eszmélkedik tn ige 12b 

1. (tárgyragos határozóval is) (/vál) ’hosszasan töprengve, elmélkedve gondolkodik vmin, ill. 〈vkinek az elméje〉 működik’ ❖ el-lankadt és meg-rettent elméd eſzmélkedjék egy keveſet, eſzedben jútván mind azok a’ jók mellyeket azon ſzerentsétlen óra elött tselekedtél az emberekkel (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 259) | Cesár huszonötezer asztalt terített Rómában a népnek, hogy egyenek, és a szabadságokrul ne eszmélkedjenek (1801 Bessenyei György¹ ford.–Millot 7044049, 56) | [május elsején] eldobják a munka szerszámait és a szebb jövő felett eszmélkednek (1894 Népszava ápr. 27. C7880, 2) | [Babits] mindig sokat eszmélkedett és gyötrődött a magyarság sorsán (1940 Schöpflin Aladár CD10) | [Illyés Gyula] egyik nagyszerű esszéjében, a Hajszálgyökerekben a „szellemi találkozás” felemelő érzéséről eszmélkedik (2002 Népszava júl. 27. C7465, melléklet 1).

1a. (ritk) ’(fokozatosan vissza)emlékezik vmire’ ❖ Eszmélkëdëm arra az esetre: emlékezem (1894 Magyar Nyelvőr C5239, 37) | [Ida] eszmélkedik, hogy a zsebkendőjét Sylvana máternál vette elő (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 83).

2. (/vál) ’〈vki v. vmely közösség〉 eszmél, öntudatra ébred’ ❖ Én a miolta csak eszmélkedni kezdettem, életemnek egész erejét embertársaim segedelmezésire forditom (1826 Cserey Farkas² C4936, 569) | a mint eszmélkedni kezdél, oly tősgyökeres magyar városokba mentél tanulni, hol a magyar szó és szellem véreddé vált (1884 Nemzet júl. 8. C0383, [3]) | A Nyugat úgynevezett „második” nemzedékének lírikusai […] világháborúban, hamar eltiport forradalomban eszmélkedtek (1966 Rába György CD53) | a hetvenes években eszmélkedő és helyét kereső írónemzedék – Hajnóczy Péter, Esterházy Péter, Nádas Péter, Balassa Péter generációja (2001 Népszava jan. 19. C7464, 13).

3. (kissé rég) ’öntudatlan v. önkívületi állapotból, kül. ájulás v. alvás után lassan magához tér’ ❖ Az éjtzakának már el múlt volt nagyob réſze midön eſzmélkedni kezdettem, ’s hajnallatt az idő, midön meg tudtam az elöttem való dolgokat egy máſtol külömbeztetni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 57) | talán eszmélkednek – ha pedig továb is buta álmokba merülve aluszszák a tunya tehetetlenségnek nemtelen álmát, akkor osztán elé állok, és senkinek se engedem többé a dicsőség fénnyét (1807 Cserey Farkas² C2557, 559) | arra kezdett eszmélkedni, hogy mindenféle rázásokkal, meg csiklandozásokkal ketten is ébresztgetik (1945 Darvas József 9101011, 154) | A hajnali derengésben kezdtem eszmélkedni. Szegi bácsi hajolt fölém. […] „Már magához tért… Még egy kis vizet a fejére, ne sajnáld” (1960 Magyar Nemzet okt. 15. C0355, 7).

3a. (kissé rég, átv is) ’merengő, elmélyült v. (megrázkódtatástól) zavart tudatállapotból, bódulatból (hirtelen) tiszta tudattal (fel)ocsúdik’ ❖ hirtelen kiugrék ágyából, ’s csak most vevé észre, hogy idegen helyen van. Nehezen eszmélkedve alig emlékezék vissza a’ tuskára [= duskára, azaz iszogatásra] (1839 Regélő C0463, 676) | – Valami baja van méltóságodnak? – Nekem? – szólt eszmélkedve. – Háromszor tetszett „nem”-et kiáltani egymásután (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | a fogyó kőolajkészletek okozta sokkból csak lassan-lassan eszmélkedő világ (1981 Népszava júl. 5. C7446, 16).

3b. (/vál) ’helyzetét, állapotát felismerve lassan feleszmél, ill. fokozatosan ráébred, ráeszmél vmire vki’ ❖ [a macska] a Tükröt meg kerüli. De ſemmit nem talál, viſzſza jön, ’s a Képmatska ismét meg jelenik előtte. Erre kezd efzmélkedni (1799 Sándor István C1530, 145) | Mit tenni nem hajlandó, Kész örömét félre-vetvén, A nyugtalan halandó? – S csak sírjánál eszmélkedik; De már ott nem kételkedik: Hogy jobb élni szívében, Mint sem a név hírében (1844 e. Kisfaludy Sándor CD01) | Akaratlanul is kisasszonynak mondtam. […] Mingyár eszmélkedtem, hogy hibáztam (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 87) | A munkaigényes növényekből: az uborkából, a paprikából, a dohányból, a paradicsomból [lehet megélni]. A környéken a szomszédos Jármi mellett az őriek eszmélkedtek a leghamarabb, s ez meg is látszik a falun (2002 Szabad Föld jún. 28. C8388, 6).

J: eszmélődik.

ÖU: fel~, vissza~.

Sz: eszmélkedés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. eszmél; SzT.; ÚMTsz.