összefüggésben folyamatosan változott az emlősfauna összetétele is (2005 Kordos László–Ujhelyi Péter 3329001, 26)  gerincesfauna fn 6A | Az ország gerinczes faunájának meg-írása […] volt Petényi törekvése (1888 Chernel István C7912, 56) | [A kréta időszakban] a tengeri gerinces-faunát csontos halak és tengeri hüllők – közöttük óriástermetű ichthyosaurusok és plesiosaurusok – képviselték (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 237) | A dobozi erdő gerincesfaunája is rendkívül gazdag (2002 Domokos Tamás et al. CD36)  halfauna fn 6A | A magyar halfauna egy új faja (1877 Magyar írók élete CD27) | [a] miocén időszak halfaunája a maival szemben már kevés eltérést mutat. A csontos-halak már teljesen vezetőszerepre jutottak (1913 RévaiNagyLex. C5705, 378) | [A Szentendrei-szigeten] az ártéri területek számos halfaj szaporodása szempontjából jelentősek. A halfauna legértékesebb képviselője a petényi márna (Barbus meridionalis) (2003 Természet Világa CD50)  lepkefauna fn 6A | (A nemzeti muzeum) természettárában most rendezik két teremben a rovar és lepkegyűjteményt, melyben a magyar rovar- és lepkefauna külön alosztályt fog képezni (1879 Pesti Hírlap jan. 25. C5627, 3) | [Otto Staudinger] a palaearktikus [ti. az európai, mérsékelt ázsiai és észak-afrikai] lepkefauna tanulmányozása céljából nagyszabású gyüjtőkirándulásokat vezetett Szárdiniába, Izlandba, Spanyolországba, Norvégiába, Kis-Ázsiába, Észak-Afrikába (1925 RévaiNagyLex. C5713, 129) | Hazánk népes lepkefaunájának leglátványosabb képviselői közül ritkán látható itt [ti. a gemenci Kádár-szigeten] a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) (2003 Természet Világa CD50)  madárfauna fn 6A | ott a’ szegény madárfoglyok között a’ piros-pirókoknak Európára nézve majdnem legritkább, honunkra nézve pedig egy egészen új faját pillantám és szerzém meg honi madárfaunánk’ új gyarapítására (1850 Akadémiai Értesítő C8474, 407) | Ajánlkozás Magyarország madár­faunájának megirására (1879 Természettudományi Közlöny C7903, 243) | [Az új-zélandi állatföldrajzi alrégió] sajátságos madárfaunájára jellemző: a kivi, a bagolypapagály és a kövi papagály (1911 RévaiNagyLex. C5698, 319) | [dolgozatomban] bemutatom a Balmazújváros mellett levő Magdolna-pusztai szennyvíztavak és hígtrágya-szikkasztó kazetták madárfaunáját (2004 Természet Világa CD50)  pókfauna fn 6A | Adatok Erdély pók-faunájához Hermann Ottótól (1866 Pesti Napló márc. 18. C8648, [5]) | [Hermann Ottó járta] az egész ország avarát, mezejét, hegyét, völgyét, hogy Magyarország pókfaunáját megirja (1906 Budapesti Hírlap febr. 10. C4694, 14) | Gazdag tárháza az ősi pókfauna maradványainak a borostyánkő, amelyből annyi fajt ismerünk, hogy beosztásukat 70 nemre kellett kiterjeszteni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a cikkben a ritka] és oltalmat érdemlő hazai pókfajokat mutatom be, […] kitüntetett módon kezelve a fülöpházi szikes tavak és buckavidék pókfaunáját (2000 Természet Világa CD50)  puhatestű-fauna fn 6A | [a pliocén] korban hazánknak édesvízi puhatestű faunája olyan fajokból állott, a minők ma Amerikában élnek (1891 Halaváts Gyula C7915, 287) | A Fertő puhatestű faunája szegény. A 70 ezer fajból a Fertő nádasaiból és hinárosaiból 12, a Hanságról 43 faj került elő (1977 Zádor Alfréd CD52) | [A leletek alapján] elképzelhető, hogy az únyi ráják beúsztak a lagúnák csökkent sótartalmú vizeibe is. Kézenfekvő, hogy a gazdag puhatestű-fauna csábította őket a területre (2004 Természet Világa CD50).

2. ’〈vmilyen típusú élőhely〉 állat(faj)ainak összessége, állatvilága’ ❖ barlangfauna fn 6A (ritk) | A morva-hercziniai hegység barlang-faunájáról (1883 Természettudományi Közlöny C7907, 447) | A Barlangkutató Társulatban dr. Mottl Mária a barlang fauna vizsgálatáról tart előadást (1935 Pesti Napló máj. 28. C8713, 13)  fenékfauna fn 6A | A tenger állat- és növényvilágának egy része a tenger fenekét népesíti. Ez az első élettársaság az úgynevezett benthos, vagyis fenékfauna és fenékflóra (1918 Természettudományi Közlöny C7942, 619) | Fontos a tóiszap kémiájának (só, oxigén, foszfor, nitrogén, szerves szén), továbbá – a halgazdaság érdekében – a planktonnak és fenékfaunának vizsgálata [a Fertő tóban] (1981 Pichler János CD52)  talajfauna fn 6A | Új módszer a talajfauna mennyiségi vizsgálatában (1938 Természettudományi Közlöny C7963, 266) | [a Fertő tó partja mentén kialakult] szikesek állatcsoportjai közül csak a madarakat ismerjük, talajfaunáját most kutatják (1997 Természet Világa CD50)  üledékfauna fn 6A | Az orosz jégtörő Sadko hajó kutatói 1938-ban a sarki tengerek üledékfaunáját gyűjtötték és tanulmányozták (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 360) | a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet üledékfaunával foglalkozó hidrobiológus kutatója (2000 Figyelő CD2601).

barlangfauna - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
-fauna (utótagként) (Biol v. vál)
1.
〈vmely rendszertani egységbe tartozó állatcsoport〉 vmely élőhelyen, (földrajzi) területen v. időszakban elterjedt összessége, es. azok tudományos leírása
emlősfauna főnév 6A
A diluviális emlősfauna legjellegzetesebb és legfeltünőbb alakjai azok az óriási állatok, melyeknek csontjai itt is ott is napfényre kerülnek
(1893 PallasLex.)
a négerföldi tartomány emlősvilága sok tekintetben képmása és leszármazottja az indiai tartomány emlős faunájának
(1929 Az állatok világa ford.)
a folyton változó éghajlattal összefüggésben folyamatosan változott az emlősfauna összetétele is
(2005 Kordos László–Ujhelyi Péter)
gerincesfauna főnév 6A
Az ország gerinczes faunájának meg-írása […] volt Petényi törekvése
(1888 Chernel István)
[A kréta időszakban] a tengeri gerinces-faunát csontos halak és tengeri hüllők – közöttük óriástermetű ichthyosaurusok és plesiosaurusok – képviselték
(1927 TolnaiÚjLex.)
A dobozi erdő gerincesfaunája is rendkívül gazdag
(2002 Domokos Tamás et al.)
halfauna főnév 6A
A magyar halfauna egy új faja
(1877 Magyar írók élete)
[a] miocén időszak halfaunája a maival szemben már kevés eltérést mutat. A csontos-halak már teljesen vezetőszerepre jutottak
(1913 RévaiNagyLex.)
[A Szentendrei-szigeten] az ártéri területek számos halfaj szaporodása szempontjából jelentősek. A halfauna legértékesebb képviselője a petényi márna (Barbus meridionalis)
(2003 Természet Világa)
lepkefauna főnév 6A
(A nemzeti muzeum) természettárában most rendezik két teremben a rovar és lepkegyűjteményt, melyben a magyar rovar- és lepkefauna külön alosztályt fog képezni
(1879 Pesti Hírlap jan. 25.)
[Otto Staudinger] a palaearktikus [ti. az európai, mérsékelt ázsiai és észak-afrikai] lepkefauna tanulmányozása céljából nagyszabású gyüjtőkirándulásokat vezetett Szárdiniába, Izlandba, Spanyolországba, Norvégiába, Kis-Ázsiába, Észak-Afrikába
(1925 RévaiNagyLex.)
Hazánk népes lepkefaunájának leglátványosabb képviselői közül ritkán látható itt [ti. a gemenci Kádár-szigeten] a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)
(2003 Természet Világa)
madárfauna főnév 6A
ott a’ szegény madárfoglyok között a’ piros-pirókoknak Európára nézve majdnem legritkább, honunkra nézve pedig egy egészen új faját pillantám és szerzém meg honi madárfaunánk’ új gyarapítására
(1850 Akadémiai Értesítő)
Ajánlkozás Magyarország madár­faunájának megirására
(1879 Természettudományi Közlöny)
[Az új-zélandi állatföldrajzi alrégió] sajátságos madárfaunájára jellemző: a kivi, a bagolypapagály és a kövi papagály
(1911 RévaiNagyLex.)
[dolgozatomban] bemutatom a Balmazújváros mellett levő Magdolna-pusztai szennyvíztavak és hígtrágya-szikkasztó kazetták madárfaunáját
(2004 Természet Világa)
pókfauna főnév 6A
Adatok Erdély pók-faunájához Hermann Ottótól
(1866 Pesti Napló márc. 18.)
[Hermann Ottó járta] az egész ország avarát, mezejét, hegyét, völgyét, hogy Magyarország pókfaunáját megirja
(1906 Budapesti Hírlap febr. 10.)
Gazdag tárháza az ősi pókfauna maradványainak a borostyánkő, amelyből annyi fajt ismerünk, hogy beosztásukat 70 nemre kellett kiterjeszteni
(1933 Az állatok világa ford.)
[a cikkben a ritka] és oltalmat érdemlő hazai pókfajokat mutatom be, […] kitüntetett módon kezelve a fülöpházi szikes tavak és buckavidék pókfaunáját
(2000 Természet Világa)
puhatestű-fauna főnév 6A
[a pliocén] korban hazánknak édesvízi puhatestű faunája olyan fajokból állott, a minők ma Amerikában élnek
(1891 Halaváts Gyula)
A Fertő puhatestű faunája szegény. A 70 ezer fajból a Fertő nádasaiból és hinárosaiból 12, a Hanságról 43 faj került elő
(1977 Zádor Alfréd)
[A leletek alapján] elképzelhető, hogy az únyi ráják beúsztak a lagúnák csökkent sótartalmú vizeibe is. Kézenfekvő, hogy a gazdag puhatestű-fauna csábította őket a területre
(2004 Természet Világa)
2.
〈vmilyen típusú élőhely〉 állat(faj)ainak összessége, állatvilága
barlangfauna főnév 6A (ritk)
A morva-hercziniai hegység barlang-faunájáról
(1883 Természettudományi Közlöny)
A Barlangkutató Társulatban dr.doktor Mottl Mária a barlang fauna vizsgálatáról tart előadást
(1935 Pesti Napló máj. 28.)
fenékfauna főnév 6A
A tenger állat- és növényvilágának egy része a tenger fenekét népesíti. Ez az első élettársaság az úgynevezett benthos, vagyis fenékfauna és fenékflóra
(1918 Természettudományi Közlöny)
Fontos a tóiszap kémiájának (só, oxigén, foszfor, nitrogén, szerves szén), továbbá – a halgazdaság érdekében – a planktonnak és fenékfaunának vizsgálata [a Fertő tóban]
(1981 Pichler János)
talajfauna főnév 6A
Új módszer a talajfauna mennyiségi vizsgálatában
(1938 Természettudományi Közlöny)
[a Fertő tó partja mentén kialakult] szikesek állatcsoportjai közül csak a madarakat ismerjük, talajfaunáját most kutatják
(1997 Természet Világa)
üledékfauna főnév 6A
Az orosz jégtörő Sadko hajó kutatói 1938-ban a sarki tengerek üledékfaunáját gyűjtötték és tanulmányozták
(1972 Várkonyi Nándor)
a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet üledékfaunával foglalkozó hidrobiológus kutatója
(2000 Figyelő)

Beállítások