dagály fn 4A 

1. (Föld is) ’a tengerszint emelkedése az árapály során, ill. az annak idején növekvő víztömeg (legmagasabb szintje)’ ❖ Tengernek honnan van naponként dagálya (1779 Révai Miklós 7283008, 59) | Tenger a’ hold’ forgásátul Kiárad és visszavonul. ’S így dagály ’s apály egy napban, Azaz huszonnégy órában, Kétszer vagyon (1837 e. Bezerédj Amália 8056010, 64) | A heringek a dagállyal együtt érkeznek [az öbölbe] (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 264) | Saint Malo partjainál, azoknak a sziget-félszigeteknek egyikén, amelyek dagálykor büszkén elkülönülnek, apálykor engedelmesen a városhoz simulnak (1974 Rákos Sándor 9550037, 47) | A dagály magassága függ a kontinentális talapzat nagyságától, a víz mélységétől, a partvonal alakjától (1996 Természet Világa CD50).

2. (birtokszóként) (rég) ’folyó (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a növekvő mennyiségű(, medréből kilépő) víztömeg’ ❖ A’ víz árka ſzorúl, ſzk öble, nem állja dagályját (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 9) | dagályát a’ zavaros Duna Miként lövelli árka öblén kivűl Mikor vak árját bús nyugatról Fergeteges zivatar borítja (1818 Vörösmarty Mihály 8524028, 87) | töltésekkel csináltak tág lefolyási medret a Pó dagályának (1879 Kossuth Lajos CD32).

3. (birtokszóként) (vál) ’vmely dolog mennyiségének, minőségének (meg)növekedése, szintjének (meg)emelkedése, ill. heves, intenzív(, magával ragadó) megnyilvánulása, ereje’ ❖ Óh nagy kegyetlenſég! hová viſz’ dagályod? Hogy nem félſz meg-ölni jó ’s kegyes Királyod’ (1793 A gyökeretlen fa ford. 7234002, 54) | szárnyakon röpít a gőz dagálya (1860 Arany János 8014101, 294) | A középkor csúcsíves monostor-templomai érintetlenek maradtak, a renaissance első dagálya nem ártott e komoly építményeknek (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | elmúlt a szabadság dagálya, de nem szűnt meg a társadalom szabadságigénye (1998 Országgyűlési Napló CD62).

4. (birtokszóként) (rég, irod) ’elbizakodottság, felfuvalkodottság, gőg’ ❖ el enyészne dagályod: Szárnya kevélységnek, melly fel fútt annyira, szegne (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 71) | Jár és kél dagállyal Széles udvarán (1839–1840 Spetykó Gáspár C3759, 68) | Tartsuk szemmel a gőgös kardinált. Dagálya még kevésbé tűrhető, Mint valamennyi herczegé e honban (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11).

4a. (rég) ’vkit hirtelen elöntő indulat, harag’ ❖ Dagály Duzmadtság, fel-fortyanás, mérgelödés (1779 Baróti Szabó Dávid 7021009, [206]) | Be ingereld dagályomat. Elhagylak a’ halálban! (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 76) | Oszta, Míg lobogó heve meg nem hült, indulni parancsot, S Kuvrat el nyargal, szemeit forgatva dagállyal (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358007, 326).

5. (Irodt, rendsz. pejor) ’logikai helyett érzelmi meggyőzésre törekvő, (túlzottan) ünnepélyes, patetikus v. választékos stíluseszközöket használó (művészi) kifejezésmód, stílus, dagályosság’ ❖ Miért állítja azt Berzsenyi, hogy az erő és fenség szülhet ugyan durvaságot és dagályt, ha ízlés nincs mellette, de ahol ez nincs, ott poeta sincs? (1826 Kölcsey Ferenc összes művei 8253045, 581) | A dagály a tartalmatlan, keresett szóhalmaz által származik, mikor a kifejezés mindenné, a gondolat semmivé lesz (1870 Névy László C3334, 63) | Csengery kiküszöbölte lapjából e szónoki dagályt, egyszerűbb s a tárgy és helyzet kölönbségeihez mért stílt igyekezett meghonosítani (1933 Pintér Jenő CD44) | [sokan Shakespeare-t csak akkor fogadnák el,] ha bombasztikus dagállyal, továbbá barokkos cifraságokkal […] nem terhelné agyon műveit (1956 Füst Milán 9161048, 372).

5a. (birtokszóként) ’vminek, ill. vkinek a dagályos volta’ ❖ Ellentétben a második sziléziai iskolának üres dagályával, [Drollinger Károly Frigyes] alakilag kifogástalan és tartalmilag értékes költészetet törekedett teremteni (1893 PallasLex. CD02) | [Kölcsey] szemére vetette Berzsenyinek üres dagályát, szűkkörűségét, sok gyönge ifjúkori s mégis kiadott versét, a külső formával való visszaélést (1906 Vértesy Jenő CD55) | a stílus szolid dagálya (1998 Magyar Hírlap CD09).

6. (rég) ’daganat v. duzzanat’ ❖ Dagály. Tumor, Incrementum (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 40) | Még nem forradtak bé-sebemnek dagályi (1810 Farkas András C1683, 42) | e dagály a metszőfogak koronája alján … erősen van kifejlődve (1875 Böckh János C0279, 87).

Ö: vihar~.

ÖU: ár~, pénz~, szó~, víz~.

Sz: dagályozik, dagálytalan, dagályú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.