egyenlő mn és fn 

I. mn 17C1

1. ’ugyanakkora v. vmivel megegyező 〈mérték, mennyiség, nagyság〉, ill. ugyanolyan v. vmivel megegyező mértékű, nagyságú 〈dolog〉’ ❖ nem-is ſzükſég ſokáig egyenlö dóſiſeket belöle [ti. az orvosságból] venni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 612) | a tisztelet a szeretettel egyenlő mértékben állhat (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 35) | a’ karika sugárai egy máshoz egyenlők (1829 Köteles Sámuel 8254008, 11) | A 30,000 néző padsora az Akropolisz oldalába helyezve félkörben emelkedett, az utolsó sor egyenlő volt a földszinnel (1862 e. Szemere Bertalan 8437008, 223) | a + b összeget c-vel egyenlővé teszszük (1867 Császár Károly 8082001, 7) | [A sáfrány] színt ád a levesnek, habár fűszerértéke egyenlő a nullával (1926 Krúdy Gyula CD54) | minden növénynek a megkívánt és egyenlő nagyságú tenyészterület jut (2005 A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei 3132002, 68).

1a. (hsz-szerűen) ’ugyanolyan, ill. vmivel azonos mértékben, fokban, ugyanannyira’ ❖ [a gabona tárolására szolgáló eszközök] egyenl jó ſzolgálatot teſznek (1798 Fekete Gergely ford.–Whatmann 7300002, 54) | A’ Svájtzerek akkor töltik az olytó levet a’ téjbe, mikor az a’ frissében kifejt téjjel egyenlő meleg (1819 e. Nagyváthy János 8328014, 125) | túl a’ síron […] egyenlő gazdagok leszünk (1848 Sepsy Károly 8406003, 25) | a küzdelemben két egyenlő erős agyaras kerül egymással szembe (1929 Az állatok világa ford. CD46) | vajon a Nap két egymás utáni delelése között eltelő időt 86 400 részre osztó másodpercek mindegyike valóban mindig egyenlő hosszú-e? (1997 Természet Világa CD50).

2. (nagyjából) ugyanolyan, megegyező, ill. vmivel azonos, egyenértékű’ ❖ a’ két betegſégnek egyenl kalaúzai vagynak, ugy mint borzadozás és hévſég (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 130) | [a mágnesrúd vége] a’ másik darabnak egyenlnev [!] végit el-zi, el-fordítja (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 153) | [az ország különböző nyelvű lakosait] egyenlő jog, kötelesség ’s érdekek szorosan egymáshoz kapcsolják (1843 Wesselényi Miklós 8528009, 285) | a szolgálati szabályok törvény szerint egyenlők a két hadseregben (1889 Mikszáth Kálmán 8312167, 131) | minden dolog önmagával azonos, vagyis, Pisti egyenlő Pistivel… (1970 Örkény István 9500038, 414) | Mad (egyenlő: őrült) (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Carl Schmitt szerint] a konfliktusok megszüntetése a politika felszámolásával egyenlő (2007 Balázs Zoltán² 3011004, 168).

3. ’olyan 〈személy, es. dolog〉, aki v. amely vki v. vmi mással egyenrangú, egyenjogú, ill. akit v. amelyet azzal azonos elbírálás, megbecsülés, jogok stb. illetnek meg, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség〉’ ❖ Itt nintſen uraſág, mind egyenlök vagyunk (1777 Bessenyei György¹ 7044057, 14) | A’ Nyelv’, és a’ Tudományok’ pallérozása az, a’ mi edgy Nemzetet fel-emelhet, és más virágzó Nemzetekkel edgyenlvé tehet (1793 Bessenyei Sándor 7045001, b3[r]) | minden vallásfelekezet egymással s az állam irányában egyenlő (1875 Keresztény Magvető 8642001, 334) | [Ulveczki Sándor] sohase jutott odáig, hogy igazán egyenlő félként beszéljen [Gál Jánossal] (1953 Sarkadi Imre 9586002, 32) | minden nyelv egyenlő; […] nyelvek diszkriminációja nem elfogadható (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a párizsi akadémia döntése szerint náluk] marad a centime [váltópénz]. Hiába egységes jövő keddtől tizenkét országban az euró, úgy látszik változatlanul vannak egyenlők és egyenlőbbek (2001 Magyar Hírlap CD09) | két, ember-mivoltában egyenlő személy (2010 Pilling János et al. 3266001, 42).

3a. ’〈vmely küzdelemben, versengésben:〉 ugyanolyan, ill. vkivel azonos képességekkel, esélyekkel, erővel rendelkező 〈személy v. csoport〉’ ❖ A síkon ő tud jobban futni ellenfelénél, a vízben egyenlő úszók (1870 Jókai Mór CD18) | Istennel, mint egyenlő ellenféllel párbajozó dac [Szombati-Szabó István költészetében] (1915 Tóth Árpád CD10) | [a király] azt hitte magáról, hogy bölcsességben Salamonnal, vitézségben Sámsonnal, bátorságban pedig Dáviddal egyenlő (1929 Bánlaky József CD16) | két egyenlő csapat mérkőzött (1998 Magyar Hírlap CD09) | két egyenlő fél küzd egymással, két markáns egyéniség (2001 Magyar Hírlap CD09).

4. ’a küzdő felek esélyeiben, erejében, képességeiben stb. különbséget nem mutató, kiegyenlített 〈küzdelem〉’ ❖ iszonyú rohanással esnek öszve a’ felek, három oráig vivnak egyenlöül (1778 Bessenyei György¹ C1094, 45) | tartott a bús harc sok időig egyenlőn (1830–1831 Vörösmarty Mihály CD01) | minden ember annyit ér, amennyit egyenlő küzdelemben el tud érni embertársai közt (1926 Sipos Iván CD10) | A válogatottba most bekerülő játékos [ti. a centerként játszó Gémes Levente] teljesen egyenlő csatát vívott a vendégek szerb, illetve amerikai centereivel (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’〈mérkőzésen:〉 győzelmet egyik fél számára sem hozó, döntetlen 〈állás〉’ ❖ [A sakkversenyen] Colin pártiját Mason-nal egyenlő állásban félbeszakították (1899 Budapesti Hírlap júl. 6. C4746, 6) | A Gligorics–Trifunovics játszmát teljesen egyenlő állásban hagyták függőben (1948 Szabad Nép aug. 3. C4871, 8) | [a két csapat a vízilabda-mérkőzésen] teljesen egyforma teljesítményt nyújtott, egyenlő volt az állás, majd jött a büntetőpárbaj (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. ’Egyenletes.’

5a. ’egyformán, arányosan eloszló, elhelyezkedő v. anyagában homogén 〈dolog〉, ill. arra jellemző 〈eloszlás, elhelyezkedés〉 v. ilyen eloszlást, elhelyezkedést eredményező 〈folyamat, tevékenység〉’ ❖ Hogy pedig mindenütt egyenlöen eſsen a’ Mag, bé-ſzokta fogni a’ Markát minden ki-ſzórás alatt (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332005, 58) | az egyenlőleg terhelt AF hidpálya (1847 Hetilap CD61) | Mintegy 200 faj tartozik e családba [ti. a harasztokéba], meglehetősen egyenlő eloszlással az ó- és újvilág között (1912 RévaiNagyLex. C5701, 211) | egyenlő feketeségben (1930 Sárközi György CD10) | Az iskolaszék a fenntartó, a nevelőtestület és a szülők közösségének képviselőiből áll, egyenlő arányban (1992 Dobos Krisztina–Dobsi Attila 2034007, 239) | egyenlő elosztás (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 110).

5b. (ritk) ’kiemelkedések v. bemélyedések nélküli, sima 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈dolog〉’ ❖ Hol az út egyenlőbb, mehet immár rajta [a kocsi] (1879 Arany János 8014004, 200) | A második [kéve]sor alja lépcsőzetet képez. Ezért ezt a nádverő-kalapáccsal fokozatosan beverik, hogy a tetőnek egyenlő síma felülete legyen (1912 Malonyay Dezső CD07) | Ahány kéz, annyi fonás és nem lesz egyenlő a vászon (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

5c. (kissé rég) ’ritmusában, ütemében, haladásában szabályos, változatlan mértékű, ill. fennakadásoktól, ingadozásoktól mentes 〈folyamat, jelenség〉’ ❖ Ha belé tſapot adſz, ’S néki [ti. a bornak] lélegzöt hadſz Leſſz egyenlö folyáſa (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225011, 56) | egyenlőül siető mozgás (1808 Varga Márton C4356, 33) | folyvást egyenlően zengő hang (1860 Greguss Ágost 8163012, 303) | [a lépések] egyenlő üteme sohasem változott (1916 Laczkó Géza CD10) | A folytatólagosan egyenlő folyamat legjobb példája az idő (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 29).

6. (ritk, átv is) ’egyensúlyban levő, kiegyensúlyozott’ ❖ Az egyik fél elvesztette Erdélyt, a másik Dunántúlt. A mérleg megint egyenlő volt (1860 Jókai Mór CD18) | azon az állásponton vagyunk, hogy ki kell terjeszteni a hatáskört, és [az] egyenlő mérlegnek a nyelvét adja a köztársasági elnök (1996 Országgyűlési Napló CD62).

II. fn 1C (Sp)

’győzelmet egyik fél számára sem hozó állás v. eredmény; döntetlen’ ❖ amennyiben a két mérkőzés után egyenlőre állnak a csapatok, semleges pályán harmadik összecsapás dönt (1965 Népszava júl. 8. C4829, 6) | a Szmiszlov-Hübner sakkvilágbajnoki páros mérkőzés 12 játszma után is egyenlőre áll (1983 Népszabadság ápr. 17. C7833, [12]) | egy-egy mérkőzés állása egyenlőre módosult (1996 Magyar Hírlap CD09) | Nem kis fizikai és lélektani terhet ró majd a nagymesterekre az 1–1 esetén következő 2 rapid játszma, az újabb egyenlőt már villámpartik döntenék el (1997 Népszava nov. 12. C6366, 15).

a. ’〈teniszben:〉 vmely játékban 40–40-es pontállás’ ❖ [Asbóth] az ötödik gémben vívta az egész mérkőzés legnagyobb küzdelmét. Már nyolcadszor álltak egyenlőre [Bernarddal] (1949 Népszava júl. 27. C4839, [16]) | Courier kezdte az adogatást, 0 : 40-ről jött fel, kétszer álltak egyenlőre (1995 Magyar Hírlap CD09) | Davenport adogatójátékaiban többször csak hat–tíz egyenlő után dőlt el a játék sorsa (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, egyenlően, egyenlőleg, egyenlő-oldalu; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, egyenlőben, egyenlően, egyenlőleg; ÚMTsz.

egyenlő melléknév és főnév
I. melléknév 17C1
1.
ugyanakkora v. vmivel megegyező 〈mérték, mennyiség, nagyság〉, ill. ugyanolyan v. vmivel megegyező mértékű, nagyságú 〈dolog〉
nem-is ſzükſég ſokáig egyenlö dóſiſeket belöle [ti. az orvosságból] venni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a tisztelet a szeretettel egyenlő mértékben állhat
(1804 Bessenyei György¹)
a’ karika sugárai egy máshoz egyenlők
(1829 Köteles Sámuel)
A 30,000 néző padsora az Akropolisz oldalába helyezve félkörben emelkedett, az utolsó sor egyenlő volt a földszinnel
(1862 e. Szemere Bertalan)
a + b összeget c-vel egyenlővé teszszük
(1867 Császár Károly)
[A sáfrány] színt ád a levesnek, habár fűszerértéke egyenlő a nullával
(1926 Krúdy Gyula)
minden növénynek a megkívánt és egyenlő nagyságú tenyészterület jut
(2005 A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei)
1a. (hsz-szerűen)
ugyanolyan, ill. vmivel azonos mértékben, fokban, ugyanannyira
[a gabona tárolására szolgáló eszközök] egyenl jó ſzolgálatot teſznek
(1798 Fekete Gergely ford.Whatmann)
A’ Svájtzerek akkor töltik az olytó levet a’ téjbe, mikor az a’ frissében kifejt téjjel egyenlő meleg
(1819 e. Nagyváthy János)
túl a’ síron […] egyenlő gazdagok leszünk
(1848 Sepsy Károly)
a küzdelemben két egyenlő erős agyaras kerül egymással szembe
(1929 Az állatok világa ford.)
vajon a Nap két egymás utáni delelése között eltelő időt 86 400 részre osztó másodpercek mindegyike valóban mindig egyenlő hosszú-e?
(1997 Természet Világa)
2.
(nagyjából) ugyanolyan, megegyező, ill. vmivel azonos, egyenértékű
a’ két betegſégnek egyenl kalaúzai vagynak, ugy mint borzadozás és hévſég
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a mágnesrúd vége] a’ másik darabnak egyenlnev [!] végit el-zi, el-fordítja
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
[az ország különböző nyelvű lakosait] egyenlő jog, kötelesség ’s érdekek szorosan egymáshoz kapcsolják
(1843 Wesselényi Miklós)
a szolgálati szabályok törvény szerint egyenlők a két hadseregben
(1889 Mikszáth Kálmán)
minden dolog önmagával azonos, vagyis, Pisti egyenlő Pistivel…
(1970 Örkény István)
Mad (egyenlő: őrült)
(1996 Magyar Hírlap)
[Carl Schmitt szerint] a konfliktusok megszüntetése a politika felszámolásával egyenlő
(2007 Balázs Zoltán²)
3.
olyan 〈személy, es. dolog〉, aki v. amely vki v. vmi mással egyenrangú, egyenjogú, ill. akit v. amelyet azzal azonos elbírálás, megbecsülés, jogok stb. illetnek meg, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség〉
Itt nintſen uraſág, mind egyenlök vagyunk
(1777 Bessenyei György¹)
A’ Nyelv’, és a’ Tudományok’ pallérozása az, a’ mi edgy Nemzetet fel-emelhet, és más virágzó Nemzetekkel edgyenlvé tehet
(1793 Bessenyei Sándor)
minden vallásfelekezet egymással s az állam irányában egyenlő
(1875 Keresztény Magvető)
[Ulveczki Sándor] sohase jutott odáig, hogy igazán egyenlő félként beszéljen [Gál Jánossal]
(1953 Sarkadi Imre)
minden nyelv egyenlő; […] nyelvek diszkriminációja nem elfogadható
(1997 Magyar Hírlap)
[a párizsi akadémia döntése szerint náluk] marad a centime [váltópénz]. Hiába egységes jövő keddtől tizenkét országban az euró, úgy látszik változatlanul vannak egyenlők és egyenlőbbek
(2001 Magyar Hírlap)
két, ember-mivoltában egyenlő személy
(2010 Pilling János et al.)
3a.
〈vmely küzdelemben, versengésben:〉 ugyanolyan, ill. vkivel azonos képességekkel, esélyekkel, erővel rendelkező 〈személy v. csoport〉
A síkon ő tud jobban futni ellenfelénél, a vízben egyenlő úszók
(1870 Jókai Mór)
Istennel, mint egyenlő ellenféllel párbajozó dac [Szombati-Szabó István költészetében]
(1915 Tóth Árpád)
[a király] azt hitte magáról, hogy bölcsességben Salamonnal, vitézségben Sámsonnal, bátorságban pedig Dáviddal egyenlő
(1929 Bánlaky József)
két egyenlő csapat mérkőzött
(1998 Magyar Hírlap)
két egyenlő fél küzd egymással, két markáns egyéniség
(2001 Magyar Hírlap)
4.
a küzdő felek esélyeiben, erejében, képességeiben stb. különbséget nem mutató, kiegyenlített 〈küzdelem〉
iszonyú rohanással esnek öszve a’ felek, három oráig vivnak egyenlöül
(1778 Bessenyei György¹)
tartott a bús harc sok időig egyenlőn
(1830–1831 Vörösmarty Mihály)
minden ember annyit ér, amennyit egyenlő küzdelemben el tud érni embertársai közt
(1926 Sipos Iván)
A válogatottba most bekerülő játékos [ti. a centerként játszó Gémes Levente] teljesen egyenlő csatát vívott a vendégek szerb, illetve amerikai centereivel
(1999 Magyar Hírlap)
4a.
〈mérkőzésen:〉 győzelmet egyik fél számára sem hozó, döntetlen 〈állás〉
[A sakkversenyen] Colin pártiját Mason-nal egyenlő állásban félbeszakították
(1899 Budapesti Hírlap júl. 6.)
A Gligorics–Trifunovics játszmát teljesen egyenlő állásban hagyták függőben
(1948 Szabad Nép aug. 3.)
[a két csapat a vízilabda-mérkőzésen] teljesen egyforma teljesítményt nyújtott, egyenlő volt az állás, majd jött a büntetőpárbaj
(2002 Magyar Hírlap)
5.
Egyenletes.
5a.
egyformán, arányosan eloszló, elhelyezkedő v. anyagában homogén 〈dolog〉, ill. arra jellemző 〈eloszlás, elhelyezkedés〉 v. ilyen eloszlást, elhelyezkedést eredményező 〈folyamat, tevékenység〉
Hogy pedig mindenütt egyenlöen eſsen a’ Mag, bé-ſzokta fogni a’ Markát minden ki-ſzórás alatt
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
az egyenlőleg terhelt AF hidpálya
(1847 Hetilap)
Mintegy 200 faj tartozik e családba [ti. a harasztokéba], meglehetősen egyenlő eloszlással az ó- és újvilág között
(1912 RévaiNagyLex.)
egyenlő feketeségben
(1930 Sárközi György)
Az iskolaszék a fenntartó, a nevelőtestület és a szülők közösségének képviselőiből áll, egyenlő arányban
(1992 Dobos Krisztina–Dobsi Attila)
egyenlő elosztás
(2007 Balázs Zoltán²)
5b. (ritk)
kiemelkedések v. bemélyedések nélküli, sima 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈dolog〉
Hol az út egyenlőbb, mehet immár rajta [a kocsi]
(1879 Arany János)
A második [kéve]sor alja lépcsőzetet képez. Ezért ezt a nádverő-kalapáccsal fokozatosan beverik, hogy a tetőnek egyenlő síma felülete legyen
(1912 Malonyay Dezső)
Ahány kéz, annyi fonás és nem lesz egyenlő a vászon
(1999 e. Kocsis Rózsi)
5c. (kissé rég)
ritmusában, ütemében, haladásában szabályos, változatlan mértékű, ill. fennakadásoktól, ingadozásoktól mentes 〈folyamat, jelenség〉
Ha belé tſapot adſz, ’S néki [ti. a bornak] lélegzöt hadſz Leſſz egyenlö folyáſa
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
egyenlőül siető mozgás
(1808 Varga Márton)
folyvást egyenlően zengő hang
(1860 Greguss Ágost)
[a lépések] egyenlő üteme sohasem változott
(1916 Laczkó Géza)
A folytatólagosan egyenlő folyamat legjobb példája az idő
(1928 TolnaiÚjLex.)
6. (ritk, átv is)
egyensúlyban levő, kiegyensúlyozott
Az egyik fél elvesztette Erdélyt, a másik Dunántúlt. A mérleg megint egyenlő volt
(1860 Jókai Mór)
azon az állásponton vagyunk, hogy ki kell terjeszteni a hatáskört, és [az] egyenlő mérlegnek a nyelvét adja a köztársasági elnök
(1996 Országgyűlési Napló)
II. főnév 1C (Sp)
győzelmet egyik fél számára sem hozó állás v. eredmény; döntetlen
amennyiben a két mérkőzés után egyenlőre állnak a csapatok, semleges pályán harmadik összecsapás dönt
(1965 Népszava júl. 8.)
a Szmiszlov-Hübner sakkvilágbajnoki páros mérkőzés 12 játszma után is egyenlőre áll
(1983 Népszabadság ápr. 17.)
egy-egy mérkőzés állása egyenlőre módosult
(1996 Magyar Hírlap)
Nem kis fizikai és lélektani terhet ró majd a nagymesterekre az 1–1 esetén következő 2 rapid játszma, az újabb egyenlőt már villámpartik döntenék el
(1997 Népszava nov. 12.)
a.
〈teniszben:〉 vmely játékban 40–40-es pontállás
[Asbóth] az ötödik gémben vívta az egész mérkőzés legnagyobb küzdelmét. Már nyolcadszor álltak egyenlőre [Bernarddal]
(1949 Népszava júl. 27.)
Courier kezdte az adogatást, 0 : 40-ről jött fel, kétszer álltak egyenlőre
(1995 Magyar Hírlap)
Davenport adogatójátékaiban többször csak hat–tíz egyenlő után dőlt el a játék sorsa
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, egyenlően, egyenlőleg, egyenlő-oldalu; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, egyenlőben, egyenlően, egyenlőleg; ÚMTsz.

Beállítások