csonkáz ts ige 4a

1. (tárgy n. is) (Mezőg is) ’〈növényt〉 kül. metszéssel (felesleges) hajtásaitól, ágaitól megfoszt’ ❖ tsonkáz = (ſzlt tsonkázni) (1784 Kisded szótár C0815, 81) | elővévén bicskájukat elkezdék csonkázni a […] kétéves eperfácskákat (1857 Boross Mihály C1157, 112) | találtak egy bocskoros embert, ki egy ledöntött szálfát csonkázott (1869 Jókai Mór CD18) | [a sárgadinnyét] a 3-4. levél kibontakozása idején csonkázzák, vagyis a 3. levelet a hajtásvéggel együtt lecsípik (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 207) | egy kertészeti könyvben olvastam, hogy csonkázni akkor kell, amikor a hajtás alul már fásodik (1935 Németh László² C6784, 431).

2. (rég) ’vmely része levágásával, elhagyásával (meg)csonkít v. (meg)rövidít vmit’ ❖ A’ leszek-nek harmadik személye, egészen kimondva, ez: leszen. De csonkázva: lesz (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 5) | Amputál: csonkáz; csonkít (1835 Kunoss Endre C2852, 5).

ÖU: le~.

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT. ~, csonkázó; ÚMTsz.

csonkáz tárgyas ige 4a
1. (tárgy n. is) (Mezőg is)
〈növényt〉 kül. metszéssel (felesleges) hajtásaitól, ágaitól megfoszt
tsonkáz = (ſzlt tsonkázni)
(1784 Kisded szótár)
elővévén bicskájukat elkezdék csonkázni a […] kétéves eperfácskákat
(1857 Boross Mihály)
találtak egy bocskoros embert, ki egy ledöntött szálfát csonkázott
(1869 Jókai Mór)
[a sárgadinnyét] a 3-4. levél kibontakozása idején csonkázzák, vagyis a 3. levelet a hajtásvéggel együtt lecsípik
(1929 TolnaiÚjLex.)
egy kertészeti könyvben olvastam, hogy csonkázni akkor kell, amikor a hajtás alul már fásodik
(1935 Németh László²)
2. (rég)
vmely része levágásával, elhagyásával (meg)csonkít v. (meg)rövidít vmit
A’ leszek-nek harmadik személye, egészen kimondva, ez: leszen. De csonkázva: lesz
(1806 Kazinczy Ferenc)
Amputál: csonkáz; csonkít
(1835 Kunoss Endre)
ÖU: lecsonkáz
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT. ~, csonkázó; ÚMTsz.

Beállítások