bokros mn és fn
I. mn 15A
1. ’bokrokkal, cserjékkel sűrűn benőtt 〈hely〉, ill. olyan 〈terület〉, ahol elszórtan bokrok vannak’ ❖ kövér földü erds, bokros hellyeken (1787 Mátyus István 7222016, 269) | [Taipán] küld ijazott fiukat fel a bokros halmú tetőkre (1879 Szabó Dávid C3764, 216) | A forrás felett három bokros szikla kis barlangfélét alkotott (1921 Szabó Dezső 9623002, 102) | A vadvirágözön felett lelátni a bokros, fás, háztetős völgyre (1975 Fodor András 9148024, 54).
1a. ’olyan 〈növényzet〉, amelyben sok bokor van, ill. amely jellemzően bokrokból áll’ ❖ sürü bokros rejtékeket Keresnek a’ Nyöſtények [ti. pávák] (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225012, 60) | bokros fűzesek (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a bordás gyík] bokros csalitokban és mészsziklákon él (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A világos, napos tölgyerdőkben jól kifejlődik a füves és bokros aljnövényzet is (1997 Magyarország földje CD05).
2. ’egy tőről sok hajtást, ágat, levelet stb. hozó, gazdagon elágazó(, alacsony növésű) 〈növény〉, ill. ilyen növényekre jellemző 〈növekedés(i forma)〉’ ❖ a’ Gabona-is bokrosabban nö (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 95) | Sírodat, Anakreon, hadd nője be bokros örökzöld (1890 Thewrewk Emil ford. C4132, 51) | virágszőnyeg elkészítésére alacsony, de bokros termetü vagy tömzsi fajok alkalmasak (1897 PallasLex. CD02) | bokros violák (1967 Örkény István 9500034, 166) | [Az ún. edényes redőszirom] magas, bokros növekedésű (1996 Lakáskultúra CD39).
2a. (kissé rég) ’dúsan elágazó, levelet, virágot bőségesen növesztő 〈ág, tő〉 v. összetetten, csoportban dúsan, tömötten növő 〈virág, levél, termés〉, ill. ilyen termésre, virágra jellemző 〈állás, alak〉’ ❖ ſok tüskés fejei vagynak nékie [ti. a macskatövisnek], mellyek bokroſſan állanak (1775 Csapó József 7062001, 165) | a toronyablakokból a vadjázmin hosszú bokros ágai csüggtek alá (1851 Jókai Mór CD18) | a cédrusfa bokros levele (1894 PallasLex. CD02) | A madár-sóska […] bokros tövü (1897 PallasLex. CD02) | jáczint bokros szép virága (1907–1915 Baksay Sándor ford.–Homérosz C0735, 393).
2b. (rég) ’(bokorhoz hasonlóan) dúsan szerteágazó 〈képződmény〉’ ❖ A’ tengerben termö Koráll nevü nyövötényt [= növényt], merö gyökeres, bokros tövésnek tarták a’ régiek (1775 Molnár János 7232028, 188) | bokros szarvu szarvas (1859 Vasárnapi Újság CD56) | az erdőnek mélyebb árnyú ölén, ott delel […] a futós szarvas bokros agancsokkal (1888 Balog István² C0759, 136) | bokros strutz-tollakkal ékesíttetett kalpag (1899 Vay Sarolta C4393, 229).
3. ’dús, bozontos 〈szőrzet〉, ill. ilyen szőrzettel borított 〈testrész〉’ ❖ rőt, bokros szemölddel (1839 Fáy András¹ C1713, 7) | A hónom-alja bokrosabb Bármely bozótnál (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0660, 92) | bokros bajuszt és hosszu szakált viselt (1900 Varga Mihály 8511006, 37) | a szemöldököm oly bokros, s átér a fülemtől homlokomon másik fülemig (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Theokritosz 9324050, 77).
4. (/nyj) ’csokorra v. csomóra kötött 〈szalag, kendő stb.〉, ill. ilyen csokrot, csomót eredményező 〈kötés〉’ ❖ senki ne merje viselni kalapján azon bokros pántlikákat (1808 Hazai Tudósítások C0190, 268) | bokros szalagban (1846 Kuthy Lajos C2856, 33) | bokros kötéssel (1887 Baksay Sándor C0736, 7) | selyemkendőt terítettek nyakukra: a mellen által hátul bokrosra kötötték (1938 Kokas Kálmán CD52) | bokros nyakkendőt, fekete körgallért viseltek (1958 Berecz Dezső CD52).
4a. (/nyj) ’bő, ráncokba szedett 〈szoknya〉, ill. ráncos, buggyos 〈ujj(ú ing)〉’ ❖ bokros, rövid, színes szoknyájuk alján sok színes bodor [van] (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A bokrosujjú inget csak ünnepnap veszik fel (1938 Csatkai Endre CD52) | [a kikeményített] szoknya szépen tartja bokros alját (1941 Hajós Elemér CD52) | bokros ingváll (1957 Schram Ferenc CD52) | Az 1908-ban készült fölvételen a darázsderekú, nagyfaros öltözékű asszonynak bokros szoknyáját fekete kötő takarja (2000 Tóth Ferenc CD36).
5. ’csillagszerűen elhelyezkedő, egy központi hely köré szerveződő települést létrehozó 〈szerveződési forma, elrendeződés〉’ ❖ elvetve a hagyományos utcás faluképet, úgynevezett bokros elrendezésben öt-hat épületből álló házcsoportokat fognak kialakítani (1994 Magyar Hírlap CD09) | A nyíregyházi szállások bokros elrendeződésének valóságos okát Balogh István fejtette meg (1997 Magyar néprajz CD47).
6. (Nyelvt) ’〈szótárban, lexikonban:〉 közös elő- v. utótaggal rendelkező címszavakat egy címszó alá csoportosítva közlő 〈címszó〉, ill. címszavakat ilyen módon közlő 〈szótári szerkezet〉’ ❖ A bokros címszavak az azonos előtag alatt együtt szerepelnek (1997 Új Könyvek CD29) | a [kínai–magyar] szótár bokros szerkezetű, azaz az írásjegy-címszavak a főcímszavak, alattuk sorakoznak azok az összetételek, melyeknek első tagja a főcímszó írásjegye (1999 Új Könyvek CD29).
7. (átv is) ’〈olyan dologra vonatkoztatva, amely felgyülemlett, amelyből sok van (együtt)〉’ ❖ Nap fényre derültek bokros kétségei (1779 Kreskay Imre C2816, 64) | a Commercialéből mind addig bokros haszon nem háramlik a sokaságra, mig annak vagyonja az önkény ellen biztosítva nints (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | doktor Plachta úr is újra bővítette bokros ismereteit egygyel (1896 Mikszáth Kálmán C3147, 234) | [a rokonok] a gyermekek anyját támogatták bokros teendőiben (1938 Baktay Ervin 9018001, 129) | meg akarja fejteni a család válságának bokros okát (1990 Bata Imre CD53).
7a. (rég, ritk) ’nagyszámú, népes 〈csoport〉’ ❖ A’ vadászatra bokros sereggel mennek (1794 Molnár János C0295, 62) | bokros familiák (1798 Kis János¹ ford.–Knigge C2657, 19).
8. (kissé rég) ’ijedtségtől megvadult, megbokrosodott 〈ló, ritk. más állat〉, ill. lónak erre hajlamos 〈természete, alkata〉’ ❖ [a paripa a] bokros természetébl ki nem vetkezett (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 475) | [a cetek] igen bokrosok, és még kerűlik az embereket, ’s félnek tőlök (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 594) | a ki medvezsirt hord magánál, a legbokrosabb lóval is könnyen elbánik (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a motor, mint a bokros ló, egyszerre fölágaskodott s Gizit saját házuk udvarán úgy levetette, hogy csak úgy nyekkent (1933 Kosztolányi Dezsőné CD10).
8a. (kissé rég) ’indulatosan, ingerülten viselkedő 〈személy〉, ill. ilyen személyre valló’ ❖ hogyha bajba estem, […] megállt a bokros, A gyáva ész (1875 Vajda János 8503062, 170) | légy csak mint opponens minél bokrosb [szavaidban] (1912 Viszota Gyula C3880, 178) | Csak ne lenne olyan bokros valaki. Hogy minden irígy vénlány meg tudja ugratni (1947 Németh László² 9485004, 133) | az esztelen, bokros szivet, nem a belülről jövő kegyelem megváltó szava szelidíti meg (1957 Keresztury Dezső 9326014, 33).
II. fn 4A
1. ’egy területen növő(, jellemzően) bokrok, cserjék alkotta növényzet’ ❖ vagynak srü bokrosok, és homokos puſzták is, a’ mellyek nem hoznak bé semmi jövedelmet is (1805 Kis János¹ ford. 8240039, 91) | a erdőbe fölfelé út vezet, mely sürü bokrosban vész el (1879 Lukácsy Sándor C2944, 57) | [a barátka] gyakoribb a tölgyesekben, az erdőszéli bokrosokban és a folyókat kísérő ligeterdőkben (1995 Magyarország állatvilága CD14).
2. (rég, ritk) ’gyors, csárdásszerű régi magyar táncfajta’ ❖ összeverte a’ bokáját – ’s ugy meghányta a’ bokrost, hogy a’ ház is rengett belé (1844 Jósika Miklós C2371, 62) | három cigány […] ráhuzta s egy […] kecses egyén járta a bokrost (1845 Jósika Miklós C2390, 96).
Vö. CzF. bokros¹, bokrosan; ÉrtSz.; TESz. bokor; ÉKsz.; SzT. bokros, bokrosan; ÚMTsz.