disznócsorda l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-csorda (utótagként)

1. ’〈nagy testű haszonállatok〉 együtt legeltetett csoportja’ ❖ ‖ baromcsorda fn 6A (kissé rég) | Ki a’ népet tartja tsak barom tsordának (1772 Orczy Lőrinc C0794, 17) | [a kunok] baromcsordáik jövedelméből s a háborúban szerzett zsákmányból éltek (1886 Szabó Károly CD55) | [a hiénákat] vonzza magához az éjjeli tanyára behajtott juh vagy kecskenyáj, vagy baromcsorda is (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a törökök nem sokáig üldözték a gyulaiakat, mert egy baromcsordát magyar segélycsapatnak vélvén visszavonultak (1964 Varjas Béla CD53) ‖ disznócsorda fn 6A | [a] Vajda azon helyekre, mellyekenn a ſáskák meg-telepedtenek vala, disznó tsordákat hajtatott (1781 Magyar Hírmondó C0269, 420) | Rákóczy Ferencz még nevezetes disznócsordát tartott (1857 Vasárnapi Újság CD56) | – Tán azt várod, hogy a disznócsorda túrjon ki a mezőre! – kiáltott fel mérgesen a fiának (1937 Nyugat CD10) | egy disznócsorda, mely a sárban hempereg (1995 Természet Világa ford. CD50) ‖ marhacsorda fn 6A | Legnagyobb gazdagságok [ti. a hunoknak] a’ marha tsordákban és más nyájjokban állott (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 104) | a’ marhacsordában tapasztalt nyavalya (1841 Pesti Hírlap CD61) | roppant marhacsordát hajtanak át a Tisza áradásán (1935 Schöpflin Aladár CD10) | a nuereknél [= nílusi nyelvet beszélő szudáni népnél] (és általában a nomád állattenyésztő népeknél) a megélhetés legfontosabb forrása, a marhacsorda egy-egy nagycsalád közös gondozása alatt állott (1978 Láng János 1089008, 333) ‖ ökörcsorda fn 6A | Ló vagy ökör tsordán nem bámúl Gyöngyösi Tordán (1785 Magyar Hírmondó C0273, 512) | egész ökörcsordákat hagytak hátra a tatárok (1857 Jókai Mór CD18) | ökörcsordákat, tehéngulyákat hajtottak a falusi kanászok a régi Kerepesi úton (1924 Krúdy Gyula CD54) | A messzi sík, amerre lát a szem, ökörcsordától, juhnyájtól nyüzsög (1964 Áprily Lajos ford.–Caj Jen 9008087, 58) ‖ sertéscsorda fn 6A (kissé rég) | csütörtökön délután szájtátva néztük, mikint jő egymás után haza a’ gulya azután a’ ménes, tehén, borjú, sertéscsorda (1842 Pesti Hírlap CD61) | Lucania makkos erdeiben hatalmas sertéscsordákat tartottak a császárok (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | Moldva, Bulgária stb. marha- és sertéscsordái is Magyarországon át találják meg az utat Nyugat felé (1941 Lederer Emma CD43) ‖ tehéncsorda fn 6A | a’ Tehén tsordát nem engedi ki-hajtani a’ Biro (1785 Magyar Hírmondó C0273, 691) | ott legelnek Torda város tehéncsordái, kolompzenéjükkel töltve el a különben hallgatag és elhagyatott völgyeket (1889 Orbán Balázs CD22) | [a fiú] a kapuhasadásból nézte, hogyan halad el […] a tehéncsorda (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

2. ’〈vadon élő, nagy testű állatokból〉 összeállt csoport, csapat, falka’ ❖ ‖ bölénycsorda fn 6A | Az indus ifjak […] lóháton körülnyargalják a’ belénycsordát ’s a’ legköverebbeket lenyilazzák (1834 Garasos Tár 8625002, 92) | [Mazrur és a gorilla] ott dulakodtak a pálmaligetben késő estig: […] futott onnan ijedten majomhad, bölénycsorda, oroszláncsapat (1872 Jókai Mór CD18) | Katasztrofálisnak bizonyult az elmúlt tél az amerikai Yellowstone-parkban élő bölénycsorda számára (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ elefántcsorda fn 6A | Egyik emberem fel-menvén a’ fára […] jelt adott a’ nagy Elefánt tsordáról (1793 Molnár János 7445007, 245) | a Gangesz szent hullámit Túrja az elefántcsorda (1895 e. Komjáthy Jenő ford.–Lenau C2724, 107) | Fekete-Afrika földművesei számára valóságos sorscsapás egy-egy elefántcsorda megjelenése az ültetvényeken (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ farkascsorda fn 6A | Farkas-csorda kisért, nem veszém el (1871 Gáspár Imre C1854, 103) | hogyan merészkedjék át az ember azon a sok farkas-csordán, amely azon a télen a vidéket elárasztotta[?] (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 341) | táplálék után kutató éhes farkascsordák (1995 Természet Világa CD50) ‖ szarvascsorda fn 6A | nagy Szarvas csorda (1824 Guzmics Izidor ford.–Theokritosz C1922, 79) | A kocsizörgés szomjas szarvascsordát riasztott fel, mely elálló szarvaival gallyat törve, iszonyú robajjal hanyatt-homlok rohan az erdő belsejébe (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | [a] rénszarvasra vadászó indián vagy eszkimó törzsek […] jól ismerték a szarvas-csordák tavaszi és őszi vándorlási útvonalait (1998 Természet Világa CD50).

disznócsorda l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

disznó- (előtagként)

1. ’disznókból álló’ ❖ ‖ disznócsorda fn 6A | a Havas-Alfldi Vajda azon helyekre, mellyekenn a ſáskák meg-telepedtenek vala, diſznó tsordákat hajtatott (1781 Magyar Hírmondó C0269, 420) | Királyi nyájak, magyarán szólva disznócsordák birodalmai voltak ezek az erdők a Bélák korában. Udvarhely Drávára dűlő erdőségeiben, Berzencze alatt tanyáztak a királyi kanászok (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | nem hajthatták be a marha- és disznócsordát, hogy a fiatal hajtásokat ne rágják le, ne tiporják el (1998 Természet Világa CD50) ‖ disznókonda fn 6A | libafalka és disznókonda békességgel megférve egymás mellett (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | kellenek a pásztorkutyák a juh- és kecskenyájak mellé a farkasok ellen, míg a disznókondánál a gyengébb állatokat az ellenséggel szemben megvédelmezik az anyakocák és a nagy, erős kanok (1995 Szinák János–Veress István CD59) ‖ disznónyáj fn 2A | egymáshoz dörzsölődtek [az elefántok], mint a disznónyáj (1853 Andrássy Manó 8011001, 91) | röfögő disznónyáj, melyet a gazda mellé fogadott kanász-bojtár tart rendben (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a hegyen legelészett egy nagy disznónyáj (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2. ’(levágott) disznó 〈vmely része (mint étel)〉’ ❖ ‖ disznócsülök fn 7C6 | [az ördög] hátulján fark, a lábain lópaták vagy csülkök, nevezetesen disznó-csülkök vannak (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hozza a melegített tányérokat, a párolgó tálakat, a levest, a disznócsülköt, a halat vastag, sárga mártásban (1933 Kosztolányi Dezső 2206011, 51) | a segéd szerelmesen fog utána nézni, egy disznócsülökkel a kezében (1962 Domahidy Miklós 1035001, 210) ‖ disznófarok fn 7A1 | egy disznófarkot zárt szelencébe, s azt küldé meg a kajmakámnak [= helytartónak] (1876 Jókai Mór CD18) | babcsuszpájsz disznófarkkal (1888 Jókai Mór CD18) | egy csomagban frissen levágott disznófarok érkezett (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ disznófül fn 2C | paszulyt főzött disznófüllel (1870 Jókai Mór CD18) | a megpörkölt disznófülből vagy farokból egy darabkát harapni (1929 Krúdy Gyula CD54) | Tepertőt tömnek belém, sült vért kínálnak, meg disznófület uborkával (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ disznómáj fn 2A | A disznómájban talált hólyagféregről (1882 Magyar írók élete CD27) | Disznómáj 15 kr. kilója (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 18) | Disznómájból és pászkamorzsából gyúrt gombócok (1922 Krúdy Gyula CD54) | májat vittem – marhamájat – mer disznómájat nem szabad (1985 Spiró György 1143003, 472) ‖ disznónyelv fn 2B | Véve […] Diſznónyelveket, és egy réſzét meg-sütvén etzettel fel-adá (1776 Esopus meséi ford. C1641, 28) | Ha disznónyelvet eszem, pacsirta nyelvet képzelek enni (1855 Beöthy László¹ C0984, 106) | [az élelmiszergyártó cég] nem májpástétomával, hanem fagyasztott disznónyelvével (kocsonyájával) okozott súlyos megbetegedéseket (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’disznóhúsból készült 〈étel〉’ ❖ ‖ disznópecsenye fn 6B | Disznópecsenyével tartom, uram (1858 Vas Gereben 8514002, 126) | hideg disznópecsenyét és uborkát falatoztak (1924 Krúdy Gyula CD54) ‖ disznósült fn 2C1 | a bőrös disznósültek (1908 Cholnoky Viktor CD10) | A puliszka egyébként kitűnő köret pörkölthöz, egybesült disznósülthöz (1981 Kolozsvári Grandpierre Emil 2206031, 6).

4. ’〈termésével vmely haszonnövényre emlékeztető, de vadon növő, ill. az ún. házi sertések takarmányozására haszn. növény (vmely részének) megnevezésében〉’ ❖ ‖ disznóbojtorján fn 4A1 (rég v. nyj) | Xanthium ſtrumarium; (Lappa minor.) Hung. Diſznó mogyoró; Diſznó bojtorján (1780 Benkő József C0290, 423) | Koldustetü v. kódistetü (növ.), különböző ragadós termés neve: a disznóbojtorjáné, sünnefelejtsé, a királydinnyéé (1895 PallasLex. CD02) | Bojtorjános szerbtövis. Xanthium strumarium L. – (Czigány-, diák, v. disznómogyoró; disznó bojtorján […]) (1902 Wagner János CD35) ‖ disznócsalán fn 4A9 (rég v. nyj) | Urtica dioica; (urens maxima.) Hung. Nagy Tsalyán; Nagyobb égetö Tsalyán; Diſznó (ételére való;) Tsalyán (1780 Benkő József C0290, 423) | Tokajhegyalján a dudva és perje gyűjtőnév körébe tartozik a tarack, cseplye, csorbóka, földibodza, farkasalma, folyóka, lúdhúr, nádfiók, cigányparéj és disznócsalány (1959 Néprajzi Értesítő C6996, 249) ‖ disznódinnye fn 6B (rég v. nyj) | Cucurbita: Pepo. Hung. Diſznó dinnye (1780 Benkő József C0290, 426) | a sertéshizlalásra burjánt, csalánt és disznó dinyét gyüjt (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497003, 176) | A paraszt- v. disznótök, disznódinnye Erdélyben (C. [= Cucurbita] maxima Duch. és verrucosa L.) szára gyökeredző, kemény levele kerek karélyu (1897 PallasLex. CD02) | Nálunk a törökbúza között disznódinnyét termesztenek (1914 Magyar Nyelv C5856, 333) ‖ disznókáposzta fn 6A (rég v. nyj) | Sonchus aſper. Hung. Kakits; Kakalits; Diſznó kápoſzta (1780 Benkő József C0290, 409) | disznókáposzta: csorbóka (Sonchus) (1899 Magyar Nyelvőr C5295, 142) | disznókáposzta: disznyókáposzta ’csorbáka’ (1933 Magyar Nyelv C5874, 250) | Sonchus arvensis L.: Disznyókáposzta (1976 Ethnographia C7109, 211) ‖ disznókömény fn 4B (rég, Növ is) | Disznókömény: Erdei vadkömény, Kénköves gyökér. Deák: Peucedanum, Fœniculum porcinum (1775 Csapó József 7062001, 72) | Disznó-kömény: Peucedanum officinale (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 218) ‖ disznókörte fn 6B (nyj) | disznua̯körti: crataegus oxyacantha, galagonya (1937 Magyar Nyelv C5878, 346) ‖ disznópázsit fn 3A1 (rég) | Portz-fü (nagy) Nagy portz-fü, Portzogó páſit, Uti portz-fü […], Térdkötö-fü, Diſznó-páſit (1775 Csapó József 7062001, 226) | Poligonum aviculare. Hung. Ports-fü; Úti ports-fü; Diſznó pá’sit (1780 Benkő József C0290, 363) ‖ disznóporcsin fn 4A1 (rég v. nyj) | Portsin-fü (vad) Vad-portsin-fü, Vad-Salyáta, Diſzno-portsin, Kövér-portsin. Deák: Portulaca ſylveſtris (1775 Csapó József 7062001, 225) | Kövér porcsin. Portulaca oleracea L. – (Délike, disznóorrja, disznóporcsin, kövérlányka […]) (1902 Wagner János CD35) | A szíkbojtorlánt és a disznóporcsint alig legeli valami állat, úgyszintén a szíkifüvet sem (1950 Tikos Béla C6002, 370) ‖ disznórépa fn 6A (rég, Növ is) | Végy diſznó-répát (Herba Cyclaminis ſeu arthanitæ) ſzékfü virágot, mindenikébl egy egy maroknyit (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 642) | Disznórépa: Diſznó kenyér, Földi kenyér. […] A’ Levelei ſzív formájúak, vagy ollyak mint a’ mogyorofa levelei, föld ſzint feküſznek (1775 Csapó József 7062001, 73) | Ligeti kunrépa. Cyclamen europaeum L. – (Alpesi ibolya, disznókenyér, disznórépa, földi kenyér v. kerekség, kúnalma, nyúlfülű viola, türtszirom, cziklámen.) (1902 Wagner János CD35) ‖ disznótök fn 3C6 (rég v. nyj) | XVII. mese. A’ Diſznó-Tökröl, és Fenyö fáról (1776 Esopus meséi ford. C1642, 13) | A’ disznótököt, mely egy Magyar mezei gazdának a’ tökök között leghasznosabb, és legfőbb tárgya is, inkább termesztik a’ hazában hóldanként mint veteményes kertben (1805 Pethe Ferenc 8364013, 133) | Disznótök (növ.), a Cucurbita verrucosa L. népies neve (1893 PallasLex. CD02) | Több alföldi körzetben – így a Nagykunságban – a tök volt a legrégibb vetett takarmány. A marhatök, a veres- vagy disznótök kedves eledele a lónak és a sertésnek is, nagyobb részét azonban a marhatartásban hasznosították (1999 Magyar néprajz CD47).