beleakad tn ige 1a1

1. (átv is) ’〈hegyes tárgy vmely puha anyagba〉 belehatol, és megáll benne v. elszakítja’ ❖ A’ szálkás ’s hegyes darabotskákról, mellyek a’ bört meg-sértik, vagy belé akadnak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 496) | azt a’ szép kis kék ruháját sajnálom […], egy fordulón bele akadt a’ sarkantyúm […], s egy jó darabot kirepesztett belőle (1841 Kovács Pál² 8251001, 88) | Hej, hogy beleakadt a szeme a szép tüneménybe a vén szerelmesnek! (1876 Jókai Mór CD18) | Ha a kasza hegye beleakad a fődbe, kinevetnek, de még ki is vetnek maguk közül ezek a híres kaszások (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 133) | A sarló fogai hátra, visszafele néztek, így a hátrahúzásnál beleakadtak a gabona vékony, száraz szárába, és azt szinte rágva, fűrészelve metszették el (1981 NéprajziLex. CD47).

1a. ’hegyes tárgyba ütközve általa fogva marad’ ❖ A horogba hal akadván bele, ennek vergődése felzavarta a viz szinét (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 252) | már megint beleakadt ebbe a nyavalyás szögbe a harisnyám (1969 Konrád György 9351003, 212).

1b. ’〈mozgó dolog v. élőlény〉 megakad vmiben, ill. belegabalyodik vmibe’ ❖ [A fürj] friss, és hamar ſzalad, Kevés üd alatt meſzſzére el halad, De még is hálóban gyakran belé akad (1790 Gvadányi József 7125003, 37) | [A pók] széles hálót kötvén … leste várta, hogy valamelly Légy avagy Szúnyog belé-akadjon (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 209) | A kendő rojtja beléakad az ágakba (1894 Malonyay Dezső C3022, 20) | úgy, ahogy volt, kifutott a házból. A selyemkendőt sem vitte volna, ha véletlen bele nem akad a keze az előszobai fogas mellett (1955 Tatay Sándor 9704001, 11) | ujjam beleakadt a hálóing kivágását összefogó szalagcsokorba (1986 Nádas Péter 9466003, 221).

1c. (rég) ’〈tűz〉 vhova terjedve meggyújt vmit’ ❖ [a nafta] gzlgésébe, a’ tz belé-akad (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 275).

2. ’hibát talál vki vkiben v. vmiben(, és szóvá is teszi)’ ❖ titkait a’ Vallásnak kéttséggel feſzegeti; st még a’ te parantſolatidba-is belé-akad, azokat megprobálni bátorkodik, ha igazak-é (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 95) | én már semmit sem tehetek a’ nélkül hogy Éva asszony bele ne akadna (1837 Kovács Pál² C2771, 51) | Igazán nem tudnám megmondani, mit vethetnék ez ur szemére. Ugy viseli magát, hogy lehetetlen belé akadni (1883 Szász Károly² ford.–Payn C3841, 33) | Rejtett fintorral viszem Amerikába ezt a horgas, közép-európai elmét, akinek szokása ebbe-abba beleakadni (1989 Konrád György 9351007, 618).

3. ’vmely cselekvés, kül. beszéd közben, nem tudva folytatni, megáll vki’ ❖ Krénfy sem állhatá ki e szemek [ti. Cynthia szemeinek] merő nézését, s ha néha szemközt pillanta véletlenül, beleakadt a beszédbe (1856 Jókai Mór CD18) | [Zsófia] elővette az olvasóját, s elkezdte az Úr imáját suttogni magában. De beleakadt a közepén (1884 Jókai Mór CD18) | a komplikált dolgok elmondása a gyengén ismert nyelven számtalan akadályba ütközött, dadogni kezdett, beleakadt a szavaiba és beledühösödött (1926 Szenes Piroska CD10).

Vö. CzF. beleakad vagy beléakad; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beleakadhat; ÚMTsz.

beleakad tárgyatlan ige 1a1
1. (átv is)
〈hegyes tárgy vmely puha anyagba〉 belehatol, és megáll benne v. elszakítja
A’ szálkás ’s hegyes darabotskákról, mellyek a’ bört meg-sértik, vagy belé akadnak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
azt a’ szép kis kék ruháját sajnálom […], egy fordulón bele akadt a’ sarkantyúm […], s egy jó darabot kirepesztett belőle
(1841 Kovács Pál²)
Hej, hogy beleakadt a szeme a szép tüneménybe a vén szerelmesnek!
(1876 Jókai Mór)
Ha a kasza hegye beleakad a fődbe, kinevetnek, de még ki is vetnek maguk közül ezek a híres kaszások
(1935 Móricz Zsigmond)
A sarló fogai hátra, visszafele néztek, így a hátrahúzásnál beleakadtak a gabona vékony, száraz szárába, és azt szinte rágva, fűrészelve metszették el
(1981 NéprajziLex.)
1a.
hegyes tárgyba ütközve általa fogva marad
A horogba hal akadván bele, ennek vergődése felzavarta a viz szinét
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
már megint beleakadt ebbe a nyavalyás szögbe a harisnyám
(1969 Konrád György)
1b.
〈mozgó dolog v. élőlény〉 megakad vmiben, ill. belegabalyodik vmibe
[A fürj] friss, és hamar ſzalad, Kevés üd alatt meſzſzére el halad, De még is hálóban gyakran belé akad
(1790 Gvadányi József)
[A pók] széles hálót kötvén … leste várta, hogy valamelly Légy avagy Szúnyog belé-akadjon
(1796 Takács Ádám ford.Scriver)
A kendő rojtja beléakad az ágakba
(1894 Malonyay Dezső)
úgy, ahogy volt, kifutott a házból. A selyemkendőt sem vitte volna, ha véletlen bele nem akad a keze az előszobai fogas mellett
(1955 Tatay Sándor)
ujjam beleakadt a hálóing kivágását összefogó szalagcsokorba
(1986 Nádas Péter)
1c. (rég)
〈tűz〉 vhova terjedve meggyújt vmit
[a nafta] gzlgésébe, a’ tz belé-akad
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
2.
hibát talál vki vkiben v. vmiben(, és szóvá is teszi)
titkait a’ Vallásnak kéttséggel feſzegeti; st még a’ te parantſolatidba-is belé-akad, azokat megprobálni bátorkodik, ha igazak-é
(1773 Kónyi János ford.Fénelon)
én már semmit sem tehetek a’ nélkül hogy Éva asszony bele ne akadna
(1837 Kovács Pál²)
Igazán nem tudnám megmondani, mit vethetnék ez ur szemére. Ugy viseli magát, hogy lehetetlen belé akadni
(1883 Szász Károly² ford.Payn)
Rejtett fintorral viszem Amerikába ezt a horgas, közép-európai elmét, akinek szokása ebbe-abba beleakadni
(1989 Konrád György)
3.
vmely cselekvés, kül. beszéd közben, nem tudva folytatni, megáll vki
Krénfy sem állhatá ki e szemek [ti. Cynthia szemeinek] merő nézését, s ha néha szemközt pillanta véletlenül, beleakadt a beszédbe
(1856 Jókai Mór)
[Zsófia] elővette az olvasóját, s elkezdte az Úr imáját suttogni magában. De beleakadt a közepén
(1884 Jókai Mór)
a komplikált dolgok elmondása a gyengén ismert nyelven számtalan akadályba ütközött, dadogni kezdett, beleakadt a szavaiba és beledühösödött
(1926 Szenes Piroska)
Vö. CzF. beleakad vagy beléakad; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beleakadhat; ÚMTsz.

Beállítások