elcsinál ts ige 1a

1. (rég) ’〈egyenetlen (felületű) anyagot〉 elsimít, ill. 〈nyílást〉 elsimítva, eldolgozva befed’ ❖ a’ föld, légyen egy jó araſztnyi vastagságú és gereblyével, egyenessen el-tsinálva (1796 Veres Mihály ford. C4409, 103) | te tudod, hogy hol van a rejtett kincs folyosójának a bejárata. – Tudom, mert én csináltam el úgy, hogy arra most aztán keresve se talál senki a nótáriuson kívül (1879 Jókai Mór CD18) | Ötven-ötven forintot kapnak, ha ma éjjel egy olyan nyílást építenek a közfalba, amiben egy üst elfér, és azt úgy elcsinálják, hogy nem lehet ráösmerni (1895 Mikszáth Kálmán CD04).

2. (rég) ’〈bonyolult v. kényes dolgot〉 elintéz, elrendez, ill. megold’ ❖ El van tsinálva, hogy a ki segit, leg aláb egy ütést vigyen (1779 Bessenyei György¹ C1082, 267) | [Júlia és Julián] oly szépen elcsinálták, hogy valahogy véletlenül ne találkozzanak (1863 Greguss Ágost ford.–Sand C1916, 211) | minden el volt már előre csinálva (1873 Mikszáth Kálmán C3140, 2) | Pecek száz pengőt kér tőlem, ha jól elcsinálja a dolgomat Jánoskával. És úgy eldugja azt a levelet a jegyzőjétől az akták közé, hogy sohse talál rá (1933 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

2a. (rég) ’〈hibát, vétket〉 elken, elsimít, eltussol, hogy ki ne tudódjon’ ❖ Ezt a’ hibát el-tsinálta ugyan mindjárt akkor ſzép ſzóval Gen. Cornvallis, de valami 3 héttel ezután újj erſzakot követtek el az Anglusok a’ Frantziákon (1792 Magyar Hírmondó C5808, 587) | számot fog kérni tlök az el-tsinált tolvajságról (1800 Döme Károly ford.–Metastasio C1453, 106) | A miniszterek oda fönt még többet lopnak, csalnak – s alig akad horgon egy-egy. Azt is szépen elcsinálják, hogy a világ mit sem vesz észre az egészből (1882 Tolnai Lajos C4190, 191).

2b. (nyj) ’〈magzatot〉(az anyaméhből eltávolítva) elpusztít, ill. abortuszt végez’ ❖ Inkább [adok] kétszáz pengőt, hogy elcsinálják az orvosok (1931 Móricz Zsigmond 9462016, 360) | Rá akarták venni, hogy menjen el az orvoshoz, és csináltassa el a gyereket (1954 Darvas József 9101013, 77) | kimentem az utcára palit fogni, hogy legyen pénzem elcsináltatni a gyereket, ott egy asszony a házban megcsinálta volna tíz pengőért (1994 Szántó Piroska 1166002, 23).

3. (rég) ’〈szerepet, ill. műsorszámot, színdarabot〉 eljátszik, ill. végigjátszva előad’ ❖ Singer, jőjjön, csináljuk el Romeót és Juliát (1888 Bródy Sándor C1197, 8) | arra a fejemet teszem, hogy az összes minisztériumokban egy se tudná elcsinálni a Vén bakancsosban a Fricit, pedig az nem is nehéz szerep (1900 A magyar anekdotakincs C4254, 139) | Az angolok vagy háromszor csinálták el még azt a kis hála-dzsigget, aztán nyugodtan maradt a függöny végre (1920 Szép Ernő 9665042, 94) | Bárány: Mi az ifjasszony kedves dalja? Lévainé: Hogy. (Pirosan halkan:) Amott kerekedik egy fekete felhő. Köszönöm. Bárány: Ha szépen elcsinálod, te Hersli, nem fukaron foglak megfizetni (1924 Szívós Zsigmond CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elcsinál ❖ tárgyas ige ◦ 1a ◦
permalink
1. (rég)
〈egyenetlen (felületű) anyagot〉 elsimít, ill. 〈nyílást〉 elsimítva, eldolgozva befed
a’ föld, légyen egy jó araſztnyi vastagságú és gereblyével, egyenessen el-tsinálva
(1796 Veres Mihály ford.)
te tudod, hogy hol van a rejtett kincs folyosójának a bejárata. – Tudom, mert én csináltam el úgy, hogy arra most aztán keresve se talál senki a nótáriuson kívül
(1879 Jókai Mór)
Ötven-ötven forintot kapnak, ha ma éjjel egy olyan nyílást építenek a közfalba, amiben egy üst elfér, és azt úgy elcsinálják, hogy nem lehet ráösmerni
(1895 Mikszáth Kálmán)
2. (rég)
〈bonyolult v. kényes dolgot〉 elintéz, elrendez, ill. megold
El van tsinálva, hogy a ki segit, leg aláb egy ütést vigyen
(1779 Bessenyei György¹)
[Júlia és Julián] oly szépen elcsinálták, hogy valahogy véletlenül ne találkozzanak
(1863 Greguss Ágost ford.–Sand)
minden el volt már előre csinálva
(1873 Mikszáth Kálmán)
Pecek száz pengőt kér tőlem, ha jól elcsinálja a dolgomat Jánoskával. És úgy eldugja azt a levelet a jegyzőjétől az akták közé, hogy sohse talál rá
(1933 Tersánszky Józsi Jenő)
2a. (rég)
〈hibát, vétket〉 elken, elsimít, eltussol, hogy ki ne tudódjon
Ezt a’ hibát el-tsinálta ugyan mindjárt akkor ſzép ſzóval Gen.generális Cornvallis, de valami 3 héttel ezután újj erſzakot követtek el az Anglusok a’ Frantziákon
(1792 Magyar Hírmondó)
számot fog kérni tlök az el-tsinált tolvajságról
(1800 Döme Károly ford.–Metastasio)
A miniszterek oda fönt még többet lopnak, csalnak – s alig akad horgon egy-egy. Azt is szépen elcsinálják, hogy a világ mit sem vesz észre az egészből
(1882 Tolnai Lajos)
2b. (nyj)
〈magzatot〉 (az anyaméhből eltávolítva) elpusztít, ill. abortuszt végez
Inkább [adok] kétszáz pengőt, hogy elcsinálják az orvosok
(1931 Móricz Zsigmond)
Rá akarták venni, hogy menjen el az orvoshoz, és csináltassa el a gyereket
(1954 Darvas József)
kimentem az utcára palit fogni, hogy legyen pénzem elcsináltatni a gyereket, ott egy asszony a házban megcsinálta volna tíz pengőért
(1994 Szántó Piroska)
3. (rég)
〈szerepet, ill. műsorszámot, színdarabot〉 eljátszik, ill. végigjátszva előad
Singer, jőjjön, csináljuk el Romeót és Juliát
(1888 Bródy Sándor)
arra a fejemet teszem, hogy az összes minisztériumokban egy se tudná elcsinálni a Vén bakancsosban a Fricit, pedig az nem is nehéz szerep
(1900 A magyar anekdotakincs)
Az angolok vagy háromszor csinálták el még azt a kis hála-dzsigget, aztán nyugodtan maradt a függöny végre
(1920 Szép Ernő)
Bárány: Mi az ifjasszony kedves dalja? Lévainé: Hogy. (Pirosan halkan:) Amott kerekedik egy fekete felhő. Köszönöm. Bárány: Ha szépen elcsinálod, te Hersli, nem fukaron foglak megfizetni
(1924 Szívós Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások