belnyugalom fn 7A (rég)

1. ’vmely közösség, ország belső (társadalmi, politikai) viszonyainak, helyzetének békés, nyugalmas, háborítatlan állapota, ill. (köz)biztonsága, rendje’ ❖ [hazánk] belnyugalmának, boldogságának alapját századokon át abban találta, hogy különböző nyelvű lakosai egymás elleni törzsönködés nélkül egymás mellett békességben laktanak (1843 Pesti Hírlap CD61) | Anglia bizton néz jövője felé; mert biztositva látja belbékéjét, belnyugalmát, szellemi s anyagi hatalmát (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Főkép a Pipa fiuk alkotmány-jogi fölháborodásának köszönhető, hogy Mucsa belnyugalma nagyobb arányokban meg nem zavartatott (1902 Borsszem Jankó jún. 1. C5021, 10).

2. (ritk) ’kiegyensúlyozott (lelki)állapot, lelki nyugalom’ ❖ vállat vonitva, […] legnagyobb belnyugalommal, mint valaki, kit semmiben nem furdal a’ „kisbiró” [ti. lelkiismeret] (1845 Széchenyi István C3882, 578) | Azon kellemetes édességü öntudatnak, és belnyugalomnak kiirthatatlan becse, melly a mértékletességi egyletek alapitásán törekvő emberbarátnak érzetét ápolja, valóban semmi dicséretre, semmi ujságlapi felmagasztaltatásra nem szorult (1846 Hetilap CD61) | Az atya nevet, s kiderül szemöldöke. De belnyugalma kurta volt (1856 Sárosi Gyula ford.–Monti C3706, 6).

J: belbéke.

belnyugalom főnév 7A (rég)
1.
vmely közösség, ország belső (társadalmi, politikai) viszonyainak, helyzetének békés, nyugalmas, háborítatlan állapota, ill. (köz)biztonsága, rendje
[hazánk] belnyugalmának, boldogságának alapját századokon át abban találta, hogy különböző nyelvű lakosai egymás elleni törzsönködés nélkül egymás mellett békességben laktanak
(1843 Pesti Hírlap)
Anglia bizton néz jövője felé; mert biztositva látja belbékéjét, belnyugalmát, szellemi s anyagi hatalmát
(1858 Vasárnapi Újság)
Főkép a Pipa fiuk alkotmány-jogi fölháborodásának köszönhető, hogy Mucsa belnyugalma nagyobb arányokban meg nem zavartatott
(1902 Borsszem Jankó jún. 1.)
2. (ritk)
kiegyensúlyozott (lelki)állapot, lelki nyugalom
vállat vonitva, […] legnagyobb belnyugalommal, mint valaki, kit semmiben nem furdal a’ „kisbiró” [ti. lelkiismeret]
(1845 Széchenyi István)
Azon kellemetes édességü öntudatnak, és belnyugalomnak kiirthatatlan becse, melly a mértékletességi egyletek alapitásán törekvő emberbarátnak érzetét ápolja, valóban semmi dicséretre, semmi ujságlapi felmagasztaltatásra nem szorult
(1846 Hetilap)
Az atya nevet, s kiderül szemöldöke. De belnyugalma kurta volt
(1856 Sárosi Gyula ford.Monti)

Beállítások