csucsorít ige 4a4

ts (tárgy n. is) ’〈(vmire készülve, ill. vmely érzelmet tükrözve v. kifejezve) ajkat〉(kerekre) összehúzva (előre)domborít; csücsörít’ ❖ den Mund spitzen: a’ ſzáját tsutsorítni (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 492. hasáb) | csókra csucsoritá ajkát (1879 Németh Ignác C3322, 66) | komolyra csucsorított szájjal (1910 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | mosolygásra csucsorította a száját (1914 Mikes Lajos 9443001, 85) | fehér fogai megvillannak, meg akarja csókolni a nőt, hajol feléje, csucsorít, a száját akarja elérni (1931 Nagy Lajos 9472014, 89) | fogatlan száját furcsán előre csucsorította (1936 Veres Péter 9771027, 266).

a. tn ’〈ajak〉 kerekre összehúzódva kidomborodik, kiáll; csucsorodik’ ❖ csókért csucsorító szájra (1938 e. Dsida Jenő 9114053, 24).

b. tn ’〈ajkával〉 vmit kifejezve kerek, előre domborodó alakzatot képez’ ❖ [A liba vágásakor] a vérrel vigyázzon, el ne folyassák. Kitünő a sült vér! Csucsorított a szájával (1928 Bohuniczky Szefi CD10) | Látszik, amint csucsorít szájával, símogatja, körülparfőmözi, behódol neki (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 161).

ÖU: ki~, össze~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csucsorodik; ÉKsz.

csucsorít ige 4a4
tárgyas (tárgy n. is)
(vmire készülve, ill. vmely érzelmet tükrözve v. kifejezve) ajkat〉 (kerekre) összehúzva (előre)domborít; csücsörít
den Mund spitzen: a’ ſzáját tsutsorítni
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
csókra csucsoritá ajkát
(1879 Németh Ignác)
komolyra csucsorított szájjal
(1910 Tersánszky Józsi Jenő)
mosolygásra csucsorította a száját
(1914 Mikes Lajos)
fehér fogai megvillannak, meg akarja csókolni a nőt, hajol feléje, csucsorít, a száját akarja elérni
(1931 Nagy Lajos)
fogatlan száját furcsán előre csucsorította
(1936 Veres Péter)
a. tárgyatlan
〈ajak〉 kerekre összehúzódva kidomborodik, kiáll; csucsorodik
csókért csucsorító szájra
(1938 e. Dsida Jenő)
b. tárgyatlan
〈ajkával〉 vmit kifejezve kerek, előre domborodó alakzatot képez
[A liba vágásakor] a vérrel vigyázzon, el ne folyassák. Kitünő a sült vér! Csucsorított a szájával
(1928 Bohuniczky Szefi)
Látszik, amint csucsorít szájával, símogatja, körülparfőmözi, behódol neki
(1931 Gelléri Andor Endre)
ÖU: kicsucsorít, összecsucsorít
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csucsorodik; ÉKsz.

Beállítások