emberbolha fn 6A (Áll)

’vöröses- v. sötétbarna, 2–4 milliméter nagyságú, kül. az emberen élősködő bolha, ill. e rovarok faja (Pulex irritans)’ ❖ [„]Nem akarok olyat [ti. bolhát a bolhacirkuszba], amelyik állaton él”. „Miért, azok kevésbé intelligensek?” „Nem” felelt szárazon az asszony. „De nem élnek soká [...]. Egy tucat emberbolháért egy frankot fizetek[”] (1905 Pesti Hírlap máj. 13. C5653, 20) | A kutyabolha (Ctenocephalus canis Curt. [= Curtis]), amely az emberbolhától a fej alsó oldalán és az előtor hátulsó párkányán levő tüskefésűk által különbözik, életét rendesen a kutyán vagy a macskán tölti (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A legújabb rendszertani kutatások alapján a bolhák rendjét 17 családra tagoljuk. Legismertebb közülük az igazi bolhák (Pulicidae) családja, nem utolsósorban azért, mert ide soroljuk az emberbolhát (Pulex irritans), a kutya- (Ctenocephalides canis) és a macskabolhát (Ctenocephalides felis), valamint a pestisbolhát (Xenopsylla cheopis) (1969 Urania állatvilág ford. C6211, 380) | Föltételezik, hogy [a patkánybolhán kívül] esetleg az emberbolha és egyéb élősködők – például a poloska, tetű – is képes beoltani a pestisbaktériumot az emberbe (2004 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz.².

emberbolha főnév 6A (Áll)
vöröses- v. sötétbarna, 2–4 milliméter nagyságú, kül. az emberen élősködő bolha, ill. e rovarok faja (Pulex irritans)
[„]Nem akarok olyat [ti. bolhát a bolhacirkuszba], amelyik állaton él”. „Miért, azok kevésbé intelligensek?” „Nem” felelt szárazon az asszony. „De nem élnek soká [...]. Egy tucat emberbolháért egy frankot fizetek[”]
(1905 Pesti Hírlap máj. 13.)
A kutyabolha (Ctenocephalus canis Curt. [= Curtis]), amely az emberbolhától a fej alsó oldalán és az előtor hátulsó párkányán levő tüskefésűk által különbözik, életét rendesen a kutyán vagy a macskán tölti
(1933 Az állatok világa ford.)
A legújabb rendszertani kutatások alapján a bolhák rendjét 17 családra tagoljuk. Legismertebb közülük az igazi bolhák (Pulicidae) családja, nem utolsósorban azért, mert ide soroljuk az emberbolhát (Pulex irritans), a kutya- (Ctenocephalides canis) és a macskabolhát (Ctenocephalides felis), valamint a pestisbolhát (Xenopsylla cheopis)
(1969 Urania állatvilág ford.)
Föltételezik, hogy [a patkánybolhán kívül] esetleg az emberbolha és egyéb élősködők – például a poloska, tetű – is képes beoltani a pestisbaktériumot az emberbe
(2004 Természet Világa)
Vö. ÉKsz.²

Beállítások