betorkollik tn ige 13a

1. ’〈folyóvíz〉 nagyobb folyóba v. állóvízbe ömlik’ ❖ [a búvópatakok] egyes esetekben a föld alól torkollanak be a tengerbe (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A csatorna a pozsonyi kikötő délkeleti részéből indulna ki és Szerednél, a másik alternativa szerint Sziládzellénél torkolna be a Vágba (1912 RévaiNagyLex. C5702, 44) | [A Balaton] közvetlen vízgyűjtőterülete 2552 km2, amihez még a betorkolló Zala 2622 km2-es vízgyűjtője csatlakozik (1997 Magyarország földje CD05).

1a. ’〈út(vonal), tér(ség) stb.〉 nagyobb út(vonal)ba, tér(ség)be stb. vezet, belefut’ ❖ ott, hol a Nagyhid-utczába az Egyházfalvi-utcza betorkollik (1889 Orbán Balázs CD22) | vizbe helyenként betorkol a föld és ott van a vég, mélyrejtélyü határ (1911 Babits Mihály 9014040, 35) | [a lajhárok gyomra] hosszúkás, félholdalakú, jobb és bal oldalra osztott, e részek között torkollik be a nyelőcső (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a Sztálin-szobor körüli] tér, a betorkolló utcák s maga a szobor is, el van öntve emberekkel (1984 Szántó Piroska 2025064, 58).

2. (vál) ’〈szellemi v. társadalmi jelenség〉(kibontakozva, ill. kiszélesedve) vminek részévé válik, vmiben folytatódik v. végződik’ ❖ Irodalomkritikai viták így mérgesednek el, betorkolván a politika ingoványaiba (1918 Dóczy Jenő CD10) | Néha ragyogóak voltak ötletei, érdekesek elméletei, de rendesen betorkolltak valami hibbant ostobaságba (1955 Bölöni György 9069001, 156) | [Ezekiel] útnak indít egy tiszta lelkiséget, amely keresztülhalad a zsidóságon, és betorkollik az Újszövetségbe (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

J: beletorkollik.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

betorkollik tárgyatlan ige 13a
1.
〈folyóvíz〉 nagyobb folyóba v. állóvízbe ömlik
[a búvópatakok] egyes esetekben a föld alól torkollanak be a tengerbe
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A csatorna a pozsonyi kikötő délkeleti részéből indulna ki és Szerednél, a másik alternativa szerint Sziládzellénél torkolna be a Vágba
(1912 RévaiNagyLex.)
[A Balaton] közvetlen vízgyűjtőterülete 2552 km2négyzetkilométer, amihez még a betorkolló Zala 2622 km2-esnégyzetkilométeres vízgyűjtője csatlakozik
(1997 Magyarország földje)
1a.
〈út(vonal), tér(ség) stb.〉 nagyobb út(vonal)ba, tér(ség)be stb. vezet, belefut
ott, hol a Nagyhid-utczába az Egyházfalvi-utcza betorkollik
(1889 Orbán Balázs)
vizbe helyenként betorkol a föld és ott van a vég, mélyrejtélyü határ
(1911 Babits Mihály)
[a lajhárok gyomra] hosszúkás, félholdalakú, jobb és bal oldalra osztott, e részek között torkollik be a nyelőcső
(1929 Az állatok világa ford.)
[a Sztálin-szobor körüli] tér, a betorkolló utcák s maga a szobor is, el van öntve emberekkel
(1984 Szántó Piroska)
2. (vál)
〈szellemi v. társadalmi jelenség〉 (kibontakozva, ill. kiszélesedve) vminek részévé válik, vmiben folytatódik v. végződik
Irodalomkritikai viták így mérgesednek el, betorkolván a politika ingoványaiba
(1918 Dóczy Jenő)
Néha ragyogóak voltak ötletei, érdekesek elméletei, de rendesen betorkolltak valami hibbant ostobaságba
(1955 Bölöni György)
[Ezekiel] útnak indít egy tiszta lelkiséget, amely keresztülhalad a zsidóságon, és betorkollik az Újszövetségbe
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások