csikorgófű fn 8C (Növ)

’mocsár- és lápréteken élő, lándzsás levelű, fehér v. rózsaszínes virágú, toktermésű évelő növény, amelynek főzetét a népi gyógyászatban hashajtó szerként használják, ill. e növények faja, az ún. orvosi csikorgófű (Gratiola officinalis)’ ❖ Csikorgó-fü. Innyuito-fü (1775 Csapó József 7062001, 63) | Ín-nyújtó-f, Tsikorgó-f, Isten’ kegyelme-f […]. Víz-állásos, vagy-is ár-viz-járta lapályos helyeken n másfél araſznyira (1797 Veszelszki Antal C4463, 241) | Csikorgófű (növ.), a Gratiola officinalis L. neve (1893 PallasLex. CD02) | csikorgófű (csikorka) Gratiola; G. [= Gratiola] officinalis (orvosi csikorgófű) (1998 Növényneveink C6120, 67).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Gratiola L. Csikorgófü (1951 Jávorka Sándor–Soó Rezső C6409, 556) | orvosi csikorgófű G. [= Gratiola] officinalis (1986 Növényneveink C5237, 50).

J: csikorka.

Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csikorgófű főnév 8C (Növ)
mocsár- és lápréteken élő, lándzsás levelű, fehér v. rózsaszínes virágú, toktermésű évelő növény, amelynek főzetét a népi gyógyászatban hashajtó szerként használják, ill. e növények faja, az ún. orvosi csikorgófű (Gratiola officinalis)
Csikorgó-fü. Innyuito-fü
(1775 Csapó József)
Ín-nyújtó-f, Tsikorgó-f, Isten’ kegyelme-f […]. Víz-állásos, vagy-is ár-viz-járta lapályos helyeken n másfél araſznyira
(1797 Veszelszki Antal)
Csikorgófű (növ.növény), a Gratiola officinalis L.Linnaeus neve
(1893 PallasLex.)
csikorgófű (csikorka) Gratiola; G. [= Gratiola] officinalis (orvosi csikorgófű)
(1998 Növényneveink)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Gratiola L.Linnaeus Csikorgófü
(1951 Jávorka Sándor–Soó Rezső)
orvosi csikorgófű G. [= Gratiola] officinalis
(1986 Növényneveink)
Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások