emberfajta fn 6A

1. (Biol/nem szakny) ’〈a régen (nagy)rassznak nevezett földrajzi változat, ill. az abba tartozók típusának v. összességének megnevezéseként〉’ ❖ vagynak mégis néhány pontok, némelly tsekélyebb jelek, mellyek szerint az embert bizonyos fajtákra (Varietates, Race) oszthatni, millyenek főképen a’ bőrnek színe ’s a’ hajnak színe […]. Illyen ember fajtákat némellyek ötöt, mások hatot szoktak fel venni (1817 Hasznos Mulatságok C0175, 261) | A’ fehér vagy kaukazi emberfajtánál [a hímvessző] lankadt és merev állapota közt a’ különbség igen nagy (1848 Pólya József 8371001, 6) | Egy illetékes szakember, Stratz nemrégiben olyan véleményt nyilvánított, hogy a lapp annak az ősi emberfajnak az egyenes folytatója lehet, amelyből a fehér, másfelől a sárgabőrű emberfajta fejlődött ki (1937 Zsirai Miklós 9805005, 284) | Az ENSZ elítéli és tiltja, az egyes országok törvényei büntetik is az emberfajták megkülönböztetését (1998 MagyarNagyLex. C5820, 660) | A lingvicizmus a rasszizmushoz hasonló társadalmi gyakorlat és politika, de ebben a diszkrimináció nem egyes emberfajtákat = rasszokat, hanem az emberek nyelvi alapon meghatározott egyes csoportjait sújtja (2003 Kontra Miklós 3178006, 562).

2. (jelzővel) ’embereknek a jelzővel meghatározott tulajdonság, sajátosság alapján elkülönülő típusa, ill. ilyen típusba tartozó ember(ek csoportja); embertípus’ ❖ A csíki székely általában izmos; középtermetű, széles homlokú, munkabíró és szorgalmas emberfajta (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Szomorú, rosszul alkalmazkodó, riadtan gőgös emberfajta a magyar városlakó (1937 Cs. Szabó László 9093017, 175) | Bartók abból az emberfajtából való, amely örök elégedetlenségtől hajtva mindent meg akar változtatni, mindent szebbé-jobbá akart tenni, amit csak a Földön talál (1955 Kodály Zoltán 9341025, 461) | Van, ugye, bizonyos művelt emberfajta, amelyik a környező külvilágát figyelemre se méltatja (2006 Tandori Dezső ford.–Jelinek 3307001, 84).

3. ’〈az emberiség összességének, az emberi nemnek, ill. az abba tartozó (tipikus) embernek a megnevezéseként〉’ ❖ [a baktériumok] örültek, a harczban nagy kedvök telék! – Csak rajta! – Emberfajta – veszekedj – fenekedj – aztán pokolra eredj! (1886 Borsszem Jankó okt. 24. C5005, 8) | Fajomnak, az emberfajtának Árulója: a Hegy pártján vagyok (1925 Reményik Sándor CD01) | Te, aki uralkodtál három földi világrészen s megadatott Néked az emberfajta megismerése, mondd meg nekem: mi lelte a Föld halandóit és hogyan lehetne segíteni rajtuk? (1935 Borsszem Jankó ápr. 1. C5054, 5) | a némaság az Istennel szembeszegzett némaság lenne. Ez esetben az emberfajta egyféle sztrájkjáról beszélhetnénk, mintegy mennyei bérköveteléséről Istennel szemben (1992 Kertész Imre² CD41).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

emberfajta ❖ főnév ◦ 6A ◦
permalink
1. (Biol/nem szakny)
〈a régen (nagy)rassznak nevezett földrajzi változat, ill. az abba tartozók típusának v. összességének megnevezéseként〉
vagynak mégis néhány pontok, némelly tsekélyebb jelek, mellyek szerint az embert bizonyos fajtákra (Varietates, Race) oszthatni, millyenek főképen a’ bőrnek színe ’s a’ hajnak színe […]. Illyen ember fajtákat némellyek ötöt, mások hatot szoktak fel venni
(1817 Hasznos Mulatságok)
A’ fehér vagy kaukazi emberfajtánál [a hímvessző] lankadt és merev állapota közt a’ különbség igen nagy
(1848 Pólya József)
Egy illetékes szakember, Stratz nemrégiben olyan véleményt nyilvánított, hogy a lapp annak az ősi emberfajnak az egyenes folytatója lehet, amelyből a fehér, másfelől a sárgabőrű emberfajta fejlődött ki
(1937 Zsirai Miklós)
Az ENSZEgyesült Nemzetek Szervezete elítéli és tiltja, az egyes országok törvényei büntetik is az emberfajták megkülönböztetését
(1998 MagyarNagyLex.)
A lingvicizmus a rasszizmushoz hasonló társadalmi gyakorlat és politika, de ebben a diszkrimináció nem egyes emberfajtákat = rasszokat, hanem az emberek nyelvi alapon meghatározott egyes csoportjait sújtja
(2003 Kontra Miklós)
2. (jelzővel)
embereknek a jelzővel meghatározott tulajdonság, sajátosság alapján elkülönülő típusa, ill. ilyen típusba tartozó ember(ek csoportja); embertípus
A csíki székely általában izmos; középtermetű, széles homlokú, munkabíró és szorgalmas emberfajta
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Szomorú, rosszul alkalmazkodó, riadtan gőgös emberfajta a magyar városlakó
(1937 Cs. Szabó László)
Bartók abból az emberfajtából való, amely örök elégedetlenségtől hajtva mindent meg akar változtatni, mindent szebbé-jobbá akart tenni, amit csak a Földön talál
(1955 Kodály Zoltán)
Van, ugye, bizonyos művelt emberfajta, amelyik a környező külvilágát figyelemre se méltatja
(2006 Tandori Dezső ford.–Jelinek)
3.
〈az emberiség összességének, az emberi nemnek, ill. az abba tartozó (tipikus) embernek a megnevezéseként〉
[a baktériumok] örültek, a harczban nagy kedvök telék! – Csak rajta! – Emberfajta – veszekedj – fenekedj – aztán pokolra eredj!
(1886 Borsszem Jankó okt. 24.)
Fajomnak, az emberfajtának Árulója: a Hegy pártján vagyok
(1925 Reményik Sándor)
Te, aki uralkodtál három földi világrészen s megadatott Néked az emberfajta megismerése, mondd meg nekem: mi lelte a Föld halandóit és hogyan lehetne segíteni rajtuk?
(1935 Borsszem Jankó ápr. 1.)
a némaság az Istennel szembeszegzett némaság lenne. Ez esetben az emberfajta egyféle sztrájkjáról beszélhetnénk, mintegy mennyei bérköveteléséről Istennel szemben
(1992 Kertész Imre²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.
ÚESz: ↪-fajta (emberfajta)

Beállítások