elcsavarodik tn ige 12a
1. ’(szokásos v. természetes) helyzetét, elhelyezkedését (tengelye körül) elfordulva megváltoztatja, ill. ilyen helyzetben van’ ❖ Az üſtökös tsillagoknak farka nem mindenkor a’ nappal ellenkező réſzre eſik, hanem egy kevéſſé eltsavarodik, ’s igen gyakran valamelly hoſſzas fekete vonásokat mutat (1809 Varga Márton 8510004, 114) | [Cser Károly szobrainak] végtagjai barokk lendülettel hasítják át a térséget, a törzs elcsavarodik, különös és meglepő vonalakat ír le (1922 Bálint Aladár CD10) | A negyven éves fa már nem csavarodhat el abból az irányból, amely felé suttyókora óta hajlította a széljárás (1934 Móra Ferenc C3204, 140) | [A finn kopó] szeme barna, füle eléggé hosszú, kissé elcsavarodva lelóg (1993 Sárkány Pál et al. CD59).
2. (rég) ’〈ember, állat, jármű〉 haladása közben az egyenes iránytól eltér, befordul, elkanyarodik’ ❖ Által-menének; a’ ſzegeleten el-tsavarodának (1793 Szűts István ford.–Naubert C4078, 5) | Gyulafi (hogy el-menetelét szemre-nem-vehetné Jólánka) a’ fal mellett csavarodott-el (1804 Dugonics András C1475, 727) | A „Magyar királynál” elcsavarodva a vásártérre értünk (1881 Boross Mihály C1152, 137) | a teljes erővel rohanó hajó orra alig egy sing, vagy talán csak három ujj távolságban hirtelen elcsavarodott a molótól s egyenesen beszaladt a város mellett folyó Arques folyóba, vagy inkább annak külső kikötőjébe (1910 Márki Sándor CD55).
2a. (rég) ’〈út, folyó stb.〉 irányát megváltoztatja, elkanyarodik 〈vmerre〉’ ❖ [az ösvény] azért csavarodik el, hogy két kidőlt tölgyszálnak kikerüljön (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0550, 11) | a siető folyamatok hol ide hajlanak, hol amoda, a legszebb vidék következnék, s íme, elcsavarodnak zord sziklák közé (1900 Mikszáth Kálmán CD04).
2b. ’eltér, különbözővé válik (vmitől)’ ❖ Egyet beszélt mind a kettő [ti. Szentkirályi Albert és Szentiványi Kálmán], csak a beszédjük utolsó szavaiban csavarodtak el (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | Arisztotelész a hatás törvényeit kutatta, a közönség lelkéből építette föl kiskátéját, később a dramaturgia elcsavarodott ettől az egészséges irányvonaltól, törvényeket és szabályokat diktált, ahol a praktikus görög csak megállapításokat végzett és tanácsokat adott (1935 Hevesi Sándor 9247003, 74).
2c. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely témáról eltereli a szót, az elől kitérve mellébeszél〉’ ❖ Aligha el nem fáradnak odáig. Felel a csárdás, el akarván csavarodni az igaz felelettől (1858 Vas Gereben C4379, 158) | [Csernátony Lajos] ha meginterjúvolják, ügyesen elcsavarodik a fő kérdés elől (1888 Mikszáth Kálmán CD04).
3. (rég, irod) ’〈szív〉 vki v. vmi hatására együttérzően összeszorul’ ❖ ha olykor-olykor Oszkárra nézett, szive mégis elcsavarodott (1881 Ábrányi Kornél² C0519, 232) | még az ördögnek is el fog csavarodni a szíve, ha ránéz (1893 Margitay Dezső C3031, 107) | a férfinak elcsavarodott a szíve és teljesen átértette az asszony egész vigasztalan, reménytelen életét (1909 Móricz Zsigmond CD10).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.