elás ts ige 4a8
1. (átv is) ’erre a célra ásott gödörbe tesz és elföldel vmit’ ❖ uj halgatni tudó Száj; Uj Szemek, a’ mit el-ás a’ titok abba ne láſs (1780 Gyöngyössi János C1961, 53) | Reſzeld-meg a fekete retket; tedd egy palatzk jó borba; dúgd-bé a’ ſzájját jól; és ásd el a’ földbe kilentz napig (1796 Veres Mihály ford. C4409, 213) | a nagy bóltnak négy szegeletében egy-egy edény van elásva, tele pénzzel (1828 Fazekas Mihály ford. 8138020, 264) | A Cserna-völgy szélén, az Alion-hegy tövében áll ugyanis sudár jegenyék árnyában az a kis kápolna, melynek helyén 1849 augusztus 23–24-én éjjel elásták a magyar királyi koronát és a koronázási jelvényeket (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | hulladékgödör, szeméttemető, ahol a beteg állatokat is elássák, miután rétegesen meszet öntöttek rájuk (1971 Mészöly Miklós 9439004, 771).
1a. (rég) ’〈holttestet〉 eltemet’ ❖ [kértem a plébánost], hogy engedje meg hát, hadd ássam el magam a gyermekemet (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 75) | A vén halott elásva már (1882 Győrffy József² 8169008, 166).
1b. ’〈állat〉 földet kaparva rá betemet vmit’ ❖ A’ Strutz madár’ […] homokba el-áſott Tojáſſait a’ Nap költi-ki, a’ maga súgaraival melengetvén azokat (1793 Segesvári István ford.–Derham 7289009, 567) | [a dögész,] ha kisebb döglött állatot talál, petéit abba rakja, s elássa (1845 Hanák János 8180002, 58) | [a kutya] a pillanatnyilag felesleges táplálékot […] elássa, s féltékenyen őrködik felette (1972 Nádudvari Anna 2021005, 882).
1c. elássa magát ’〈állat〉(földbe) gödröt v. lyukat váj, és elhelyezkedik benne’ ❖ Ammon-ſzarvainak, bársony-tsigáknak, tál-tsigáknak, tengeri-füléknek, ’s a’ t. Ezek mind, vagy a’ tengereknek, folyó-vízeknek, és tóknak fenekén tartózkodnak, és magokat elássák a’ homokba (1799 Fábián József ford.–Raff 7101003, 102) | [A kerti csiga] őszszel 15-30 cm. mélyen a földbe ássa el magát, házának nyilását egy mészfedővel elzárja s aztán igy kitelel (1895 PallasLex. CD02) | [A mormoták] tél felé elássák magukat üregükbe s mély és megszakítatlan téli álomba merülnek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A barna ásóbéka] nevét onnan kapta, hogy minden hajnalban elássa magát, és föld alatti búvóhelyéről csak estefelé bújik elő (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
1d. elássa magát (rég) ’földbe ásott fedezékben elhelyezkedik’ ❖ Otzakov eltt el-ásta magát, hogy a’ gyalogságot a hideg ellen óltalmazhassa (1788 Magyar Merkurius C0340, 113) | ſzekerek akadtak el a’ hóban; az azokhoz tartozó ſzeméllyek el ásták magokat a’ mint lehetett a’ földbe: de már jó ideje, hogy tsak kenyéren ’s vizen kell ſovárogniok (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 661).
1e. (rég, átv is) ’〈rést, nyílást〉 földet húzva rá, ásással betemet’ ❖ [Königstein várát] ostromlott Frantzia sereg, minden vizeinek forrásait el-ásván, és a’ vár-beliektöl el-fogván, […] azt a’ capitulálásra kénſzeritette (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 930) | [a hazafi feladata] azon akadályok elháritása, mellyek a’ földbirtokból eredhető áldásra ellenségesen hatnak. Mivel pedig ezen egyedüli kútforrását nemzeti gazdagságunknak három elhatározott ellensége törekszik elásni, vagy bedugni, […] világos, hogy hazánkfiainak köztörekvése ezen három főakadály végelháritására egyesül (1842 Pesti Hírlap CD61) | A’ főkapitány elásatta a’ csatornákat, mellyek a’ zendülők által megszállott városrész számos kutainak vizet szolgáltattak (1843 Pesti Hírlap CD61).
2. ’úgy tesz, rejt el vhova vmit, hogy az nehezen lesz onnan előkereshető, elővehető’ ❖ az alpörös megvallotta azt, hogy gyermekét elszülte, s azt a pajtában a szalma alá elásta (1829 Deák Ferenc CD51) | ez a kópé volt az, aki a pincemagányt arra használta fel, hogy bűntette néma tanújeleit, a már élettelen palackokat, azoknak gyilkos kiürítése után az ászok közé elássa (1862 Jókai Mór CD18) | A forintot megköpdöste, elásta a mellébe s a harsogó madárzengésben indult ki vigan a palotából (1922 Barta Sándor 9034003, 18) | édesül pincék mélyén elásva évtizedek során a tiszta bor (1961 Jékely Zoltán 9278037, 25).
2a. (túlzó) ’az emberektől, a külvilágtól elzár, távoli helyre visz v. küld vkit’ ❖ faluba nem áshatom el leányomat (1860 Vas Gereben C4377, 207) | [Pálházi] el akart ásni bennünket a régi házba, míg ő maga élte világát (1912 Krúdy Gyula C2837, 155) | felhívom szíves figyelmét arra, hogy ez itt egy puszta, 80 elmebeteggel, csinos lányok és szórakozási lehetőség nélkül, ahol az ilyen magamfajta világtól elfordult pusztai remete igen jól érzi magát (különösen mivel felesége is követte a pusztába), de némi aggállyal nézek annak elébe, hogy valaki 22 éves korában elássa magát ide (1957 Benedek István 9041005, 68) | este a szobámba várom. Tudom, hogy eljön. Csak nem fogja fiatalon elásni magát (1985 Bodor Ádám 1020007, 50).
2b. (vál) ’〈adottságot, képességet, tudást stb.〉 elrejt, (magába) elzár’ ❖ nagy Tálentommal áldott-meg az Isten, el-ne ásd többé, vagy roszra ne forditsd (1785 Magyar Hírmondó C0273, 514) | A’ termèszet mèlyen el-ásta […] az igazságot (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 45) | szánakozást vagy dorgálást érdemel az, ki sértés félelméből vagy egyéb mellékes szempontokbul tudományit ’s tapasztalásit elássa hazafiai elől (1830 Széchenyi István CD1501) | Feltehető, hogy a Gondviselés azok közül választja ki követeit, akikben valahol, valamilyen módon el van ásva a művészet iránti fogékonyság (1956 Bernáth Aurél 9052012, 355).
2c. (irod) ’〈érzelmet〉 magába fojt’ ❖ El kell ásni szerelmedet Bimbózása előtt, zsenge csiráiban (1800–1804 Berzsenyi Dániel CD01) | Nekem is voltak vágyaim, reményeim, én is elástam őket (1846 Jókai Mór CD18) | Alvinczi úr még mindig terelgette magában a vádló, fájdalmas gondolatokat, amelyeknek kifejezéséhez nem volt elég kedve és elég lelkiereje, vagy tán nem rendelkezett azokkal a kifejezésekkel sem, amelyek az ilyen rejtett, mélyen elásott dolgok kimondásához alkalmasak (1930 Krúdy Gyula CD54) | a háború elnyomta, elásta benne az érzést (1990 Róna Annamária ford.–Herr 2011013, 46).
3. (biz) ’kilátástalan, lehetetlen helyzetbe hoz vkit v. vmit’ ❖ Amint odáig jut a játék, hogy igazoltatásnál a rendőr belekukkant a személyimbe – és hányszor belekukkant! –, rögtön kész a baj. Én abban a pillanatban elásott ember vagyok. Mer amikor 85-be kedvezménnyel szabadultam, bevésték az igazolványom „különleges bejegyzések” rovatába a pártfogóm nevét, és azt még azóta se sikerült kivarázsolnom onnan (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 24) | Ösztönözni kell a műszaki fejlesztést, a magyar szellemi értékek védelmét, az innovációt – ez egy rendkívül lényeges pont –, jövőnket ássuk el, ha erre csupán a GDP 0,6-0,7 százalékát fordítjuk, mint jelenleg (1995 Országgyűlési Napló CD62) | Magától értetődő, hogy egy ország, amely az oktatásra és a kutatásra nem fordít pénzt, elásta magát (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a játékos] korábbi nyilatkozatával, amelyben bírálta Bicskeit [ti. a szövetségi kapitányt], elásta magát a kapitánynál (1998 Magyar Hírlap CD09).
3a. eláshatja magát (biz) ’〈annak kif-ére, hogy vki kínos, lehetetlen v. reménytelen helyzetbe kerül〉’ ❖ Lehetek én bármilyen kiváló, ha a hallgatóságnak nem tetszem, eláshatom magam (1996 Magyar Hírlap CD09) | Ha az ember érezteti, hogy több a másiknál, akkor végképp eláshatja magát (1996 Magyar Hírlap CD09) | pusztán a felmerülő gyanú alapján bárki lejáratható. Ehhez elég egy röpke tudósítás névvel, címmel, és az illető egy életre eláshatja magát (2000 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elásat