cserreg tn ige 2b

1. (tárgyragos határozóval is) (átv is) ’〈állat, rendsz. madár vészjelzésként, es. hívóhangként〉csrrr, csrrr hangot hallat’ ❖ csörrög [a kofa] pergő nyelve (1834 Tiboldi István C4163, 6) | Együtt levén [a foglyok] egy-kettő Cserregni kezdenek, s híják össze egymást (1880 Vajda János C4643, 89) | [az ún. közönséges mókusmajmok ijedtükben] rövid ínyhangot adnak, haragjukban pedig cserregnek, mint a szarka (1929 Az állatok világa ford. CD46) | az ökörszemek körülbelül 40 méternyire mozogtak egymástól, és ha az első cserregni kezdett, például az én jelenlétemre figyelmeztette a többi madarat, a második már készenlétben állt, és valószínűleg alig várta, hogy odaérjek, és ő is cserreghessen egy sort (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. (irod) ’〈(kövek közt) vízfolyás〉 csörgedezve halad’ ❖ a várrom sziklalábánál száz ölnyi mélységben cserreg, csacsog a rohanó Resicza (1891 Bársony István C0836, 144) | büszkén állt a fa. Lábánál színtobzódásban millió vadvirág feslett, patak cserregett oda-oda dörgölődve egy-egy benyúló gyökér-bogához (1923–1927 Dsida Jenő CD01).

ÖE: ~-perreg.

Sz: cserreget.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csérrog

cserreg tárgyatlan ige 2b
1. (tárgyragos határozóval is) (átv is)
〈állat, rendsz. madár vészjelzésként, es. hívóhangként〉csrrr, csrrr hangot hallat
csörrög [a kofa] pergő nyelve
(1834 Tiboldi István)
Együtt levén [a foglyok] egy-kettő Cserregni kezdenek, s híják össze egymást
(1880 Vajda János)
[az ún. közönséges mókusmajmok ijedtükben] rövid ínyhangot adnak, haragjukban pedig cserregnek, mint a szarka
(1929 Az állatok világa ford.)
az ökörszemek körülbelül 40 méternyire mozogtak egymástól, és ha az első cserregni kezdett, például az én jelenlétemre figyelmeztette a többi madarat, a második már készenlétben állt, és valószínűleg alig várta, hogy odaérjek, és ő is cserreghessen egy sort
(1995 Magyarország állatvilága)
2. (irod)
(kövek közt) vízfolyás〉 csörgedezve halad
a várrom sziklalábánál száz ölnyi mélységben cserreg, csacsog a rohanó Resicza
(1891 Bársony István)
büszkén állt a fa. Lábánál színtobzódásban millió vadvirág feslett, patak cserregett oda-oda dörgölődve egy-egy benyúló gyökér-bogához
(1923–1927 Dsida Jenő)
ÖE: cserreg-perreg
Sz: cserreget
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csérrog

Beállítások