elöljáró mn és fn 

I. mn 11A8

1. (kissé rég) ’vmit bevezető, előzetes 〈(írott v. elmondott) szöveg〉’ ❖ E. J. pedig jegyzi, az elöljáró igazgatásban [= útmutatásban] lévö dolgokat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 690) | elöljáró beszéd, melynek ki kellett vólna nyomtattatni a szóba lévő forditás előtt (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 76) | a tudomány népszerűsítésének jelentőségét gróf Klebelsberg Kuno magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr fejti ki elöljáró soraiban (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2. (rég, ritk) ’vmely más v. a többi dolgot időben megelőző’ ❖ [a beteg] nyelve fejéredik, ſzomjúſága néha igen nagy; kznſégeſen ennek [ti. a kanyarónak] elöl-járó póſtái [= jelei] ſullyoſabbak, hogy nem mint a’ leg-szelidebb hójagos himlnek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 227) | Lelki orvosság a bőjt. Annak erejéről szól az anyaszentegyház épen a nagybőjti előljáró énekben (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 44) | fel kell hagyni az írás’ tanításában szokássá vált helytelen módokkal úgymint […] a’ példaírásoknak (Vorschriften) minden előljáró oktatás nélkűl való használtatásokkal (1825 Szilasy János 8450007, 263).

3. (Kat is) ’magasabb rendfokozatú v. rangú, felettes 〈személy v. szervezet〉’ ❖ Gyalázatos rabságra elvivék közülünk elöljáró tiszteinket (1865 Vasárnapi Újság C7379, 195) | az elöljáró vitézi szervek engedélyének kikérése nélkül (1931 Budapesti Hírlap jan. 30. C4719, 7) | [a katona] felhívta a hazai bázisát, és azon keresztül teremtett összeköttetést elöljáró parancsnokával (1994 Magyar Hírlap CD09) | a Honvédelmi Minisztérium nem elöljáró szerve a Magyar Honvédségnek (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 1A

1. ’(Rangsorban) vki(k) fölött álló, (annál v. azoknál) nagyobb hatáskörrel rendelkező személy.’

1a. ’vmely közösség, intézmény, hivatal stb. élén álló, azt, ill. a többieket vezető, irányító (választott) vezető, főnök’ ❖ tsak Böltsebb Réſze a’ Hazafiának, Ád helyt érdemesebb Elöljárójának (1772 Orczy Lőrinc C0794, 37) | Minden czéhnek előljárója egy darabot kap abból [a tevehúsból], melly bé sózatván félre tétetik (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 362) | Mint a darusereg az előljáróját, úgy követünk téged ország-világon át (1848 Petőfi Sándor C3500, 373) | [az uralkodó] csak annyit időzött Veszprémben, míg a hatóságok fejei, tantestületek elöljárói stb. tiszteleghettek előtte (1900 Váli Mari 8506003, 169) | A szökött rabszolgák szabad szállásait választott elöljáró igazgatta (1993 Krizsán László CD30).

1b. (birtokszóként) ’〈hierarchikus viszonyban:〉 az a személy, aki a nála alacsonyabb (rend)fokozatú, beosztású, rangú stb. személy felettese; feljebbvaló’ ❖ P. Kalatai Ferentz néhai Jeſuita, az Auſtriai Magyar réſzü Tartományból a’ Katonáknak Gallitziában, ’s Lodomérben Egyházi Előljárója (1795 Molnár János C0296, 11) | Márton előljárója’ illy világos parancsának nem mert ellentállani, ’s igy […] a’ rabok felé nyomuló tömeget visszatartóztatá (1847 Eötvös József 8126013, 156) | [Horváth Mihály püspök] mindezideig megmaradt igaz hitében, alkalmazkodott az egyházi fegyelemhez, elüljáróinak engedelmeskedett (1917 Márki Sándor CD55) | [a zászlósnak] volt elöljárója, annak megint elöljárója, akikhez át lehetett passzolni a kényes ügyeket (1965 Dobozy Imre 9110002, 82) | A rendőr, még ha szabadidejében is, de egyenruhában lát el közterületi szolgálatot, s rendőrként köteles eljárni, igazoltatni, szükség esetén beavatkozni, és csak a szolgálati elöljárójának van alárendelve (1998 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’vmely irányító testületnek, szervezetnek tisztség nélküli tagja’ ❖ A’ Predikátor vagy Presbyter a’ maga halgatói közzl választ 8 vagy 10 tehets és értelmesebb személyeket a’ Templom’ Elöljáróivá (1808 Zigan János ford.–Wendeborn 7177003, 92) | a történeti festészetet helyettesítő csoportképmás ... speciális hollandi műfaj, amely céhek, lövésztestületek, jótékonysági intézmények előjáróit együttesen mutatja be (1925 MűvészetiLex. C6812, 339) | [a reáliskola alapításának gondolatát] anyagilag is támogatták Magyarország egyházi és világi elöljárói, az Esterházyak, Apponyiak, Andrássyak, Zichyek, a zágrábi, pécsi, veszprémi püspök (1996 Természet Világa CD50).

2. ’vmely település v. más területi egység vezető testületének, elöljáróságának tagja v. vezető tisztségviselője’ ❖ árkokat kellene áſni az épületek körül, hogy az eſſö-viz melletek le folyhaſſon. Ezen tanáts nyilván megérdemlené az elöl-jároknak figyelmeteſſégeket (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 33) | mielőnkbe – mint falu elöljárói eleibe (1797 A rendtartó székely falu 7154024, 148) | a parasztokat és az asszonyokat maguk az egyes községek hivatalnokai, elöljárói, tehát a biró, a községtanács és jegyző ingerelték fel (1894 Hazánk 8634001, 10) | [Kriptay úr] olyan józanul, szabályszerűen táncolt, mintha a józsefvárosi elöljáró bálján volna (1929 Krúdy Gyula CD54) | [Honfitársaink többsége] sivár szétszóratásban élt, akár falun, akár városban. Közösségei nem voltak, képviselői s elöljárói sem (1991 Csoóri Sándor 9090062, 363).

3. (-ba v. -ban raggal hsz-szerűen) ’〈a tulajdonképpeni közlendőt megelőző szövegegység előtt (diskurzusjelölőként) is:〉 előzetesen’ ❖ Kettőt [ti. két gondolatot] jegyzek meg előljáróban (1823 Tudományos Gyűjtemény C5554, 5) | már elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a giccs nem is műfaj (1961 Földes Anna 9154002, 38) | Elöljáróban szükséges még megjegyezni, hogy Szász Károly Kolbenheyerhez írt levelei a lelkész egész kéziratos hagyatékával együtt a második világháborúban megsemmisültek (2004 Boronkai Szabolcs CD52).

3a. (-ba v. -ban raggal hsz-szerűen) ’a szövegkörnyezetben meghatározott cselekvést, történést időben megelőzően v. annak kezdetén; először’ ❖ minden lélek, testéből lett kiszakadásakor itéltetik meg; mely szerint Itélet napjának eljöveteléig is előljáróba annak Mennyországban, ennek pokolban kell várakozásának idejét eltőlteni (1804 Bessenyei György¹ 7044047, 491) | Elöljáróban háromszor iszunk (1846 Vajda János CD01) | Az öreg Gyurka bácsi nagy nyomatékosan megpiszkálta a hamut pipájában, szép lassan lenyomta rá a sárgaréz kupakot s elöljáróba egy-két bodor karikát eresztett a pipaszárból (1871 Mikszáth Kálmán CD04) | Elöljáróban is kaptam egy irtózatos makarenkói pofont. Ugyanis egy ízben kijelentettem a mesteremnek, […] hogy ne fárassza velem magát, én úgyse leszek neki a munka katonája (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 153) | Elöljáróban is tisztázzuk, van-e az irodalomnak egyáltalán szerepe abban, hogy a holocaustot elképzelhessük (1991 Kertész Imre² CD41).

4. (Nyelvt) ’elöljárószó, prepozíció’ ❖ ezekben [a kifejezésekben] eggy előljáró maradt el, a’ mit a’ Német nyelv természete, itélete szerént, nem szenved meg (1816 Teleki József² 8471014, 339) | nyelvünk utóragokkal él, míg amazok [ti. a görög, a latin és a német] előljárókat (prepozíció) használnak (1858 Arany János C6504, 451) | hogy az angol ragjaink nagy részét elöljáróval fejezi ki, csak a szavak számát szaporítja (1955 Németh László² 9485054, 354) | Ami a viszonyokat illeti, ezeket vagy pusztán a szórend, a hangsúly elhelyezése, a mondat hanglejtése mutatja, vagy az ilyenek kifejezésére szolgáló önálló grammatikai szavak, például elöljárók vagy módosítószók (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

5. (rég) ’vmilyen dolgot, jelenséget időben megelőző, annak bekövetkezését előre vetítő v. előkészítő jelenség, előjel’ ❖ Miném eloljárókkal mutattya ki magát [a havivérzés] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [702]) | A’ nap ell-járója az éjnek (1772 Jenei Márton ford.–Haeften C2222, 29) | [a halál] ell-járóji, szomorú betegségek (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 209).

6. (birtokszóként) (rég, ritk) ’olyan személy, aki (vmely munkakörben, tevékenységben) időrendben vkit megelőz; előd’ ❖ nem éltek olly boldogtalan idö-állapottyában, a’minémüben a’-ti régi elö-járóitok helyheztettek (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4222, 21) | Ell-Járója sem lehetet senki, mivel öröktül fogva valós (1787 Pásztori oktatás ford. C3433, 165) |  vala a’ bútsú árúlás ellen való ki támadásával a’ Luther’ Elljárója, Praecursor (1793 Sándor István C3665, 537).

Sz: elöljárói.

Vö. CzF. ~, elöljáróban, elöljárólag; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.