cserepcsik fn 3A1 (nyj)cserepcsép, csipcsarak

(átv is) ’olló alakú csíptetőeszköz, (fa)csipesz’ ❖ Téslába [=tézsla] veretem mind a’ két lábait, Tsereptsikba fogom két keze újjait (1793 Gvadányi József C1940, 213) | cserepcsikba csiptetett gyertya (1861 Eredeti népmesék C3086, 62) | Gonosz egy cserepcsik a logika kérlelhetlensége, édes Barátom! (1890 Kossuth Lajos CD32) | A cserepcsík terminológia egyéb csipesz jellegű eszközök, valaminek az összeszorítására párhuzamosan alkalmazott pálcák, botok, rudak neveként szintén országosan elterjedt (1977 NéprajziLex. CD47).

a. (jelzőként) ’vmiből annyi, amennyit egy ilyen eszköz egyszerre felmarkol’ ❖ Van nekem komám olyan három cserepcsik szűz dohányom (1880 e. Csepreghy Ferenc C1286, 117).

b. ’halfogásra haszn. csíptetőeszköz’ ❖ Cserepcsik vagy Csirpitető (csíptető) a fenékhorgoknak nyugalomba való felfűzésére (1885 Herman Ottó C2084, 35) | cserepcsík: behasított pálca vagy rövid bot, melynek hasítékába egyenként felfűzik a használaton kívüli véghorog horogszemeit, hogy a zsinórt felakasztva száríthassák, s télen így raktározhassák a horogkészséget (1977 NéprajziLex. CD47).

c. ’behasított végű nyárs’ ❖ cserepcsikra szurva a sistergő vadászpecsenye (1858 Jókai Mór C2273, 74) | A gardát csak cserepcsikon lehet sütni (1886 Jókai Mór C2334, 356).

d. ’két összekötött fadarabból álló facsipesz, amellyel a ló herélésekor az eret elszorítják’ ❖ A bicskájával farigcsált, mert azt mondták neki, hogy cserepcsíkot csináljon. Csikóherélést terveztek másnapra (1957 Szűcs Sándor C6446, 123) | Két kis csíptető fácskával (cserepcsík) összeszorítják a herezacskó tövét, majd a heréket éles késsel kifejtik. A csíptetőt csak másnap veszik le (1979 NéprajziLex. CD47).

e. (jelzőként is) ’kötelekkel egymáshoz erősített, két hosszú, erős rúdból álló eszköz, amelybe áztatáskor a kenderkévét beszorítják, ill. annyi 〈kender〉, amennyi egy ilyen eszközbe belefér’ ❖ Tsereptsik: ázó kendert le-nyomó pózna (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 14) | Ha tóban áztatnak, akkor cserepcsépben helyezik víz alá a kendert. A cserepcsép két rúdból áll (1942 Táj- és népkutatás C6452, 122) | Ahol csak kenderkéve az áztatás egysége, s bizonyos rend szerint egymásra fektetve helyezik el az áztatóban, ennek a nagy csoportnak, halmaznak is van a legtöbb helyen neve: egy cserepcsép kender (1950 Ethnographia C6615, 40) | nagy területre kiterjedő kenderáztatási mód a cserepcsépben (Szatmár m.), cserepcsikban (Kisalföld és Nógrád, Borsod m.), csipcsarakban (Sárköz) való vízbe helyezése: két hosszú rúd közé berakják a kenderkévéket, négy, esetleg öt sorban is egymásra, majd a rudakat (a cserepcsépet) kötéllel több helyen erősen összeszorítják, és így egy tömegbe összefogva belendítik az egész kendermennyiséget a vízbe, ahol szintén lenyomtatják (1980 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz.

cserepcsik főnév 3A1 (nyj)
cserepcsép 2B5
csipcsarak 3A1
(átv is)
olló alakú csíptetőeszköz, (fa)csipesz
Téslába [=tézsla] veretem mind a’ két lábait, Tsereptsikba fogom két keze újjait
(1793 Gvadányi József)
cserepcsikba csiptetett gyertya
(1861 Eredeti népmesék)
Gonosz egy cserepcsik a logika kérlelhetlensége, édes Barátom!
(1890 Kossuth Lajos)
A cserepcsík terminológia egyéb csipesz jellegű eszközök, valaminek az összeszorítására párhuzamosan alkalmazott pálcák, botok, rudak neveként szintén országosan elterjedt
(1977 NéprajziLex.)
a. (jelzőként)
vmiből annyi, amennyit egy ilyen eszköz egyszerre felmarkol
Van nekem komám olyan három cserepcsik szűz dohányom
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
b.
halfogásra haszn. csíptetőeszköz
Cserepcsik vagy Csirpitető (csíptető) a fenékhorgoknak nyugalomba való felfűzésére
(1885 Herman Ottó)
cserepcsík: behasított pálca vagy rövid bot, melynek hasítékába egyenként felfűzik a használaton kívüli véghorog horogszemeit, hogy a zsinórt felakasztva száríthassák, s télen így raktározhassák a horogkészséget
(1977 NéprajziLex.)
c.
behasított végű nyárs
cserepcsikra szurva a sistergő vadászpecsenye
(1858 Jókai Mór)
A gardát csak cserepcsikon lehet sütni
(1886 Jókai Mór)
d.
két összekötött fadarabból álló facsipesz, amellyel a ló herélésekor az eret elszorítják
A bicskájával farigcsált, mert azt mondták neki, hogy cserepcsíkot csináljon. Csikóherélést terveztek másnapra
(1957 Szűcs Sándor)
Két kis csíptető fácskával (cserepcsík) összeszorítják a herezacskó tövét, majd a heréket éles késsel kifejtik. A csíptetőt csak másnap veszik le
(1979 NéprajziLex.)
e. (jelzőként is)
kötelekkel egymáshoz erősített, két hosszú, erős rúdból álló eszköz, amelybe áztatáskor a kenderkévét beszorítják, ill. annyi 〈kender〉, amennyi egy ilyen eszközbe belefér
Tsereptsik: ázó kendert le-nyomó pózna
(1803 Baróti Szabó Dávid)
Ha tóban áztatnak, akkor cserepcsépben helyezik víz alá a kendert. A cserepcsép két rúdból áll
(1942 Táj- és népkutatás)
Ahol csak kenderkéve az áztatás egysége, s bizonyos rend szerint egymásra fektetve helyezik el az áztatóban, ennek a nagy csoportnak, halmaznak is van a legtöbb helyen neve: egy cserepcsép kender
(1950 Ethnographia)
nagy területre kiterjedő kenderáztatási mód a cserepcsépben (Szatmár m.megye), cserepcsikban (Kisalföld és Nógrád, Borsod m.megye), csipcsarakban (Sárköz) való vízbe helyezése: két hosszú rúd közé berakják a kenderkévéket, négy, esetleg öt sorban is egymásra, majd a rudakat (a cserepcsépet) kötéllel több helyen erősen összeszorítják, és így egy tömegbe összefogva belendítik az egész kendermennyiséget a vízbe, ahol szintén lenyomtatják
(1980 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz.

Beállítások