cipel ts ige 1bcepel (/nyj)

1. (átv is) ’〈ember v. állat (erejéhez mérten nehéz) tárgyat, ill. személyt〉(erőlködve, nehezen) visz, hoz, hordoz’ ❖ Kéntelen vólt Uzong, a’ szükséges vizet, tevéken, maga után tzepeltetni (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 230) | a’ kenyeres ’sákot grbedve tzepelnéd (1807 Hazai Tudósítások C0189, 395) | egy útszéli patkódarabot cipelt napokig a zsebében (1908 Krúdy Gyula CD54) | Mecklenburg magával hozta és még mindig cipeli a múlt nehéz örökségét (1961 Népszabadság júl. 22. C4813, 2) | Az egész céget a hátán cipeli, mert képtelen a feladatok delegálására (1995 Figyelő CD2601) | Nehéz volt a ruha rajtam, de szivesen cipeltem (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1a. ’〈közlekedési eszköz, ill. azon vki〉 szállít, visz vmit, vkit, ill. 〈természeti erő〉 magával sodor, hord vmit’ ❖ kilencz […] ágyu birtokában vannak, melylyeket kocsikon czipelnek (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A czinnércz szemek … annál jobban le vannak gömbölyítve, minél tovább czipelte őket a viz (1886 Földtani Intézet évkönyve C0284, 75) | [A zálogházat kereső Lacit a fiákeres] cipelte vagy másfél óráig a Rácvárosban, a Vízivárosban, mindenfelé, de eredmény nélkül (1904 Mikszáth Kálmán CD04) | a felszereléseket cipelő autók után egy rozzant kis teherautó baktatott (1964 Lázár Ervin 9388012, 21).

1b. (Sp, biz) ’〈játékos a labdát〉 nem képes v. nem akarja a játékostársainak továbbadni, passzolni, magánál tartva, egyedül vezeti’ ❖ az összekötő csak cipelte a labdát (1963 Mándy Iván 9420001, 203) | Boldizsár már megint cipeli a labdát! 30. perc. Ezek ki fogják köpni a tüdejüket. Ezt csapat nem bírhatja kilencven percig (1979 Végh Antal C6896, 1219) | többet cselezhet, cipelheti a labdát (1998 Figyelő CD2601).

2. (túlzó is) ’〈ember, es. állat (lába) testét v. vmely testrészét〉 nehezen, erőlködve viszi, vonszolja v. hordozza’ ❖ sebektől és szaladástól el lankadott tagait alig tzepelvén (1806 Horvát István ford. [!] 8186009, 285) | karjaival mások vállaiba kapaszkodik ’s ugy czepeli magát (1847 Malatides Dániel 8291003, 64) | ezek a girbe-görbe lábak […] most is híven szolgálták gazdájukat. Cipelték még fáradtan is fösvény gazdájukat (1922 Krúdy Gyula CD54) | [Pasteur] estefelé, amikor lábai már fáradtan cipelték reményvesztett testét, mégegyszer visszatért beojtott üvegeihez (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Az ájtatos manó] szeptemberre kész a párzásra. Potroha addigra úgy megvastagodik, hogy alig képes cipelni (1995 Természet Világa CD50).

2a. ’〈betegséget〉 lappangó állapotban hordoz vki’ ❖ a szomszéd vármegyebeliek a járványt meg ne kapják s így lakhelyeikre ne czipeljék (1879 Krizskó Pál CD57) | Ki tudja, az ősember micsoda irtózatos nyavalyákat ismerhetett, cipelt a testében (1908 Ady Endre 9003048, 163) | Nagyon viharosan éltem, közben magammal cipelve egy májfertőzést (1973 Marosán György 9425004, 126).

3. ’〈embert, es. állatot〉 akarata ellenére, erővel, erőszakkal magával hurcol vhova’ ❖ azért czipeltek bennünket a várból ide [ti. a brünni fegyházba], mert megengedtetett, hogy szabad léget élvezhessünk (1809 Kazinczy Ferenc C2560, 115) | A földről nyög fel már a bajnok… Jaj, irgalom! mindent kivallok…! De a tömeg már cepeli(1855 Tompa Mihály CD01) | nem forgott abban a veszélyben az uzsorás, hogy bíróság elé cipelik becstelen személyét (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 107) | cipel a fiam egy kutyát. A kutya morog, nem akar jönni (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

3a. ’kénytelenségből, kelletlenül magával visz vkit, ill. vkivel, vmivel való együtthaladásra késztet, kényszerít vkit’ ❖ Meg tudná-e kegyelmed ismerni azt a trombitást, a ki a ludakat ellopta? – Ezer trombitás közül is! bizonyitá a biróné asszony, pedig annyi trombitást nem szokás egy táborral czepelni (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Izetlen cimborák egyszer, régen, magukkal cipelték egy rosszhirü házba (1921 Tóth Árpád ford.–Flaubert 9720042, 72) | Tudtam, hogy majdnem mindenhová követnek, ezért általában ha valahová utaznom kellett, cipeltem magammal valamelyik gyereket is (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 80).

Ö: át, be~, el, ki~, le~, vissza~.

ÖU: fel~, haza~, ide~, oda~, tovább~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cipel tárgyas ige 1b
cepel 1b (/nyj)
1. (átv is)
〈ember v. állat (erejéhez mérten nehéz) tárgyat, ill. személyt〉 (erőlködve, nehezen) visz, hoz, hordoz
Kéntelen vólt Uzong, a’ szükséges vizet, tevéken, maga után tzepeltetni
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
a’ kenyeres ’sákot grbedve tzepelnéd
(1807 Hazai Tudósítások)
egy útszéli patkódarabot cipelt napokig a zsebében
(1908 Krúdy Gyula)
Mecklenburg magával hozta és még mindig cipeli a múlt nehéz örökségét
(1961 Népszabadság júl. 22.)
Az egész céget a hátán cipeli, mert képtelen a feladatok delegálására
(1995 Figyelő)
Nehéz volt a ruha rajtam, de szivesen cipeltem
(1999 e. Kocsis Rózsi)
1a.
〈közlekedési eszköz, ill. azon vki〉 szállít, visz vmit, vkit, ill. 〈természeti erő〉 magával sodor, hord vmit
kilencz […] ágyu birtokában vannak, melylyeket kocsikon czipelnek
(1848 Kossuth Hírlapja)
A czinnércz szemek … annál jobban le vannak gömbölyítve, minél tovább czipelte őket a viz
(1886 Földtani Intézet évkönyve)
[A zálogházat kereső Lacit a fiákeres] cipelte vagy másfél óráig a Rácvárosban, a Vízivárosban, mindenfelé, de eredmény nélkül
(1904 Mikszáth Kálmán)
a felszereléseket cipelő autók után egy rozzant kis teherautó baktatott
(1964 Lázár Ervin)
1b. (Sp, biz)
〈játékos a labdát〉 nem képes v. nem akarja a játékostársainak továbbadni, passzolni, magánál tartva, egyedül vezeti
az összekötő csak cipelte a labdát
(1963 Mándy Iván)
Boldizsár már megint cipeli a labdát! 30. perc. Ezek ki fogják köpni a tüdejüket. Ezt csapat nem bírhatja kilencven percig
(1979 Végh Antal)
többet cselezhet, cipelheti a labdát
(1998 Figyelő)
2. (túlzó is)
〈ember, es. állat (lába) testét v. vmely testrészét〉 nehezen, erőlködve viszi, vonszolja v. hordozza
sebektől és szaladástól el lankadott tagait alig tzepelvén
(1806 Horvát István ford.)
karjaival mások vállaiba kapaszkodik ’s ugy czepeli magát
(1847 Malatides Dániel)
ezek a girbe-görbe lábak […] most is híven szolgálták gazdájukat. Cipelték még fáradtan is fösvény gazdájukat
(1922 Krúdy Gyula)
[Pasteur] estefelé, amikor lábai már fáradtan cipelték reményvesztett testét, mégegyszer visszatért beojtott üvegeihez
(1933 Az állatok világa ford.)
[Az ájtatos manó] szeptemberre kész a párzásra. Potroha addigra úgy megvastagodik, hogy alig képes cipelni
(1995 Természet Világa)
2a.
〈betegséget〉 lappangó állapotban hordoz vki
a szomszéd vármegyebeliek a járványt meg ne kapják s így lakhelyeikre ne czipeljék
(1879 Krizskó Pál)
Ki tudja, az ősember micsoda irtózatos nyavalyákat ismerhetett, cipelt a testében
(1908 Ady Endre)
Nagyon viharosan éltem, közben magammal cipelve egy májfertőzést
(1973 Marosán György)
3.
〈embert, es. állatot〉 akarata ellenére, erővel, erőszakkal magával hurcol vhova
azért czipeltek bennünket a várból ide [ti. a brünni fegyházba], mert megengedtetett, hogy szabad léget élvezhessünk
(1809 Kazinczy Ferenc)
A földről nyög fel már a bajnok… Jaj, irgalom! mindent kivallok…! De a tömeg már cepeli
(1855 Tompa Mihály)
nem forgott abban a veszélyben az uzsorás, hogy bíróság elé cipelik becstelen személyét
(1937 Remenyik Zsigmond)
cipel a fiam egy kutyát. A kutya morog, nem akar jönni
(1999 e. Kocsis Rózsi)
3a.
kénytelenségből, kelletlenül magával visz vkit, ill. vkivel, vmivel való együtthaladásra késztet, kényszerít vkit
Meg tudná-e kegyelmed ismerni azt a trombitást, a ki a ludakat ellopta? – Ezer trombitás közül is! bizonyitá a biróné asszony, pedig annyi trombitást nem szokás egy táborral czepelni
(1854 Vasárnapi Újság)
Izetlen cimborák egyszer, régen, magukkal cipelték egy rosszhirü házba
(1921 Tóth Árpád ford.Flaubert)
Tudtam, hogy majdnem mindenhová követnek, ezért általában ha valahová utaznom kellett, cipeltem magammal valamelyik gyereket is
(1989 Börtön volt a hazám)
ÖU: felcipel, hazacipel, idecipel, odacipel, továbbcipel
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások