csír fn 4A7 cír (rég)
1. (rég) ’〈rendsz. magvas növényre vonatkoztatva:〉 petesejtnek a megtermékenyítés utáni, korai alakja, csírája’ ❖ Csir vagy csira; az a’ növényeknél, mi a’ tojásban és magban a’ szík, az emberi fogamzásnál pedig ébrény (1834 Szófüzér C2854, 13) | napsugárt nem vár oly kinosan A földbe rejtett csir, miként szemed Sugárát én sovárgom (1866 Rákosi Jenő C3583, 106).
2. (/nyj) ’növénynek magból kikelt, ill. hagymájából, gumójából, gyökeréből kihajtott fiatal hajtása, ill. magnak, gumónak kicsírázott állapota’ ❖ szivemnek az sorsa itt, Hogy száz nemes vágyásokat Elölnek benn’; hajtásait Bú marja, pálmám’ czirjait (1826 Edvi Illés Pál C2045, 209) | merő csir s rothadott kalász az egész asztagfedélzet (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Magbul a csír, a virág, a tojásbul a jérce, kakas kel (1895 Kolmár József² C2718, 85) | csir fn. ’csíra’. Három csirgya van ennek a hajmának. – Má csirba van a krumpi (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 52).
3. (rég, Biol) ’spórás egysejtű állat szaporítóképlete’ ❖ A lépfene spóráival ellentétben a spórahártya nem duzzad és oldódik [az ún. szénabacilusnál], hanem harántul megreped s belőle a spóra hossztengelyére függélyesen v. i. harántul vagy patkóalakban bújik ki a fiatal csir, mely megnyúlás által bacillussá lesz (1893 PallasLex. CD02) | a legelső baktériumok egykoron csirok nélkül ősnemzés utján keletkeztek (1893 PallasLex. CD02).
4. (rendsz. 3. sz-ű birt szjellel) (rég) ’vminek a kezdeti állapota, első olyan jelentkezése, amelyben már megvan a későbbi fejlődés lehetősége’ ❖ [a rómaiakban] minden erköltsöknek tsirja vagyon el-rejtve (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 35) | Főbb létre lobbant lelke fel oldozá A’ Szép’, Jó’ ’s az Igaz’ mennyei csirjait (1817 Helikon C6092, 35) | méltósággal, mozdulatlanúl Megindulását csírban fojtva meg Ült székében (1882 Csukássi József ford.–Tennyson C1343, 104).
5. (rég, Orvos) ’mikroorganizmus, kül. baktérium’ ❖ Legfontosabb a tökéletes aszepszis, vagyis minden fertőző csírnak kiküszöbölése vagy kizárása a műtevés teréről (1894 PallasLex. CD02) | a diftéria, kanyaró, orbánc, scarlatina, himlő csírjai rongyok közvetítésével inficiálhatnak (1897 PallasLex. CD02) | [elképzelhető, hogy a húgycsőnyíláson észlelhető váladék] csak ártatlan, nem fertőző csírokat tartalmaz (1913 RévaiNagyLex. C5704, 632).
J: csíra.
Sz: csíros, csírzik.
Vö. CzF. csir²; TESz. csíra; ÚMTsz.