ekképp mut hsz 0 (kissé vál)

1. (párhuzamos szerkezetek utolsó tagjában utalószószerűen is) ’a közvetlen szövegkörnyezetben megjelölt v. ahhoz hasonló módon’ ❖ Ezt a’ vágáſt ugyan már meg nem állhatá, […] Hanem földre eſvén fájdalmát jajgata. De még-is Demirhám boſzſzúját meg-állta, Mert Delit vak ſzemben késével találta, A’ melly által ö-is lelkét fel-ajálta, Ekkép’ mindeniket az halál meg-ſzállta (1777 Kónyi János C2731, 182) | S miként a tenger kél, erős karával Ha szélvész átkarolta árjait, S a sziklafalra csap hullámzatával, S fehér tajtékkal önti partjait, Ekkép emelkedik melled dagadva (1837 Eötvös József C1599, 19) | mindig ekkép cselekedtetek (1908 Wildner Ödön ford.–Nietzsche 9790002, 151) | az ajtón kopogtató ismeretlen kéz csak a nézőé lehet, a film ekképp jeleníti meg idealizált módon a néző belépését [a] filmbe (2004 Mester Tibor ford.–Bordwell 3185002, 189).

1a. (verbális cselekvést kifejező szóval) ’〈egyenes idézés bevezetésére v. zárására〉’ ❖ Pirhus ott’ terme mellette, ’ſ az el-rémült Szüzet e’ képp’ köſzöntette: Itt’ vagy Achillesnek ördög hóhérlója (1774 Dugonics András C1484, 165) | O mert ki lesz, ha itt hagysz, gyámolom? E’ puszta földön melly táj rejthet el, és rab legyen Gárdonnak kedvese? Ekkép szóltában nem mosták könnyei arczát: a’ hideg elszánás minden félelmit elölte (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 9) | Ki tudja, meddig veszekedtek volna egymással egész barátságosan, ha végre bele nem szól a főváros közvéleménye ekképp: – Elvégre az urak fegyverviselő, harcias emberek. Nem illik, hogy vitás ügyeiket békés uton, tollal és szóval intézzék el. Föl a harcra! (1904 Rákosi Viktor 8387017, 254) | [Kisfaludy Károly] Vitkovics Mihály vonatkozó támadására ekképp felelt: „No csak bántsatok, sorban színpadra hozlak benneteket.” (1981 Kerényi Ferenc 1077001, 182).

2. (ritk) ’a szövegkörnyezetben megjelölt állapotban v. helyzetben’ ❖ Oh lennem, ekkép lennem mért kell… mért kell, boldog Isten (1820 Vörösmarty Mihály 8524077, 158) | Legfeljebb úntan túlnézünk a barmon, Ha emberképben itt gőgöl, vadul; Ha már eképp van, nagy lelki nyugalmon Légy úr, belsőd így könnyen szabadul (1966 Fodor József 9149012, 17).

3. (ksz-szerűen is) ’ezért, ennek következtében’ ❖ némellyek különös küldöttségeket rendeltek, mellyek a’ szükséges új szavak alkotásában fáradozzanak, és a’ mellyeknek munkáik a’ polgári igazgatás dolgaiban és a’ törvény kiszolgáltatásában sinor mértékűl szolgáljanak. – E’kép az új szavak és szóllások használásában e’ részben mindjárt eleintén támadt eggy szép eggyeztető pont (1816 Teleki József² 8471010, 80) | az orosz sereg már közeledett a fővároshoz, s a kormány elhatározta a Szegedre vonulást, ekkép a fővárosban esküdtszéket összeállítani nem lehetett (1898 Vadnay Károly 8501005, 186) | Nyilvánvaló ekképp, hogy az „időmértékes” vers, bár új elvet hoz is, a hosszúság és rövidség elvét, a magyar verselésbe, egyáltalán nem ellentétes e verselés ősi elveivel (1923 Babits Mihály CD10) | A szerelmes helyébe a szerelmes távollétét jelentő írás, a levél, a kézírás kerül Csokonai négy, szerelmesnek nevezhető, fennmaradt levelében is. Ekképp a szerelem tárgya nem a másik, hanem a szöveg lesz (2006 Borbély Szilárd 3059002, 58).

J: ekként, ekképpen, így.

Vö. CzF. ekkép · ekképen; ÉrtSz. ekképpen; ÉKsz.² ekképpen.

ekképp mutató névmási határozószó 0 (kissé vál)
1. (párhuzamos szerkezetek utolsó tagjában utalószószerűen is)
a közvetlen szövegkörnyezetben megjelölt v. ahhoz hasonló módon
Ezt a’ vágáſt ugyan már meg nem állhatá, […] Hanem földre eſvén fájdalmát jajgata. De még-is Demirhám boſzſzúját meg-állta, Mert Delit vak ſzemben késével találta, A’ melly által ö-is lelkét fel-ajálta, Ekkép’ mindeniket az halál meg-ſzállta
(1777 Kónyi János)
S miként a tenger kél, erős karával Ha szélvész átkarolta árjait, S a sziklafalra csap hullámzatával, S fehér tajtékkal önti partjait, Ekkép emelkedik melled dagadva
(1837 Eötvös József)
mindig ekkép cselekedtetek
(1908 Wildner Ödön ford.Nietzsche)
az ajtón kopogtató ismeretlen kéz csak a nézőé lehet, a film ekképp jeleníti meg idealizált módon a néző belépését [a] filmbe
(2004 Mester Tibor ford.Bordwell)
1a. (verbális cselekvést kifejező szóval)
〈egyenes idézés bevezetésére v. zárására〉
Pirhus ott’ terme mellette, ’ſ az el-rémült Szüzet e’ képp’ köſzöntette: Itt’ vagy Achillesnek ördög hóhérlója
(1774 Dugonics András)
O mert ki lesz, ha itt hagysz, gyámolom? E’ puszta földön melly táj rejthet el, és rab legyen Gárdonnak kedvese? Ekkép szóltában nem mosták könnyei arczát: a’ hideg elszánás minden félelmit elölte
(1822 Vörösmarty Mihály)
Ki tudja, meddig veszekedtek volna egymással egész barátságosan, ha végre bele nem szól a főváros közvéleménye ekképp: – Elvégre az urak fegyverviselő, harcias emberek. Nem illik, hogy vitás ügyeiket békés uton, tollal és szóval intézzék el. Föl a harcra!
(1904 Rákosi Viktor)
[Kisfaludy Károly] Vitkovics Mihály vonatkozó támadására ekképp felelt: „No csak bántsatok, sorban színpadra hozlak benneteket.”
(1981 Kerényi Ferenc)
2. (ritk)
a szövegkörnyezetben megjelölt állapotban v. helyzetben
Oh lennem, ekkép lennem mért kell… mért kell, boldog Isten
(1820 Vörösmarty Mihály)
Legfeljebb úntan túlnézünk a barmon, Ha emberképben itt gőgöl, vadul; Ha már eképp van, nagy lelki nyugalmon Légy úr, belsőd így könnyen szabadul
(1966 Fodor József)
3. (ksz-szerűen is)
ezért, ennek következtében
némellyek különös küldöttségeket rendeltek, mellyek a’ szükséges új szavak alkotásában fáradozzanak, és a’ mellyeknek munkáik a’ polgári igazgatás dolgaiban és a’ törvény kiszolgáltatásában sinor mértékűl szolgáljanak. – E’kép az új szavak és szóllások használásában e’ részben mindjárt eleintén támadt eggy szép eggyeztető pont
(1816 Teleki József²)
az orosz sereg már közeledett a fővároshoz, s a kormány elhatározta a Szegedre vonulást, ekkép a fővárosban esküdtszéket összeállítani nem lehetett
(1898 Vadnay Károly)
Nyilvánvaló ekképp, hogy az „időmértékes” vers, bár új elvet hoz is, a hosszúság és rövidség elvét, a magyar verselésbe, egyáltalán nem ellentétes e verselés ősi elveivel
(1923 Babits Mihály)
A szerelmes helyébe a szerelmes távollétét jelentő írás, a levél, a kézírás kerül Csokonai négy, szerelmesnek nevezhető, fennmaradt levelében is. Ekképp a szerelem tárgya nem a másik, hanem a szöveg lesz
(2006 Borbély Szilárd)
Vö. CzF. ekkép · ekképen; ÉrtSz. ekképpen; ÉKsz.² ekképpen

Beállítások