eredet fn 3B

1. ’folyóvíz felszínre törése, ill. annak helye’ ❖ a’ tengertöl fogva egéſz a’ folyó viznek eredete helyéig (1783 Molnár János C0290, 78) | [Szind] a messze felható Szindi patak eredeténél, a tordai hasadékot magába foglaló hegylánczolat keleti alján igen regényesen fekszik (1889 Orbán Balázs CD22) | a folyó esés- és vízmennyiség-változása az eredettől a torkolatig (1903 Bogdánfy Ödön C7653, 382) | [az angolok] expedíciót szerveztek a Nílus folyó eredetének felkutatására (1996 Magyar Nemzet jún. 15. C8371, melléklet III).

1a. ’az a személy, tényező stb., akitől v. amelytől vmi származik, ered’ ❖ A’ ſzabad akaratú állatok és lelkek ſok mozdúlásnak az okai: ezeket öſzve nem kell keverni a’ kételen való mozdúláſok eredetével (1777 Molnár János 7232008, 42) | Egy beteg ember gyógyításában fáradozom s legelőbb is a baj eredetét kutatom (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | vajjon sejti-e Nelli a pénz eredetét? (1926 Babits Mihály C0699, 227) | kételkedik hatalmunk isteni eredetében (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 221) | A jelen káresemény kapcsán az illetékes felügyelőségünk vízvizsgálatokat végez, és felvette a kapcsolatot az ukrán társhatóságokkal a szennyezés eredetének kiderítésére (2004 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’vminek a létrejötte, keletkezése, ill. 〈térben v. időben〉 vminek a kiindulópontja, kezdete v. kezdeti szakasza’ ❖ az izgatás az agy felé fel-hat, és végre az érz-inaknak kznséges eredetét fel-inditya ’s fel-háboritya, és terméſzet ellen való mozgáſt gerjeſzt (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 263) | Intézetünkben a romlásnak […] magvai megvannak; mert […] ingyen élőket vett fel eredetekor (1834 Vörösmarty-emlékkönyv C5311, 237) | [a kokánfalvi nemesek] szoktak legtöbb széket, ajtót összetörni tisztújításon, s legtöbb beütött fej nekik köszönheti eredetét (1854 Jókai Mór C2244, 388) | Majdnem minden nagy vagyon eredetében van valami, a mi nem jó illatú (1906 Ambrus Zoltán C0592, 130) | Az áthalmozott törmelékanyag mindkét esetben mélyvízi ősmaradványokat tartalmazó agyag, illetve márga közé települ, így bizonyosak lehetünk mélytengeri eredetükben (1997 Magyarország földje CD05).

2a. (-ben raggal, hsz-szerűen) (kissé rég) ’〈vmely cselekvésre, folyamatra stb. vonatkoztatva:〉 kezdetben, eleinte, az elején; eredetileg’ ❖ azon jószágokról, mellyek eredetben is már övéi valának, […] teljes joggal rendelkezhetik (1844 Pesti Hírlap CD61) | más végét vetve a szavának, ahogy eredetben akarta (1917 Móricz Zsigmond CD10).

2b. (-ben raggal) (kissé rég) ’vminek kezdetben meglevő, ill. változ(tat)ás nélküli, eredeti állapota, igazi valója’ ❖ Ezen törvények eredetükben immár sanyarúak voltak, de sokkal sanyarúbbak lettek, minekutána egyszer a hiveknek buzgósága ugyan hidegedni, a vétkeknek száma pedig öregbedni kezdett (1790 k. Verseghy Ferenc 7373006, 97) | [Ifjúkorban] gondolatunk magát eredetben közlő (1821 Mátyási József 7221003, 83) | [az idegen szavakat] éppen úgy kell írnunk, mint azok eredetükben iratnak (1844 Táncsics Mihály C4629, 61) | A közismert indián tolldísz, amely a főnökök és harcosok fejét díszíti […], eredetében vallási szerepet játszott, később pedig rangjelzéssé vált (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 84).

2c. (-ben raggal) (kissé rég) ’vmely irat eredeti példánya, változata’ ❖ a megyei levéltárban még ma is eredetben olvasható levelet (1855 Szilágyi Virgil 8449001, 98) | a kereset megalapítására szükséges minden okirat eredetben csatoltatik (1897 PallasLex. CD02) | a család eredetben mutatta fel címereslevelét (1931 Kempelen Béla CD23).

3. ’vkinek v. vmely népnek, nyelvnek stb. a (le)származása’ ❖ hiteſſed-el magaddal a’ Nemesſéget ollyaténnak lenni mint a’ lángot, melly meg-gyujt máſokat-is […], ſzüntelen elméden forgaſſad eredetedet, mert az ſokra kötelez tégedet (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 69) | a’ falat, vagy falat-ka szó, mellynek tsak megrövídítése a’ falka, bár eredtére nézve tiszta magyar, szinte nyelvén forog mindennap a’ Sáros és Zemplén Vármegyei tótnak (1835 Tudományos Gyűjtemény C7272, 55) | etruszk vonásoknak egész tömege fedezhető fel Rómában: a capitoliumi triász vagy az ünnepi játékok etruszk eredete megcáfolhatatlan (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [a nyelvek esetében] a puszta szerkezeti egyezés […] magában nem döntő bizonyíték a közös eredet mellett (1937 Zsirai Miklós C4981, 147) | A 12–13. századi nemzetségek eredetüket honfoglaláskori elődökre igyekeztek visszavezetni (1995 Mesterházy Károly CD58).

4. (kissé rég) ’vhonnan v. vkitől származó személy, származék’ ❖ Olly vad terméſzettel vóltak, hogy még a’ magok eredetének ſem engettek-meg. Mert a’ Lukánuſok azon trvényekkel kivánták magok gyermekeit nevelni, mint a’ Spártánuſok ſzokták (1781 Forray András ford.–Justinus C1755, 272) | Az apja erdélyországi örmény eredet (1888 Bródy Sándor C1198, 1198) | Rendes úri ruhában járt, csak épp hogy ujjnyi vastag aranyláncot viselt és sok gyürüt. Abból látszott, hogy nem úri eredet (1914 Gárdonyi Géza C1847, 4) | [a kocsmárosról] azt beszélték, hogy tályai eredet (1922 Fényes Samu 9144002, 40).

ÖE: ~hely, ~írás, ~kérdés, ~kutatás, ~magyarázat, ~mítosz, ~probléma, ~védett.

Sz: eredetes, eredetű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ereget; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

eredet főnév 3B
1.
folyóvíz felszínre törése, ill. annak helye
a’ tengertöl fogva egéſz a’ folyó viznek eredete helyéig
(1783 Molnár János)
[Szind] a messze felható Szindi patak eredeténél, a tordai hasadékot magába foglaló hegylánczolat keleti alján igen regényesen fekszik
(1889 Orbán Balázs)
a folyó esés- és vízmennyiség-változása az eredettől a torkolatig
(1903 Bogdánfy Ödön)
[az angolok] expedíciót szerveztek a Nílus folyó eredetének felkutatására
(1996 Magyar Nemzet jún. 15.)
1a.
az a személy, tényező stb., akitől v. amelytől vmi származik, ered
A’ ſzabad akaratú állatok és lelkek ſok mozdúlásnak az okai: ezeket öſzve nem kell keverni a’ kételen való mozdúláſok eredetével
(1777 Molnár János)
Egy beteg ember gyógyításában fáradozom s legelőbb is a baj eredetét kutatom
(1877 Mikszáth Kálmán)
vajjon sejti-e Nelli a pénz eredetét?
(1926 Babits Mihály)
kételkedik hatalmunk isteni eredetében
(1974 Boldizsár Miklós)
A jelen káresemény kapcsán az illetékes felügyelőségünk vízvizsgálatokat végez, és felvette a kapcsolatot az ukrán társhatóságokkal a szennyezés eredetének kiderítésére
(2004 Országgyűlési Napló)
2.
vminek a létrejötte, keletkezése, ill. 〈térben v. időben〉 vminek a kiindulópontja, kezdete v. kezdeti szakasza
az izgatás az agy felé fel-hat, és végre az érz-inaknak kznséges eredetét fel-inditya ’s fel-háboritya, és terméſzet ellen való mozgáſt gerjeſzt
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
Intézetünkben a romlásnak […] magvai megvannak; mert […] ingyen élőket vett fel eredetekor
(1834 Vörösmarty-emlékkönyv)
[a kokánfalvi nemesek] szoktak legtöbb széket, ajtót összetörni tisztújításon, s legtöbb beütött fej nekik köszönheti eredetét
(1854 Jókai Mór)
Majdnem minden nagy vagyon eredetében van valami, a mi nem jó illatú
(1906 Ambrus Zoltán)
Az áthalmozott törmelékanyag mindkét esetben mélyvízi ősmaradványokat tartalmazó agyag, illetve márga közé települ, így bizonyosak lehetünk mélytengeri eredetükben
(1997 Magyarország földje)
2a. (-ben raggal, hsz-szerűen) (kissé rég)
〈vmely cselekvésre, folyamatra stb. vonatkoztatva:〉 kezdetben, eleinte, az elején; eredetileg
azon jószágokról, mellyek eredetben is már övéi valának, […] teljes joggal rendelkezhetik
(1844 Pesti Hírlap)
más végét vetve a szavának, ahogy eredetben akarta
(1917 Móricz Zsigmond)
2b. (-ben raggal) (kissé rég)
vminek kezdetben meglevő, ill. változ(tat)ás nélküli, eredeti állapota, igazi valója
Ezen törvények eredetükben immár sanyarúak voltak, de sokkal sanyarúbbak lettek, minekutána egyszer a hiveknek buzgósága ugyan hidegedni, a vétkeknek száma pedig öregbedni kezdett
(1790 k. Verseghy Ferenc)
[Ifjúkorban] gondolatunk magát eredetben közlő
(1821 Mátyási József)
[az idegen szavakat] éppen úgy kell írnunk, mint azok eredetükben iratnak
(1844 Táncsics Mihály)
A közismert indián tolldísz, amely a főnökök és harcosok fejét díszíti […], eredetében vallási szerepet játszott, később pedig rangjelzéssé vált
(1930 TolnaiÚjLex.)
2c. (-ben raggal) (kissé rég)
vmely irat eredeti példánya, változata
a megyei levéltárban még ma is eredetben olvasható levelet
(1855 Szilágyi Virgil)
a kereset megalapítására szükséges minden okirat eredetben csatoltatik
(1897 PallasLex.)
a család eredetben mutatta fel címereslevelét
(1931 Kempelen Béla)
3.
vkinek v. vmely népnek, nyelvnek stb. a (le)származása
hiteſſed-el magaddal a’ Nemesſéget ollyaténnak lenni mint a’ lángot, melly meg-gyujt máſokat-is […], ſzüntelen elméden forgaſſad eredetedet, mert az ſokra kötelez tégedet
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
a’ falat, vagy falat-ka szó, mellynek tsak megrövídítése a’ falka, bár eredtére nézve tiszta magyar, szinte nyelvén forog mindennap a’ Sáros és Zemplén Vármegyei tótnak
(1835 Tudományos Gyűjtemény)
etruszk vonásoknak egész tömege fedezhető fel Rómában: a capitoliumi triász vagy az ünnepi játékok etruszk eredete megcáfolhatatlan
(1935 Hóman Bálint munkái)
[a nyelvek esetében] a puszta szerkezeti egyezés […] magában nem döntő bizonyíték a közös eredet mellett
(1937 Zsirai Miklós)
A 12–13. századi nemzetségek eredetüket honfoglaláskori elődökre igyekeztek visszavezetni
(1995 Mesterházy Károly)
4. (kissé rég)
vhonnan v. vkitől származó személy, származék
Olly vad terméſzettel vóltak, hogy még a’ magok eredetének ſem engettek-meg. Mert a’ Lukánuſok azon trvényekkel kivánták magok gyermekeit nevelni, mint a’ Spártánuſok ſzokták
(1781 Forray András ford.Justinus)
Az apja erdélyországi örmény eredet
(1888 Bródy Sándor)
Rendes úri ruhában járt, csak épp hogy ujjnyi vastag aranyláncot viselt és sok gyürüt. Abból látszott, hogy nem úri eredet
(1914 Gárdonyi Géza)
[a kocsmárosról] azt beszélték, hogy tályai eredet
(1922 Fényes Samu)
ÖE: eredethely, eredetírás, eredetkérdés, eredetkutatás, eredetmagyarázat, eredetmítosz, eredetprobléma, eredetvédett
Sz: eredetes, eredetű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ereget; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások