elpuhul tn ige 1a1

1. (átv is) ’〈vmely dolog〉 lággyá, (túlságosan) puhává válik’ ❖ A’ gyakor veritékezés által, a’ teſtnek böri is el-puhúl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 137) | A növények lehelésének következései igen fontosak. Ha a savító beszívása túlnyomó, a levelek elpuhulnak, megsárgulnak s felbőrük nem erősödik meg (1847 Peregriny Elek 8360016, 311) | [A rántást] gyorsan boritsuk aztán az ugorkára és a rántással is főzzük nehány perczig. Tálalásig félre kell venni a tüztől, mert igen elpuhul (1892 Zilahy Ágnes C6079, 82) | A gyertyák elpuhulva megroggyannak (1980 Dedinszky Erika 2054032, 433).

2. (átv is) ’〈vmely személy, kül. férfi, ill. test(rész)(a túlságos kényelemtől) gyengévé, erőtlenné válik’ ❖ Ha a’ férfiakot ki-herélték, ezek-is aſzſzonyi módon el-puhúlnak, [...] félénkek léſznek (1793 Mátyus István C3072, 607) | fiugyermek nem részesülhet azon nevelésben, mellyben leány, mert elpuhul (1839 Nagy Elek C3241, 80) | a sok gyermek szülésében kissé elpuhult testű, meglágyult bőrű asszony (1931 Sárközi György 9587010, 86) | A németek a hosszú békében elpuhult birodalommal szemben, mely a szolganépek közös akla volt, szívesen hivatkoztak a germán erdőkre, ahonnan szabadságot szerető, uralkodni született férfiemberek szálltak le Rómára, a fáradt civilizációt megtermékenyíteni (1940 Németh László² 9485011, 75) | [a tenyere] párnás volt, mint egy asszonyi kéz – elpuhult, munkátlan kéznek látszott (1951 Örkény István 9500001, 182) | [Kánya urat a barátai] szüntelen önvizsgálatra ösztökélik. Nem engedik, hogy elkényelmesedjék, hogy elpuhuljon (1981 Grendel Lajos 1060002, 97).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elpuhul tárgyatlan ige 1a1
1. (átv is)
〈vmely dolog〉 lággyá, (túlságosan) puhává válik
A’ gyakor veritékezés által, a’ teſtnek böri is el-puhúl
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A növények lehelésének következései igen fontosak. Ha a savító beszívása túlnyomó, a levelek elpuhulnak, megsárgulnak s felbőrük nem erősödik meg
(1847 Peregriny Elek)
[A rántást] gyorsan boritsuk aztán az ugorkára és a rántással is főzzük nehány perczig. Tálalásig félre kell venni a tüztől, mert igen elpuhul
(1892 Zilahy Ágnes)
A gyertyák elpuhulva megroggyannak
(1980 Dedinszky Erika)
2. (átv is)
〈vmely személy, kül. férfi, ill. test(rész) (a túlságos kényelemtől) gyengévé, erőtlenné válik
Ha a’ férfiakot ki-herélték, ezek-is aſzſzonyi módon el-puhúlnak, [...] félénkek léſznek
(1793 Mátyus István)
fiugyermek nem részesülhet azon nevelésben, mellyben leány, mert elpuhul
(1839 Nagy Elek)
a sok gyermek szülésében kissé elpuhult testű, meglágyult bőrű asszony
(1931 Sárközi György)
A németek a hosszú békében elpuhult birodalommal szemben, mely a szolganépek közös akla volt, szívesen hivatkoztak a germán erdőkre, ahonnan szabadságot szerető, uralkodni született férfiemberek szálltak le Rómára, a fáradt civilizációt megtermékenyíteni
(1940 Németh László²)
[a tenyere] párnás volt, mint egy asszonyi kéz – elpuhult, munkátlan kéznek látszott
(1951 Örkény István)
[Kánya urat a barátai] szüntelen önvizsgálatra ösztökélik. Nem engedik, hogy elkényelmesedjék, hogy elpuhuljon
(1981 Grendel Lajos)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások