belharc fn 3A
1. ’azonos néphez, nemzethez tartozó csoportok, szervezetek, pártok egymás ellen folytatott (fegyveres) harca a politikai hatalom megszerzéséért, ill. a társadalmi v. politikai rend megváltoztatásáért’ ❖ Mint fényre csalt virág vajud Belharczban a’ haza (1838 Aglája C0560, 145) | [Detre szándéka az, hogy] Csaba által Aladárt megbuktassa, és a hunokat belharcban elgyengítse (1855–1856 Arany János CD01) | a szűntelen belharcz és czéltalan háborúskodás, a […] hiányzó közbiztonság visszataszító jelenségei (1898 Berzeviczy Albert C1069, 181) | A tájékozottabb idegenek sokat tűnődtek a magyar csodán, ismervén viharos történetünket s belharcainkat, meglepődtek fönnmaradásunkon (1938 Cs. Szabó László CD10) | Damaszkusz a polgárháború kezdetén, 1976-ban vonult be Libanonba, és bár a belharc 1990-ben befejeződött, szemlátomást esze ágában sincs otthagyni az országot (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. ’vmely kisebb közösségen belüli nézeteltérés, civódás, békétlenség’ ❖ szítta Turulhoz A belharczok idétt Ester, mint Torda czirákja [ti. védence] (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 245) | Láttam olyan intézetet, melyet a derék és hivatásának magaslatán álló igazgató a boldog együttlét és páratlanul sikeres hivatásbeli tevékenység ritka magaslatára emelt, de láttam olyat is, ki hatalmaskodásával az otthont belharczokkal földulta (1902 Margalits Ede 8293003, 33) | ártana a pártnak, a vezetésnek, az egységnek a belharc (1977 Méray Tibor 9434003, 197) | A belharcok nyomán 1935 márciusában Gömbös lemondott (1982 Berend T. Iván 9049005, 312) | [Beke György írása] a Szabad Európa Rádió egykori román és magyar szerkesztőségeinek belharcairól szól (1995 Új Könyvek CD29).
3. (rég, irod) ’léleknek, kedélynek zaklatott, diszharmonikus állapota, ill. belső küzdelme’ ❖ Jenő pillanatnyi belharc után [szól] (1840 Nagy Ignác C3252, 172) | Pillanatig néma lőn, mintha belharcz indítaná meg (1843 Athenaeum C0026, 419) | Belharczra készted esküd’, esküd ellen (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3736, 47) | Úgy látszott, hogy néhány percz óta a néni belharczot vív lelkében (1894 Pálffy Albert 8349005, 230).
4. (Sp) ’〈ökölvívásban:〉 a legszorosabb testközelben, hajlított karral vívott küzdelem’ ❖ A tényleges boxolásban a lefogott feltétlenül szabadulni igyekszik a lefogásból, és ha technikailag ügyes, úgy az adott, vagy kínálkozó alkalmat a belharc megkezdésére fogja kihasználni (1928 Kankovszky Artúr C6522, 90) | [Az Német Demokratikus Köztársaság ökölvívói] Belharcban egy-két esettől eltekintve jobbak voltak a magyar versenyzőknél (1958 Népszabadság nov. 25. C1499, 8) | a gyerek állkapcsára célzó horgokkal próbálkozik, tiszta keresztütésekkel, elfogadja a belharcot, ahelyett, hogy kihasználná ellenfele sérülését (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 77) | mivel Hamed a belharcot nem szereti, hol egy, hol két karral szorította saját testéhez Soto ökleit (1999 Magyar Hírlap CD09).
J: belháború, belküzdelem.
Vö. ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.