ekképp mut hsz 0 (kissé vál)
1. (párhuzamos szerkezetek utolsó tagjában utalószószerűen is) ’a közvetlen szövegkörnyezetben megjelölt v. ahhoz hasonló módon’ ❖ Ezt a’ vágáſt ugyan már meg nem állhatá, […] Hanem földre eſvén fájdalmát jajgata. De még-is Demirhám boſzſzúját meg-állta, Mert Delit vak ſzemben késével találta, A’ melly által ö-is lelkét fel-ajálta, Ekkép’ mindeniket az halál meg-ſzállta (1777 Kónyi János C2731, 182) | S miként a tenger kél, erős karával Ha szélvész átkarolta árjait, S a sziklafalra csap hullámzatával, S fehér tajtékkal önti partjait, Ekkép emelkedik melled dagadva (1837 Eötvös József C1599, 19) | mindig ekkép cselekedtetek (1908 Wildner Ödön ford.–Nietzsche 9790002, 151) | az ajtón kopogtató ismeretlen kéz csak a nézőé lehet, a film ekképp jeleníti meg idealizált módon a néző belépését [a] filmbe (2004 Mester Tibor ford.–Bordwell 3185002, 189).
1a. (verbális cselekvést kifejező szóval) ’〈egyenes idézés bevezetésére v. zárására〉’ ❖ Pirhus ott’ terme mellette, ’ſ az el-rémült Szüzet e’ képp’ köſzöntette: Itt’ vagy Achillesnek ördög hóhérlója (1774 Dugonics András C1484, 165) | O mert ki lesz, ha itt hagysz, gyámolom? E’ puszta földön melly táj rejthet el, és rab legyen Gárdonnak kedvese? Ekkép szóltában nem mosták könnyei arczát: a’ hideg elszánás minden félelmit elölte (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 9) | Ki tudja, meddig veszekedtek volna egymással egész barátságosan, ha végre bele nem szól a főváros közvéleménye ekképp: – Elvégre az urak fegyverviselő, harcias emberek. Nem illik, hogy vitás ügyeiket békés uton, tollal és szóval intézzék el. Föl a harcra! (1904 Rákosi Viktor 8387017, 254) | [Kisfaludy Károly] Vitkovics Mihály vonatkozó támadására ekképp felelt: „No csak bántsatok, sorban színpadra hozlak benneteket.” (1981 Kerényi Ferenc 1077001, 182).
2. (ritk) ’a szövegkörnyezetben megjelölt állapotban v. helyzetben’ ❖ Oh lennem, ekkép lennem mért kell… mért kell, boldog Isten (1820 Vörösmarty Mihály 8524077, 158) | Legfeljebb úntan túlnézünk a barmon, Ha emberképben itt gőgöl, vadul; Ha már eképp van, nagy lelki nyugalmon Légy úr, belsőd így könnyen szabadul (1966 Fodor József 9149012, 17).
3. (ksz-szerűen is) ’ezért, ennek következtében’ ❖ némellyek különös küldöttségeket rendeltek, mellyek a’ szükséges új szavak alkotásában fáradozzanak, és a’ mellyeknek munkáik a’ polgári igazgatás dolgaiban és a’ törvény kiszolgáltatásában sinor mértékűl szolgáljanak. – E’kép az új szavak és szóllások használásában e’ részben mindjárt eleintén támadt eggy szép eggyeztető pont (1816 Teleki József² 8471010, 80) | az orosz sereg már közeledett a fővároshoz, s a kormány elhatározta a Szegedre vonulást, ekkép a fővárosban esküdtszéket összeállítani nem lehetett (1898 Vadnay Károly 8501005, 186) | Nyilvánvaló ekképp, hogy az „időmértékes” vers, bár új elvet hoz is, a hosszúság és rövidség elvét, a magyar verselésbe, egyáltalán nem ellentétes e verselés ősi elveivel (1923 Babits Mihály CD10) | A szerelmes helyébe a szerelmes távollétét jelentő írás, a levél, a kézírás kerül Csokonai négy, szerelmesnek nevezhető, fennmaradt levelében is. Ekképp a szerelem tárgya nem a másik, hanem a szöveg lesz (2006 Borbély Szilárd 3059002, 58).
J: ekként, ekképpen, így.
Vö. CzF. ekkép · ekképen; ÉrtSz. ekképpen; ÉKsz.² ekképpen.