egyesület fn 3B
1. (tulajdonnév részeként is) ’vmely közös és állandó célra társult természetes, ritk. jogi személyekből létrejött(, jogi személyként, jóváhagyott alapszabályok szerint, hatósági felügyelet alatt működő) szervezet, testület, ill. az a hely, épület, ahol ez a szervezet működik v. tagjai rendszeresen összegyűlnek’ ❖ Corporatio […] egyeslet; die Gemeinheit (1818 Lexicon trilingve C3044, 1793. hasáb) | csak mi jobb birtokosak fogjuk a’ dolgot [ti. a játékszín ügyét] rendbe hozni, vagy senki; azaz a’ tárgy se kormány, se nemzet, hanem egyesület elibe való (1832 Széchenyi István 8429032, 85) | a tisztelt egyesület előtt már többször volt szerencsénk elsorolni [az érveket] (1879 Kisdednevelés 8644001, 108) | a „Balaton Uszók Egyesülete” a nyílt Balatonban nagy nemzetközi uszóversenyt rendez (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 4) | A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében (V, Akadémia-utca 6. I. em.) dr. Czakó Ambró tanár […] előadást tart (1921 Népszava 2136001, 7) | [külföldön] minden foglalkozású embernek megvan a maguk egyesülete, vagy klubja (1927 Krúdy Gyula CD54) | [1882-ben] Frankfurt am Mainban gyárak és bankok megalapítják a Német Gyarmatosítási Egyesületet (1990 Tények könyve CD37) | a kisebbségek érdekeik kifejezésére és védelmére a civil szférában szerveződő egyesületeket […] hozhatnak létre (2001 Majtényi Balázs 3113001, 37).
1a. (rég) ’vmilyen célból egy helyre összegyűlt v. vmilyen közös cél érdekében összefogott, társult emberekből álló csoport, társaság’ ❖ azon irói egyesűlet, melly a’ munka’ [ti. A tudományok és mesterségek közönséges tára című mű] kidolgozását felvállalta (1830 Tudományos Gyűjtemény C6489, 129) | Blumauer, Ratschky, Alxinger, Gottlib, Leon, a dominicanus Poschinger, és többek s ezek az asztalnál, mint egy célra dolgozók, mi a székeken. Gyönyörű egyesűlet (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228107, 79) | [Fáy András] nagyon kételkedik, ha jó számolás lett legyen é a nemesek egyesületét [ti. a nemességet] közfalak felállitásával egymástól elválasztva gyengiteni (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Önszeretet a létet fentartó ösztön a halandóban; s így egyesnél, így többek egyesületében (1842 Szemere Pál C3949, 185).
1b. (rég) ’állam(szövetség) mint intézményrendszer, közösség v. terület’ ❖ Minden tartomány, mellynek lakosai bizonyos törvények által alapított polgári egyesületbe léptek, közös fő igazgatás alatt, Statusnak neveztetik (1831 Zádor Elek 8532001, 24) | Ma az amerikai egyesületek lakosai majd csupa polgárokbul állanak (1837 Vajda Péter C4669, 111) | az éjszak-amerikai köztársaság – mielőtt Egyesült-Statusokká alakult volna – Foederalis Egyesületet képezett (1867 Kossuth Lajos CD32) | Curtius szerint [a dór vándorlás előtti korban] három külön álló kisebb egyesület létezett, u. m. a thessaliai, oetai meg közép-görögországi (1902 ÓkoriLex. CD28).
2. (rég) ’az a folyamat, amelynek során két v. több dolog, személy v. csoport egyesül, összekapcsolódik, összeolvad, ill. annak eredményeként létrejött állapot’ ❖ egyesűletben kell lenni a’ hitnek a’ cselekedettel (1813 Helmeczy Mihály ford.–Eckartshausen C2056, 70) | férjemmé lehetsz, ’s mi ketten a’ legédesb egyesűletben fogunk élni (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524425, 199) | [a vegyületben] az alkatrészek nemcsak egynemű egészet képeznek, hanem egyesület előtti tulajdonaikat teljesen meg is változtatják (1850 Jedlik Ányos 8208002, 37) | Shakspere learkirályi bolondja, Molière embergyülölője mélyen megható alakokká lesznek a komikum és tragikum egyesülete által (1860 Greguss Ágost 8163012, 309).
3. (rég) ’két v. több anyag keveréke, elegye v. vegyülete’ ❖ A’ Vegyűletnek [ti. az acélnak] Platinával való egyesűlete nem bír oly nemes tulajdonságokkal (1822 Hasznos Mulatságok C0186, 214) | Delius István az olajat alkotó részeire bontván, felfedezte, hogy az semmi sem egyéb, mint víz és szénsavany egyesülete (1846 Jókai Mór CD18) | [az őselemek] az egyesületből kirontván egymástól szétrepüljenek (1870 Fábián Gábor ford.–Lucretius C1657, 242).
4. (rég, ritk) ’az a hely, ahol két dolog, képződmény találkozik és egyesül’ ❖ Az idegek mind az agyban eggyesűlvén, innen minden érzés fejünkben terjesztődik-elé, vagyis az érzés ott az idegek’ eggyesületénél ismételtetik leghathatósabban ’s fínomabbúl (1836 e. Sasku Károly 8562001, 8).
Ö: anya~, dalos~, diák-, kultúr~, mentő~; az -egyesület címszó alatt: horgász~, ipar~, lövész~, orvos~, sport~, tanár~, torna~, turista~, zene~.
ÖU: bank~, biztosító~, dal~, film~, fiók~, legény~, levente~, méhész~, munkás~, nő~, segély~, szak~, tag~, tanító~, tűzoltó~, úszó~, vám~, vívó~.
ÖE: ~alapító, ~közi.
Sz: egyesületesdi, egyesületi.
Vö. CzF. egyesűlet · egyesület; ÉrtSz.; TESz. egyes; ÉKsz.; SzT.