cigánybanda fn 6A (/ritk, Zene v. Népr)

’a zenéléssel foglalkozó cigányok által a 18. század végén Magyarországon kialakított, tipikus felállásban 4-5 tagú, hegedűn, nagybőgőn, cimbalmon(, es. brácsán és klarinéton) játszó hangszeres együttes; cigányzenekar’ ❖ ez a’ második musikáló Tzigánybanda Bétsben (1787 Magyar Kurír C0312, 379) | Miklós bácsi házánál majd minden héten megjelent a legjobb balassagyarmati cigánybanda, melynek szomorú és víg zenéje mellett a savanyú vízzel kevert könnyű zamatos asztali borok egész özöne folyt (1879 e. Vahot Imre 8502001, 121) | [a zenés kávéházakban] cigánybanda muzsikált, oda mulatni jártak az emberek (1949 Nagy Lajos 9472005, 220) | A közönséges (4 tagú) cigánybandák […] játékstílusa, repertoárja is nagyban függ attól, hogy milyen vidéken, milyen közönségnek játszanak (1979 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

cigánybanda főnév 6A (/ritk, Zene v. Népr)
a zenéléssel foglalkozó cigányok által a 18. század végén Magyarországon kialakított, tipikus felállásban 4-5 tagú, hegedűn, nagybőgőn, cimbalmon(, es. brácsán és klarinéton) játszó hangszeres együttes; cigányzenekar
ez a’ második musikáló Tzigánybanda Bétsben
(1787 Magyar Kurír)
Miklós bácsi házánál majd minden héten megjelent a legjobb balassagyarmati cigánybanda, melynek szomorú és víg zenéje mellett a savanyú vízzel kevert könnyű zamatos asztali borok egész özöne folyt
(1879 e. Vahot Imre)
[a zenés kávéházakban] cigánybanda muzsikált, oda mulatni jártak az emberek
(1949 Nagy Lajos)
A közönséges (4 tagú) cigánybandák […] játékstílusa, repertoárja is nagyban függ attól, hogy milyen vidéken, milyen közönségnek játszanak
(1979 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások