becslés fn 4B

1. ’a becsül igével kifejezett cselekvés’ ❖ Az itélő székek előtt mi gyakran forognak oly esetek mellyekben orvosi szemléletre, épültek becslésére s a t. van szükség (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32).

2. ’vmi értékének v. mértékének, es. mivoltának, milyenségének (megközelítő) meghatározása mint (hivatalos) eljárás, módszer’ ❖ irtások böcslése (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A végrehajtási eljárásban rendszerint három stádiumot különböztetünk meg, a foglalást, becslést és árverést (1872 Dárday Sándor 8093001, 41) | Minden adatunk […] csak hozzávetőleges, mert azok csak becslés eredményei (1937 Varga Lajos–Mika Ferenc CD52) | [a szakértők] kezdettől fogva törekedtek arra, hogy a becslésen és extrapoláción túlmenően megfelelő matematikai módszereket találjanak [bizonyos járványtani kérdések megoldására] (1991 Füst György 2037003, 1436).

2a. (Tud is) ’ennek eredménye, ill. az erről készült irat, dokumentum’ ❖ lehet eset hogy egyik vagy másik fél a becsléssel, vagy egyenlitéssel meg nem elégednék (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Egy 1621-ben kelt becslés Pálffy Istvánnak egy bokor kócsagtollát 1000 frtban állapította meg (1899 Chernel István CD34) | A nőt becslésem szerint Mariskának hívják, huszonnyolc éves, magas, fogai épek, s elárusítónő a Belvárosban (1937 Márai Sándor 2010002, 10) | őkegyessége megjegyezte, hogy becslésem igazán helyes, nagyon méltányos árat mondtam (1960 e. Füsi József ford.–Cellini 9160002, 118) | legfeljebb tized százalékban van eltérés a mintabeli becslés és a népszámlálási adat között (1984 Marton Ádám 1105001, 50) | Az előzetes becslések több mint ötven vadonatúj vagy teljesen felújított [autó]modellről beszélnek (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’megbecsülés, elismerés, tisztelet’ ❖ a’ fejedelem a’ kegyesség és becslés’ minden jeleivel tetézte (1837 Figyelmező C6730, 49) | Ön iránt becslésemet bármely alkalommal kimondhatnom csak örömeműl szolgálhat (1843 Toldy Ferenc 8481028, 152) | a műveltség fejlődésével az athletika becslése mindinkább hanyatlott. Pericles kortársai már nem hitték, hogy az athletika a férfias jellem legjobb biztosítéka (1904 ÓkoriLex. CD28).

J: becsülés, becsültetés.

Ö: ár~, érték~, kár~, kockázat~, táv~, távolság~, termés~, vagyon~.

Fr: kataszteri.

ÖU: túl~.

Sz: becslési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

becslés főnév 4B
1.
a becsül igével kifejezett cselekvés
Az itélő székek előtt mi gyakran forognak oly esetek mellyekben orvosi szemléletre, épültek becslésére s a t.s a többi van szükség
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
2.
vmi értékének v. mértékének, es. mivoltának, milyenségének (megközelítő) meghatározása mint (hivatalos) eljárás, módszer
irtások böcslése
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
A végrehajtási eljárásban rendszerint három stádiumot különböztetünk meg, a foglalást, becslést és árverést
(1872 Dárday Sándor)
Minden adatunk […] csak hozzávetőleges, mert azok csak becslés eredményei
(1937 Varga Lajos–Mika Ferenc)
[a szakértők] kezdettől fogva törekedtek arra, hogy a becslésen és extrapoláción túlmenően megfelelő matematikai módszereket találjanak [bizonyos járványtani kérdések megoldására]
(1991 Füst György)
2a. (Tud is)
ennek eredménye, ill. az erről készült irat, dokumentum
lehet eset hogy egyik vagy másik fél a becsléssel, vagy egyenlitéssel meg nem elégednék
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
Egy 1621-ben kelt becslés Pálffy Istvánnak egy bokor kócsagtollát 1000 frtforintban állapította meg
(1899 Chernel István)
A nőt becslésem szerint Mariskának hívják, huszonnyolc éves, magas, fogai épek, s elárusítónő a Belvárosban
(1937 Márai Sándor)
őkegyessége megjegyezte, hogy becslésem igazán helyes, nagyon méltányos árat mondtam
(1960 e. Füsi József ford.Cellini)
legfeljebb tized százalékban van eltérés a mintabeli becslés és a népszámlálási adat között
(1984 Marton Ádám)
Az előzetes becslések több mint ötven vadonatúj vagy teljesen felújított [autó]modellről beszélnek
(2000 Magyar Hírlap)
3. (rég)
megbecsülés, elismerés, tisztelet
a’ fejedelem a’ kegyesség és becslés’ minden jeleivel tetézte
(1837 Figyelmező)
Ön iránt becslésemet bármely alkalommal kimondhatnom csak örömeműl szolgálhat
(1843 Toldy Ferenc)
a műveltség fejlődésével az athletika becslése mindinkább hanyatlott. Pericles kortársai már nem hitték, hogy az athletika a férfias jellem legjobb biztosítéka
(1904 ÓkoriLex.)
ÖU: túlbecslés
Sz: becslési
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások