belead ts ige 2a4
1. ’vmibe beletéve, belehelyezve ad vmit’ ❖ Bizony mondom néktek, hogy a szegény özvegy legtöbbet tett a perselybe. A többiek csak annak részét adták bele, amivel bővelkednek; ez pedig egész vagyonát (1805 k. Verseghy Ferenc 7373016, 189) | Legyen járom vagy ne, én bele adom fejemet a hazáért (1849 Szemere Bertalan 8437014, 31) | vegye ezen két barnább hernyót és zárja őket egy tágas s magas katulyába, adván belé nehány levelet (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Jánoska] tartotta a kezében, szájában, amit beleadtam, mint a kutya (1933 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Az emberré válásnak a lényege az ószövetségi hitismeret szerint az volt, hogy Isten „életnek a lehelletét” adta bele [a porból lett emberi testbe] (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
1a. ’〈hangot (keltő levegőt)〉 vmely hangszernek a belsejébe juttat’ ❖ Erős tüdő adta belé a hangot [a kürtbe] (1890 Jókai Mór CD18) | Tamás József oroszhelyi kanász ugyanis azt mondja, hogy a furuglyába a levegőt, a dörmögést neki kell beléadni (1911 Malonyay Dezső CD07).
1b. (rég, Ját) ’〈kártyajátékban lapot〉 a hívott lapra a saját lapjaiból tesz’ ❖ Ha nem volt egyéb a mit bele vessek, csak bele kellett adnom (1812 Katona József C2503, 3) | a’ Dámát nem kell minnyárt bele-adni (1824 A whist C2038, 50).
1c. ’〈vmely műbe v. annak előadásába〉 előadói, fordítói stb. munkája során saját érzelmét, tulajdonságát stb. viszi bele, azzal gazdagítja’ ❖ Nem ezt a bút, más bút kivánna Bele adni ő a nótába (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Strauss csak néhányat mesél el Till tetteiből. De az ő zenei reprodukciójába beleadja a kultúrember amatőr érdeklődését a régi népies sujet [= szüzsé] iránt (1910 Jász Dezső CD10) | a fekete trikós, kecses és törekvő Leslie Caron tizenöt esztendeje minden titokzatosságát beleadta [a Szfinx című előadásba] (1966 Szőllősy Klára ford.–Beauvoir 9685002, 162) | Vörösmarty nagyszerű ott, ahol a saját líráját adhatja bele a Lear királyba vagy a Julius Caesarba (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. ’úgy ad vmit, hogy az vmely nagyobb egész részévé lesz’ ❖ íróink legértékesebb cikkeiket fogják beleadni [a lapba] (1865 Jókai Mór CD18).
2a. ’〈hozzávalót〉 beletesz, belevegyít vmibe, hozzáad’ ❖ kedvesebb ízt és szagot adjanak-belé [a kenyérbe] (1787 Mátyus István C3068, 101) | [Malter készítésekor a] nedves homokot keverd a mészhez, de több vizet belé ne adj (1826 Fáy András¹ 8139011, 62) | [a tésztába] apránként beleadom a sütőporral elkevert lisztet és tejet (1989 Frank Júlia et al. CD19).
2b. ’〈pénz(összege)t〉 hozzájárulásként fizet, ad’ ❖ [A gróf] szép mise-ruhát csináltatott a templom számára, a lakosok egy krajczárt sem adtak bele (1836 Táncsics Mihály 8463007, 16) | saját pénzét is beleadta filmje elkészítésébe (1994 Magyar Hírlap CD09).
2c. (rég, ritk) ’〈vágyat, ösztönt〉 beleolt vkibe’ ❖ egy gólya mit szólna, Ha néki jó szárnya, s egy ország nem vólna, Amelyben bújdossék; pedig a Teremtő Belé adta volna, hogy oda vágyjon ő? (1804 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | De Isten az embert boldogságra teremtvén, olly vágyat ada belé, mellynél fogva szüntelen előre haladni és saját sorsán, mennyire lehet, javítani törekszik (1854 Vasárnapi Újság CD56) | kegyetlen isteni tréfa, hogy énbelém, gyorsan elégő, viaszgyertyába, beleadtad az örök tűz vágyát (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 100).
3. ’〈értéket〉 belefektet vmibe, ráfordít vmire’ ❖ A teheneknek, lovaknak, tyúkoknak, mindennek bőven szórták az eleséget, mert folyton számították, mit ér, mennyit kell beleadni, hogy behozza az árát (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 80).
3a. ’〈tehetséget, képességet, tulajdonságot〉 teljesen v. nagymértékben vmire fordít’ ❖ hozzákezdeni valami nagy és szép munkához s tudatosan tönkretenni azzal, hogy nem ad bele mindent [az író] (1909 Lengyel Menyhért CD10) | [Az énekes] egész lelkét beleadja a kis műbe (1937 Karinthy Frigyes 9309002, 45) | Mindent bele! És a [futball]csapat bele is ad mindent. – Nincs elvesztett mérkőzés (1963 Mándy Iván 9420001, 169) | Fekete Nagy Béla teljes mérnöki zsenijét beleadja a belső tér tökéletes kihasználásába (1994 Szántó Piroska 1166002, 34).
3b. beleadja magát vmibe (irod) ’〈vmely érzésre, sorsára stb.〉 rábízza magát, hagyja, hogy az a hatalmába kerítse’ ❖ Maszlaczky úr teljesen beleadta magát ez atyai ölelésbe (1854 Jókai Mór CD18) | Hivatali élete lánczait széttépni nem birván, természete szerint beleadta magát sorsába (1874 Szász Károly² C3842, 310) | Ebbe a barátságba egészen beleadja magát a kis zászlós, a gyenge emberek vágyával az erős után, a gyermek tanácstalan támasz-keresésével (1936 Schöpflin Aladár CD10).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.