fabódé l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

fa- (előtagként)

1. ’(gyümölcs)fával kapcs. 〈tevékenység (eredménye)〉’ ❖ ‖ fadöntés fn | Az egyes fák megmérése és köbözése a fadöntés megtörténte után eszközöltetik (1870 Pesti Napló jún. 27. C8652, [4]) | Bicsak Marcikó, a híres nagyevő, aki még a fadöntést is teleszájjal csinálta (1934 Kemény János¹ 9319001, 96) | a hódok megjelenésével növekedne a fajdiverzitás, mivel a fadöntés nyomán kialakuló lékekben fényigényes növények telepednének meg (2003 Természet Világa CD50) ‖ fagondozás fn | a köznép a nemesebb [gyümölcsfa]fajokat nem míveli, fagondozásról vajmi kevés fogalma van (1892 Nemzet jún. 5. C0391, [9]) | [a 61-es főúton] fagondozást végeznek, a munkaterület közelében esetenként […] a forgalmat is megállítják (1996 Szabad Föld máj. 7. C8382, 9) ‖ fanyesés fn |  tanította a’ szll és fa nyesésre az embereket (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 150) | A fanyesés ideje februáriustól márczius közepéig tart (1877 Falusi Könyvtár C0150, 42) | Gyűlnek a tiltakozó aláírások a Vácon folyó fanyesés – egyesek szerint famészárlás – ellen (1998 Népszabadság febr. 20. C7848, 26) ‖ fatelepítés fn | A Fatermelő és fakereskedő hivatalnokok országos egyesületében Polifka János, magyar királyi államvasuti felügyelő A fatelepitésről fog fölolvasni (1898 Pesti Napló máj. 18. C8680, 9) | [A falutól] néhány kilométerre van pár száz méter hosszú akácos, ez az egyetlen nagyobb fatelepítés... (1936 Népszava ápr. 8. C7504, 5) | [A Körösök mentén] az év egyik utolsó programja volt az a fatelepítés, amelyben ezer hektár erdőt ültettek (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ faültetés fn | hol a’ Paraſzt a’ Fejedelemnek leg jobb ſzándékát a’ fa-ültetés- és az oskola jobbitásnak ujj rendei eránt meg-nem esméri (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 275) | [a szántóföldnek, legelőnek használt lankás hegyoldalakon] létező vizmosások több helyeken faültetésekkel és gátakkal elrekesztendők (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2962, 33) | faültetéshez ásott friss gödör (1989 Tolnai Ottó 2025057, 43).

2. ’kitermelt (és alapanyagnak feldolgozott) fára irányuló 〈tevékenység〉’ ❖ ‖ faaprítás fn | Az apjuk izibe hozzá látott a fa apritáshoz (1862 Sajó- és tiszavölgyi népmesék C3088, 179) | [a rablógyilkos] magához vette a faapritáshoz használt kis fejszét (1931 Pesti Hírlap dec. 22. C5679, 8) | Ketten vettünk egy kiselejtezett Stihl gépfűrészt, azzal faaprítást fogunk vállalni (1982 Moldova György C6898, 607) ‖ fafeldolgozás fn | [a] szabályrendelet több tekintetben közelről érdekli a fővárosi fakereskedőket és fafeldolgozással foglalkozó iparosokat (1885 Budapesti Hírlap márc. 18. C4732, 3) | a fafeldolgozásnál a haszonfa és a hulladék közti viszony 35:65 (1935 RévaiNagyLex. C5717, 445) | A közepes nagyságú – 40–80 ezer lakosú – székely városokban (Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely) a fafeldolgozáson kívül újabban a textil- és gépipar is meghonosodott (2005 Probáld Ferenc 3265001, 120) ‖ fafuvarozás fn | út-hid csinálás, rabőrzés, fa fuvarozás s más e félék a jobbágyra nézve sincsenek törvény által elhatározva (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a rokonok] a kőkihordást, fafuvarozásokat, a munkánál való közreműködést későbbi viszontsegítés reményében, ellenszolgáltatás nélkül végzik el (1956 Szolnoky Lajos C5347, 603) | A ló- és ökörfogattal rendelkezőknek […] a fafuvarozás biztosított pénzkeresetet a mezőgazdasági munkák szüneteiben (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ fahasogatás fn | Midön épen belé akarnék vágni a’ fába, a fa-haſogatás közben, hát latok a’ fába égy Férget (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 95) | a’ kapálás, fahasogatás, nem valók növésben levő gyermeknek (1851 A Falu Könyve C1667, 79) | felkapta az ajtó mellett tartott, fahasogatásra szolgáló kisbaltát (2001 Szabad Föld aug. 10. C8387, 32) ‖ fakereskedelem fn | azon árak, melyeknek szabályozása a fa kereskedelem conjecturáitól [= számításaitól, becsléseitől] függ, azon erdőkre is alkalmaztatnak, melyek minden közlekedés hiányában, magán-vállalkozóknak el nem adhatók, és csakis egyedül a bányászat által fogyasztatnak (1867 Pesti Napló aug. 27. C8649, [1]) | Ottawa a fafeldolgozás és fakereskedelem egyik centruma (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 315) | A különösen az Alföldön jelentkező fahiányt némileg enyhítette a fakereskedelem 18–19. századi fellendülése (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ fakivitel fn | Mindazáltal a’ sok akadály mellett is növekedett a’ fakivitel (1836 Hazai és Külföldi Tudósítások C8294, 320) | A magyar és osztrák fakivitelel elmaradása mély nyomot hagyott a svájci fapiacon is (1916 Budapesti Hírlap okt. 8. C4704, 24) | A magyar erdészet fejlesztése az első világháború után kezdődött, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával az addig számottevő fakivitel helyett behozatalra kellett áttérni (1984 Magyar Tudomány C8604, 73) ‖ famegmunkálás fn | szerszámgépek vas-, fém-, kő- és famegmunkálásra (1890 Pesti Hírlap márc. 30. C5638, 23) | a fonás-szövés, a kő- és famegmunkálás a házigazdaság keretében folyt (1939 Romwalter Alfréd CD52) | Thonet 19. század eleji technikai újítása (a famegmunkálás kézműves hagyományai helyett a gépi technológiát használja fel) nemcsak a bútorkészítésben jelent új utat, hanem megnyitja a nagy tömegben gyártható, formatervezett használati és berendezési tárgyak korszakát is (1999 Lakáskultúra CD39) ‖ faszállítás fn | A’ fa ſzállítást vagy fuvarozást pedig a’ Contribuensek [= adófizetők] fizetés nélkül fogják megtenni (1806 Hazai Tudósítások C0187, 341) | A jeges csúsztatókon való faszállítás, a míg a fát leginkább csak szénnek égették és így jóformán mindegy volt, vajjon hosszabb vagy rövidebb hasábokban, többé vagy kevésbbé törött és elforgácsolt darabokban érkezik-e a szénégető helyre, aránylag a legolcsóbb vala (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a Tarac folyót] tutajozásra és faszállításra használják (1925 RévaiNagyLex. C5713, 861) | [Bükkszentkereszten] csak a régió e vidékén ismert szánokat használtak a faszállításra (2000 Veres László CD36).

3. ’kitermelt (és alapanyagnak feldolgozott) fa eladásával foglalkozó 〈személy〉’ ❖ ‖ faárus fn | a’ városi fa-áros egy krajtzárért tsak négy darabotska fát ád (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 96) | egyes szén- és faárusok tisztességtelen üzelmeikkel megkárositják a vevőközönséget (1903 Pesti Hírlap szept. 12. C5651, 5) | a kerületek minden egyes faárussal bérleti szerződést kötnek, és a szabályok betartásától függ, hogy az otthagyott karácsonyfák meddig csúfítják a közterületeket (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakereskedő mn és fn | faáros, fakeresked; ein Holzhändler (1818 Lexicon trilingve C3044, 1745. hasáb) | fakereskedő vállalat (1961 Néprajzi Értesítő C6990, 72) | Madzar a legszívesebben ment volna tovább a szerb fakereskedőhöz, akinek bontási anyagból mindig gazdagabb választéka volt a telepén (2005 Nádas Péter 3241005, 327).

3a. ’fával, fa alapanyaggal dolgozó 〈művész, iparos〉’ ❖ ‖ faesztergályos fn | Holzdrechsler, der, I. faeſztergályos (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 993. hasáb) | hiányzanak szücsök és faesztergályosok, kik több helyre kerestetnek (1900 Budapesti Hírlap nov. 11. C0055, 32) | játékárut is készítő faesztergályos (2000 Szilágyi Mihály CD36) ‖ faszobrász fn | Azling Károly budai születésű, kitűnő faszobrász és műesztergályos (1874 Nagy Iván CD57) | lübecki faszobrászok és szárnyasoltár-faragók (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 264) | [a mecseknádasdi temetőkápolnában látható Skóciai Szent Margit-szobrot] a kényszermunkára elhurcolt és hazatért hívek emlékére faragta Frey György faszobrász (2002 Lantosné Imre Mária–Vargha Dezső CD36).

4. ’faanyag, kül. tűzifa, épületfa tárolására (és árusítására) szolgáló 〈épület(rész) v. hely〉’ ❖ ‖ fadepó fn | [a fafuvarozással kapcsolatos szerződés feltételeit] a’ mondott Fa-Depónál előre is megtudhatni (1828 Hazai és Külföldi Tudósítások C8277, [128]) | Viszonylag jó munkát kapott [a férfi], fadepóban lett anyagkiadó (1962 Népszabadság okt. 17. C4814, 6) | A bográcsok begyújtásához szükséges faanyag tárolására külön fadepókat állítottak fel a szervezők (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ faudvar fn (kissé rég) | Faudvar, fn. der Holzhof (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 211) | A fák a rakhelyekre és faudvarokba hordatnak (1853 Vas Gereben nagy naptára C4387, 14) | Mivel a faudvaron fordult elő a legtöbb baleset, az ott dolgozók részére külön darukötözői tanfolyamot is tartottak, ahol a hatalmas farönköknek a vagonokból való biztonságos kiemelésére és helyes tárolására is megtanították a dolgozókat (1961 Népszava jún. 2. C4825, 2).

5. ’faanyag megmunkálására való, arra haszn. 〈eszköz, gép〉’ ❖ ‖ faeszterga fn | [Szabó Ferenc gépgyára] vas és fa esztergákat, furó-, gyaluló-, véső- és csapológépeket […] készit jótállás mellett (1869 Pesti Napló jún. 5. C8651, [3]) | [Az ún. orsótartó a] faesztergákon gyakran fából való; mai napon azonban már rendesen ezt is vasból készítik (1916 RévaiNagyLex. C5710, 829) | Faesztergával, szerszámokkal jól felszerelt fafaragó műhelyt találok ott [ti. a kamrában] (1980 Népszava dec. 31. C7445, 6) ‖ faráspoly fn | Holzraspel. Faráspoly (1831 Gazdasági szótár C1116, 23) | [az új diákok beavatásakor a rektor] egy nagy fa-ráspolylyal tarkótól talpig végig politirozza a padra lefektetett diákot (1877 Jókai Mór C2303, 165) | [A sámli ülőlapján és az oldallapjain levő nyílásokat] úgy alakíthatjuk ki, hogy felrajzoljuk helyüket, a vonalakon belül körbefurkáljuk és kivéssük. A pontosításhoz a faráspoly segíthet (1984 Népszava júl. 28. C7449, 11) ‖ fareszelő fn | Sommer János rázspolycsináló Kassán nagy szorgalommal készült sokféle vas, lóköröm- és fa-reszelői és rázspolyai rochnitzi aczélból készültek (1846 Hetilap CD61) | A hátlap alsó élét fareszelővel ferdére alakítjuk, hogy pontosan találkozzon az írólappal (1996 Lakáskultúra CD39).

6. ’〈gyakr. más anyagból valóval szemben:〉(részben) fából készült, abból való 〈tárgy, építmény stb.〉’ ❖ ‖ faablak fn | a’ vártoronyban a’ terem egyik fa ablaka meggyuladt (1837 Jelenkor C8303, 283) | Régi módu házaik [ti. a finnekéi] fából és emeletre készültek a falba tolható fa-ablakokkal (1894 PallasLex. CD02) | most a műanyag éppen olcsóbb […], mint az azonos minőségű faablak (1997 Lakáskultúra CD39) ‖ faácsolat fn | a’ fa-ácsolat nélküli cserép házfedeleket (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A bányában az akna] belseje faácsolattal vagy betonnal bélelt (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 79) | a vállmagasságú, hevenyészett téglafal fölött a Dobozi utcai szomszéd faácsolatba burkolózó gangbelsőjére látni (2006–2007 Tábori Zoltán 3305001, 98) ‖ faajtó fn | a’ ki legelsbben megpróbálná a’ faajtót kirontani[, megöléssel fenyegettetnék] (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 449) | Az állvány előrészét faajtóval zárjuk el v. vászonfüggönyt akasztunk eléje (1896 PallasLex. CD02) | Szűcs Lajos kitárta a kétszárnyú faajtót, amely akkorára volt méretezve, hogy a vasalni való szekeret be lehessen tolni rajta a műhelybe (1989 Lázár Ervin 2025056, 33) ‖ faalkotmány fn | Szokoly Ferentz Úr, hoſzſzas gazdaságbeli tapaſztalásai közt, egy olly fa alkotmányt […] talált, és tud kéſzittetni, mellynek segitsége által mind a’ nagyobb, mind a’ kissebb folyó vizeket a’ körl bell lév legel mezkre és rétekre […] ki-lehet önteni (1797 Magyar Kurír C0332, 670) | A sókockával megrakott nagy faalkotmányok [ti. hajók] Erdélyből jöttek (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 50) | a pulyka a szabadban, házilag készített […] faalkotmányon éjszakázik, mert a zárt helyet nem szereti (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ faalkotvány fn (rég) | Szabad tér. Balról s jobbrul szószékek emelkedett helyen, középen faalkotvány hölgyek s nézők számára (1839 Nagy Ignác C3274, 30) | téka: falba vert szegekre felfüggesztett faalkotvány a konyhában (1916 Magyar Nyelvőr C5973, 267) ‖ faállvány fn | [a jávaiak gonghoz hasonló hangszere] kétsor kis tányérokból áll, mik egy faállványon elrendelvék (1840 Honművész C6074, 649) | Az erkély alá nagy faállvány emelteték, melyen a főispán s az ünnepély előkelői helyet foglaljanak (1854 Jókai Mór CD18) | a kézimalom faállványba foglalt, 40–50 centiméter átmérőjű két kis malomkőből áll (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | leszakadt a Szabadság-híd felújításához készült faállvány (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ faasztal fn | [a savanyúvízzel] megtlttt edényeket mezítelen fldre nem kell tenni; […] fa aſztalra kell azokat helyheſztetni (1782 A magyarországi orvosvizekről ford. C2880, 42) | A nyári korcsma bezárva, […] a gyalult faasztalok nincsenek kiállitva az akáczfák alá (1900 Bársony István C0832, 72) | [Kálmáncsehi Sánta Márton reformátor] az oltárokat feleslegesnek ítéli, elegendő egy egyszerű faasztal a templomban (1991 Magyar reformátusok CD1210) ‖ fabarakk fn | A [kórházhoz tartozó] 86 épületbe bele van még foglalva a járványok alkalmával használatba veendő 10 fabarak is, melyek jelenleg csak a könnyebb üdülő betegek éjjeli szállásául szolgálnak (1891 Orvosi Hetilap C8141, 313) | Nagy fabarakok épültek hirtelen a katonaság számára (1916 Halasi Ödön CD10) | A szabolcsi munkásszállás fabarakkja még háborús maradvány, hadifogoly-karám, a deszkafalon cirill-betűs vésetek mellett német és magyar vésetek (1971 Mészöly Miklós 9439003, 755) ‖ fabódé fn | Kronstadtban, nem tudják mi okból, nagy tűz támadott, melly által, minden fa-kéſzűletek, a’ hajók’ építésére, vagy ki-igazítására kéſzített fa-ſzerek, fa-bódék […] ’s a’ t. porrá égett (1826 Hazai és Külföldi Tudósítások C8274, 43) | különféle iparosok és kereskedők fabódéi előtt zajlott a vásáros nép (1923 Nagy Zoltán CD10) | Az első korcsolyacsarnok a [Városligeti-]tó partján felállított kis fabódé volt, amely mindössze két szobából állott (2004 Kozák Péter 3188001, 11) ‖ faborítás fn | új faborítás a falakon s új szövet a karosszékeken (1915 Ignotus CD10) | [az emeleti hálószoba] mennyezeti faborításával, hajópadlójával és natúr fenyőbútoraival meleg és otthonos (2000 Lakáskultúra CD39) | [az autó belterében] bőr- és világos faborítással is megmutatkozó luxust (2001 Figyelő CD2601) ‖ fabútor fn | Lapitott vasból most igen csinos szoba-bútorokat u. m. asztalt, széket, ágyat, pamlagot kezdenek használni a’ Parisiak, mellyek a legszebb fabútorokhoz hasonlitanak, ’s nem is igen drágák (1834 Honművész C6068, 464) | [szú] minden házban található, különösen ott, hol a gerendázat régi, vagy a hol ócska fabútor van (1877 Természettudományi Közlöny C7901, 456) | virágos festésű fabutor (1909 Malonyay Dezső CD07) | a skandináv fabútorok hagyományaira alapozott […], de a felhasználhatóság érdekében végtelenül leegyszerűsített és modernizált IKEA bútorkonstrukciók (2006 Gráfik Imre 3097001, 244) ‖ facipő fn | [a sereg] tsupa paraſztokból állott, kik a’ magok fa-tzipjeikben nehány napokig öſzve sereglettek (1793 Magyar Hírmondó C5810, 644) | Van olyan facipő, mely egészen fából való és van olyan is, melynek csak alsó része, tehát talpa és sarka (1894 PallasLex. CD02) | Rossz idő esetére a [bikali sváb] férfiak facipőket, úgynevezett klumpákat készítettek (2002 Ódor Imre CD36) ‖ facölöp fn | az igazi amsterdami a’ kocsikat (itt Brummer[nek mondják]) veszélyteljes újításnak tartja, ’s faczölöpöken épült házait megrendítéstől félti (1839 Pulszky Ferenc ford.–Pulszky C1204, 147) | [Török Ádám] a csónakot az egyik vastag facölöphöz kötötte, a partra ugrott (1973 Gion Nándor 9190007, 220) | többszintes, facölöpökből álló kilátótorony (2000 Új Könyvek CD29) ‖ facsillár fn | A legújabb lemez, bronz és facsillárok (1869 Borsszem Jankó albuma C1165, [138]) | [a régi családi otthonból került a lakásba] a faragott tükör és a különösen szép aranyozású, több ágú facsillár (1999 Lakáskultúra CD39) ‖ facsipesz fn | Filmek száritásakor felakasztásukhoz facsipeszt használunk (1935 Budapesti Hírlap szept. 1. C4723, 26) | [a patikusok] üvegedényekből árulták őket [ti. a piócákat], s facsipesszel emelték ki a tárolóból (2003 Természet Világa CD50) ‖ fadézsa fn | [a salétrom] a tiſztító üſtbe, avagy ha elegendö üſtek nintſenek, fa-désákba avagy kádokba öntetik (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel C3566, 58) | [ló]itató fa-désa (1804 Domokos Lőrinc 7086002, 11) | Egy fadézsában árvácskák virulnak (2010 Térey János 3314003, 214) ‖ faék fn | [A darázskő] a fld gyomrába lágyabb, fa ékekkel-is lehet vágni (1782 Magyar Hírmondó C0270, 523) | az 5 hektoliter ürtartalomnál nagyobb hordók fenekét célszerü megfelelő nagyságu ajtócskával ellátni, melyet azután vagy faékkel, vagy vaskengyelzárral szorítunk a fenékhez (1895 PallasLex. CD02) | [a fellelt motorokat] két szál akácfa palló és három faék segítségével saját maga szállította kisteherautójával a raktárépületbe (2004 Természet Világa CD50) ‖ faeke fn | az Intézet földjeinek feltöretésében 12 fa eke el törött (1823 Hasznos Mulatságok C8318, 116) | [az első] modern gazdák egyike Lilien József báró volt, aki […] a régi faeke helyett vasekét, sorvetőgépeket hozott be (1933 Szekfű Gyula CD42) | Faekének nevezzük azt a szerszámot, melynek váza, szarva teljesen fából készült és csupán az ekevas, csoroszlya és címervas készült vasból (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ faépítmény fn | [a téren] még most az ideiglenes fa épitményeken kivül csak egy csinos istálló épület áll (1846 Hetilap CD61) | a bányák csekély faépítmény fölhasználásával mívelhetők lennének (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a vasszerkezet stilusbeli kiképzése a fa- vagy kőépítmények megszokott formáitól mindenben eltér (1926 RévaiNagyLex. C5715, 78) | [A Szűz Mária mennybemenetelének napján tartott körmenetben] a szardíniai Sassariban 5 méter magas faépítmények vonulnak végig az örökmécsest jelképező óriásgyertyákkal (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ faépület fn | [nem kell visszavonni a falvakban elszállásolt sereget,] hogyha kö-házak, Tzinteremek találtatnának azon falukban, és közell azokhoz faépületek nem vólnának (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 45) | A már rozoga Kotzen-színház mind szűkebbnek mutatkozott […], az új-városi színház faépülete pedig már pusztúlással fenyegetett (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ez a kis faépület [ti. az őrház] annyira pici volt, hogy alig fértek el benne négyen (1989 Börtön volt a hazám 1024001, 18) | A faépületeket először szalmássárral csapták be, azután pelyvás sárral „finomították”, és fehérre meszelték (2002 Tóth Sándor²–Srágli Lajos CD36) ‖ faeszköz fn | a’ Fa-eſzközöket, és az Edényeket a’ beteg Marhák meg-nyálazásátúl meg-tiſztétya [a víz], ha külömben az emberi kéz által jól meg-moſattatnak, ’s jól meg-dörgltetnek (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351012, 145) | [Az erdélyi sátoros cigányok között vannak] esztergályosok és teknyősök, kik orsókat, laskateritő és kalácssütő fákat, tejsodrókat, kisebb és nagyobb fatálakat, teknyőket s más faeszközöket készitenek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | kő-, csont- és faeszköz (1999 Természet Világa CD50) ‖ fafaragvány fn | fa faragványok, akár oltárokon, templomfalakon és templomszékeken, akár egyéb rendeltetésű eszközökön, bútorokon (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 211) | [Remsey Jenő] alakjain a drapéria alakítását […] mintha gótikus fafaragványokról leste volna le (1920 Elek Artúr CD10) | A keleti tárgyak gyűjtői elefántcsont és fafaragványok között válogathatnak [az árverésen] (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ fafog fn | A’ gerebje’ fejéből nyúlnak-fel 2 talp magasságra félannyi fafogak, mint a’ mennyi a’ vasfog, de nem ezeknek eránnyokból, hanem a’ közökről (1805 Pethe Ferenc 8364008, 715) | Fafog. A fogas kerekek működése közben fellépő apró lökések felvételére fafogat használnak (1894 PallasLex. CD02) | [a szövőtábla] egy 155 cm hosszú és 35 cm széles tábla, benne sűrűn fafogakkal (1991 Magyar néprajz CD47) ‖ fafödém fn | [A középkori várak tornyaiban] az emeletsorok eleinte erős fafödémmel, később boltozattal voltak egymástól elválasztva (1893 PallasLex. CD02) | A fafödémek vagy közvetlen egymás mellé helyezett gerendákból, vagy egymástól bizonyos távolságra elhelyezett gerendák sorozatából és ezek között áthidaló szerkezetekből állnak (1950 Ibronyi Tamás et al. C6555, 99) | [az ökofaluban a házak] fafödémmel, zöldtetővel és úgynevezett könnyű vályog kitöltő-falakkal épülnek (2002 Lakáskultúra CD39) ‖ fagereblye fn | [ha az ültetésre előkészített földnek] a’ sántzai nem szép simák vólnának, fagereblyével megigazgattatom, annak a’ geríntzét menedékesen őssze húzogatva (1805 Pethe Ferenc 8364007, 527) | [A moha eltávolítására] fagereblyét csak ritkán lehet sikerrel alkalmazni, inkább rövid fogú vasgereblyét használnak e célra (1915 RévaiNagyLex. C5709, 827) | Fagereblyék készítésével a parasztok országszerte házi munkaként, az erdős hegyvidékeken a faragóközpontokban háziiparban foglalkoztak (1979 NéprajziLex. CD47) ‖ fagerenda fn (jelzőként is) | [a lengyelországi sóbányában vannak] kiſsebb nagyobb házak: mellyeket […] ſoha meg-nem rothadható fa-gerendák tartanak (1789 Mátyus István C3070, 232) | [a Csinling-hegységen átvezető] út hegyeket metsz át, vagy fagerendákon vezet át tátongó mélységek fölött (1886 Lóczy Lajos C2926, 468) | [A nyaraló] fagerenda-ház, négy betoncölöpön (1975 Somogyi Tóth Sándor C6892, 585) | a mennyezeten látszó fagerendák (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ fagolyó fn | a tüzelés vége felé pedig, – a mint a tüzérek beszélik – fagolyókkal is lődöztek, mellyek vassal körül foglalva valának (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Andris nagyszerűen kezelte az ütőt, kíméletlenül röpítette a fagolyót hol az egyik, hol a másik irányba (1973 Gion Nándor 9190006, 175) | [a filcből varrt mikulások orra, szeme] kis fagolyó, vagy gyöngy (2002 Lakáskultúra CD39) ‖ fahíd fn | a múlt eſztendbenn Keveres nevezet faluhoz közel Temes vizénn derék fa híd tſináltatott (1783 Magyar Hírmondó C0271, 378) | csikorgó, roskatag fahidon mentek át (1910 Kaffka Margit 9290051, 33) | A kiegyezés utáni évtizedekben szinte valamennyi magyarországi vasúti fa-, kő- és vashidat ő [ti. Feketeházy János] tervezte (1993 A magyarság kézikönyve CD06) ‖ fajáték fn | Csürök[:] gyermekek fa játéka, mellyet botokkal dobálnak (1829 Tudományos Gyűjtemény C6487, 84) | Nagyon szép, higiénikus fa- és műanyagjátékok kerülnek forgalomba (1958 Népszava okt. 22. C1502, [1]) | A terület sarkában játszótér készül formatervezett fajátékokkal (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakád fn | [a vegyületet] egy nagy fa-kádba tőltik (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 377) | elegendőnek vélték apáink, ha évenként egyszer Szobráncon vagy Erdőbényén megmártották testüket valamely fakádban (1930 Krúdy Gyula CD54) | A vörösbor készítésénél az erjesztés nyitott fakádakban, ún. kácikban történik (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakaliba fn | ſzéllyel éplt fa kalyibákra [bukkanunk] a’ vlgyben, mellyekben az emberek ’s a’ barmok ſzoktak telelni (1793 Sándor István 7287045, 492) | [Bécsben,] a Neu-Markton lévő fakalibákban színdarabok játszattak (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a házaspár] a villa tövében meghúzódó, zsaludeszkákból összeeszkábált fakalyibában él (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakard fn | [Szigvárt] katonásdit játſzott, öſzſze ſzerzett minden gyermekeket a’ Faluban, ’s a’ következ Vasárnapra ki rendelte ket a’ mezre. Ott oſztán, adott nékik fakardokat puskákat, mellyeket maga faragott ki (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller 7018001, 2) | a dzsidásoknál szokásos harczjáték, melynél az egyik, högyén – hogy ne sérthessen – erős bőrgombbal ellátott dzsidát ragad, míg két ellenese fakarddal küzd ellene (1864 Petheő Dénes 8365004, 225) | csak játsszuk egymás előtt, hogy tisztes polgárok s polgárasszonyok vagyunk, mint a gyermekek, amikor pitypangból font koronát biggyesztenek a fejükbe vagy fakardot ragadnak (2002 Rakovszky Zsuzsa 3271002, 391) ‖ fakarnis fn | két águ villanycsillár, fakarnis, eladó (1911 Pesti Hírlap ápr. 26. C5659, 27) | a szép összhang eléréséhez nem nélkülözhetők a stílushoz illeszkedő, hagyományos fém- vagy fakarnisok sem (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakeret fn | [tükrök] legujabb divatu arany- és sikározott [= csiszolt] fakeretekkel (1857 Pesti Napló márc. 19. C8639, [4]) | nehány kép fakeretben s cserép kandalló egészitik ki az egyszerü butorzatot (1884 Szentpály Janka C3964, 3) | fakeretre feszített vászon (1992 Józsa Ágnes 2027048, 47) ‖ fakerítés fn | [a pap] le-megy az oltárrúl, ’s közelget egy abroſzſzal bé-teritett fa keritéshez; mellyhez minnyájan, a’ kik jelen vóltanak egy a máſik után mentenek ’s közelitettenek (1790 Laczkovics János 7205005, 50) | az alacsony, derékig érő fakerítésen át az utcáról is jól látni a lugas-utat (1893 Papp Dániel 8354001, 35) | A föltűnően kis kiterjedésű szántókat különböző rendű-rangú fakerítésekkel, korlátokkal védik a vadállatoktól és a legelésző háziállatoktól (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ fakés fn | a’ matéria rámára ki vagyon feſzítve; kend reá ezt az elegyítést; […] azutánn egy fa kéſsel vagy, kétſzer ſímogassd-meg (1796 Veres Mihály ford. C4409, 147) | [a túrót] annyi részekre szelem tzérnával, vagy fakéssel, a’ mennyi formát gondolok megtelm [!] belőle (1819 e. Nagyváthy János 8328014, 126) | A korongozásnál használják a háromszögletű fakést, középütt lyukkal a hüvelykujj számára (1991 Magyar néprajz CD47) ‖ fakoporsó fn | [a plébános a templom fala alatt] egy réz koporsóra […] akadt, mellyet nagy nehezen kinyitván egy más belső fa Koporsóban egy nagy fejér szakálú és bajúszú férfi találtatott (1820 Tudományos Gyűjtemény C5517, 131) | [A mohácsi busójáráson] vízre bocsátották a távozó telet jelképező fakoporsót (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ fakunyhó fn | más rendbéli hajóſok, a’ fa kunyhókról az  hellyekre [ti. a holland hajósok telelőhelyére] reá akadván (1786 Mátyus István C3067, 420) | feltűnt előttük a kozák őrtanya, a jégre épített fakunyhó, mely állomásul szolgál az állam postaszánjainak (1869 Jókai Mór CD18) | a folyó jobb partján épűltek Vidaly község szegényes fa kunyhói (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a rendelőként szolgáló] fakunyhó ajtaján kis fakereszt jelzi: a templomosokkal együtt fogunk itt gyógyítani (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ falap fn | Mint kell az asztaltáblát vagy más falapot ugy márványozni, hogy ugy tessék, mintha márványozott viaszos vászonnal volna bevonva (1846 Hetilap CD61) | [A borbély] aggodalmas sóhajjal bemászik a kiszedett zsindelydarabok helyén támadt szűk nyíláson a padlásra, s egy üres ládára állva visszailleszti a lécek közé a fekete, korhadt falapokat (1931 Sárközi György 9587012, 299) | Gondoljunk a Braille-írást (falapokon elődomborodó fémjelecskékből áll) ujjbegyükkel folyékonyan olvasó vakokra (1986 Az emberi test 1114001, 439) | gumiból font sapkát tesznek a fejemre, […] a gumiszálak találkozási pontjai alá odakennek valamilyen ragacsot kis falappal (2004 Németh Gábor 3246002, 173) ‖ falépcső fn | Midőn a’ Rajna meredek partjára értünk, leszállván a’ hídnak fa léptsőin ollyan dolgokat láttunk, ’s hallottunk, mellyeket embernek nyelve ki nem beszéllhet (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 232) | Kornis komoran ment fel az emeletre a poros, tisztítatlan falépcsőkön (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 161) | Micsoda erőfeszítés lehetett ez a meredek falépcső [Vendelnek] a rossz lábával (2007 Békés Pál 3036001, 85) ‖ famarkolat fn | [a sebészeti műtéteknél használt égető műszerek] famarkolattal bírnak s ezekben 4 millimm. vastag galvánosan aranyozott sodronyok foglaltatnak (1860 Orvosi Hetilap C8110, 855) | a kard bőrrel bevont famarkolata (1877 Lehoczky Tivadar CD57) | Láttam az ötvenéves asszonyt a műtőasztalon, mellébe famarkolatig szúrva a konyhakés (1973 Népszabadság júl. 22. C7823, 5) ‖ famozsár fn | [a fa vesszejének héja] meg-fözetik, a’ leve formára öntetik a’ papiros kéſzittök módjára; de az elöbb öſzve veretik fa-mozsárban fa ſulyokkal (1783 Molnár János C0291, 187) | a rizsnek famozsárban való lehántása (1886 Lóczy Lajos C2926, 339) | [a magokat, fűszereket] fa-, vas-, rézmozsárban törték meg (2000 Baranyi Béla et al. CD36) ‖ famű fn | A’ famű [ti. a híd faszerkezete] kátránnal van bekenve (1834 Hasznos Mulatságok C8341, 167) | [az ún. tungolajjal] Kínában és Japánban faműveket szokás befesteni, firnász helyett (1911 RévaiNagyLex. C5697, 326) | [a 16. században Tarpa község lakói a fő megélhetési forrásnak tekintett állattenyésztési és gyümölcstermesztési] tevékenységüket kiegészítették halászattal, csíkászattal, fuvarozással, faművek készítésével (2002 Kókai Sándor et al. CD36) ‖ fanyárs fn | Táplálóbb testednek, és jobb iz ſzádnak, Szeletje fa nyárson ſütött ſzalonnádnak […], A’ midn Pán nyájját dudálgatva hajtod (1789 Mátyási József C3065, 182) | csinos fanyárson forgatva sütötték az alföldi kövér ökröt egész nagyságában (1896–1898 Gracza György CD45) | [a zsúptetőnél] a gerinc fedését fanyárssal (tetőnyárs), hosszanti lécekkel (csatlóléc) vagy […] a gerincre ültetett, lekötött rudakkal (nyomtatófa, kaloda) rögzítették (1982 NéprajziLex. CD47) ‖ fanyél fn | [az elejtett farkasok fogait] hoſzſzú fa nyelekbe tsinálják, és az ötvösök, rézmettzők, aranyozók, és könyvkötők palléroznak vélek (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 496) | az ember vesz egy horgot, rátüz egy kukacot és azt egy hosszu fanyél és a rákötött spárga segitségével belelógatja a vizbe (1921 Nagy Lajos 9472022, 26) | Tenyerében érzi a kés fanyelét (1983 Polgár András 1121002, 74) ‖ faoszlop fn | Száz eſztendkig a’ Duna vizében lév Trájánus hídjának eggyik kvé vált fa oſzlopa eſmérteti, melly igen ſok id kelletik ahoz, míg a’ terméſzet a’ fát kvé változtatja (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 233) | Hogy pedig [a lovak és a szarvasmarhák] magok is dörgölőzhessenek: szükség lenni a’ legelőkön helylyel-közzel levert faoszlopoknak vagy élőfáknak (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 48) | ácsokhoz vezetett az útjuk, akik tetőgerendákkal, belső faoszlopokkal dolgoztak (2010 Darvasi László 3153010, 828) ‖ fapálcika fn | egy nagy sebességgel a közepén megütött fapálczika, melyet két kifeszitett gyenge szőrszálra viz irányosan fektettünk, az idő hiánya miatt a gyenge szőrszálakat elszakasztani nem birja, hanem az ütés által a sokkal erősebb fapálczika törik el (1864 Pesti Napló márc. 25. C8646, [2]) | egy kis vendéglőben ebédelek, nem tudom mit, fapálcikákkal, apró, mély öblü tányérkákból, porcellánkanálkákkal (1911 Pásztor Árpád 9519007, 92) | A sumerok fejlesztették ki hajlított vonalú képekből […] a lineáris formákat […], melyeket az agyagtáblára könnyebb volt vésni fapálcikával vagy nádszállal (1989 HaagLex. ford. CD1208) ‖ fapárkány fn | urambátyám a’ folyosó fapárkányán kiveré pipáját (1845 Életképek C0102, 540) | A mecsetek mellett korábban épülnek föl a minaretek, mint a keresztény építészetben a templomok mellett a tornyok; a fapárkányok igen nagy, a kőből valók csak csekély kiugrással birnak (1894 PallasLex. CD02) | Az erőteljes fapárkányok és fémtimpanonok szigorát egy játékos kisplasztika ismétlődése oldja (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ fapipa fn | A’ paraſztok […] a’ fa pipát ’s vaſtag fa pipa-ſzárat, minthogy el-nem törik, leg-többre betsülik (1791 Mátyus István 7222032, 597) | A jenkik és a matrózok, Amerika legerősebb dohányosai, a fa- és cseréppipákhoz voltak szokva (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | A fapipákat főleg bukszusból és diófából faragták, a gyökérpipákat bruyère-ből, a Korzikán felfedezett Erica arborea nevű bokor tárolás közben megkeményedő gyökeréből (2000 Természet Világa CD50) ‖ fapohár fn | a’ Sákramentomi Bor gyakorta neveztetik Pohárnak; mivelhogy abban ſzokott meg-ſzenteltetni. A’ már mind-égy, akár Arany, Ezüſt, Kö, Eveg, vagy Fa Pohár légyen (1781 Gombási István C1884, 182) | [Teodóra] töltött bort fapoharamba (1847 Jósika Miklós C2406, 49) | fából faragott vagy esztergályozott apró fapoharak (2000 Természet Világa CD50) ‖ fapolc fn (átv is) | fő-nemes, lovag és gyalog rendi családok a’ haza minden fapolczáig feljutott egyedeinek polgári és vitézi erényi emlitést sem érdemlenek? (1842 Társalkodó C7979, 55) | Van egy udvari kis szobája, vaságy áll benne s egy fapolc teli a Jenő rongyos, öreg könyveivel (1912 Nádas Sándor CD10) | Súlyos tárgyaknál, könyvek, konzervek esetében fa-, vagy fémpolcokat alkalmazzunk (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ fapózna fn | [a szerkezet] egy hosszú fapóznából áll, mellynek vastagabb vége tüzön megpörköltetik, minthogy ugy a’ földben tartósabban eláll, másik végét pedig rézzel fedik-be (1834 Honművész C6068, 738) | A forrásban levő levet, midőn már a sürüség bizonyos fokát elérte, hosszu fapóznákra erősitett favedrekkel kanalazzák egyik katlanból a másikba (1861 Rosty Pál 8397002, 18) | Ezen az óriási távolságon a kábelt 1153 kilométeres darabon a föld felett, mintegy 36 000 fapóznán vezetik (2003 Természet Világa CD50) ‖ fapriccs fn | Hét napot ült vasban s koplalva a legény Egy kemény fapriccsen, a börtön fenekén (1892 Kozma Andor C2787, 53) | A szobában két ágy s az egyik végében még egy fapriccs (1931 Kassák Lajos 9314010, 12) | egy óriási barakk, ahol százan aludtunk háromemeletes fapriccseken (1978 Lengyel Péter 9397002, 242) ‖ farács fn | Robinzon kovátsolt elſbenn anynyi vasfogakat, a’ mennyit ſzükſégesnek lenni gondolt; az utánn ſok próbái utánn farátsot is kéſzített, a’ melylybe a fogakat erssen belé tsinálta, […] és így a borona kéſzenn lett (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 394) | [a palota] ablakait sűrű farács zárta el (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 54) | A forró víz apró göbei végigvertek a testükön, […] s a lábuk alatt, a farács rovátkái között gőzös tajték örvénylett (1979 Vészi Endre 9776030, 171) | farácsra futtatott rózsa (1997 Lakáskultúra CD39) ‖ faredőny fn | fa-redőnyök és fa-gördönyök [= faroletták] (1869 Pesti Napló máj. 1. C8651, [4]) | A gondnok felesége elképedve becsapta az ablakot s lezuhantatta a faredőnyöket (1933 Gelléri Andor Endre CD10) | faredőnnyel gyártott, sokrekeszes-sokfiókos asztalkák (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ farostély fn (jelzőként is) | az ároknak ſzája fa róstéjjal bé-fedetik, ’s azon roſtéjra tététvén[…] az Lenn, a’ törésre meg-ſzáraztatik (1774 Tudósítás a lenvetésről ford. C1864, 55) | [a kávéház] szegletében farostély rekesz volt, ketrec alakú, honnan a német kávés szolgálta vendégeit (1836 Gaal József C1788, 44) | a barna gyónószékek, mint Isten őrházai, álltak kétoldalt, faragott mennyezeteikkel, kis, csüggedt fiúnyájak sorakoztak a farostélyok mögött (1922 Babits Mihály 9014126, 60) | [a padlóba süllyesztett fűtőcsövek eltakarására szolgáló] felgöngyölhető farostély küllem szempontjából is előrelépés az eddigi fémrácsokkal szemben (1996 Lakáskultúra CD39) ‖ farúd fn | a’ kapu felett a’ bal oszlopon egy megtöredezett Herkulest egy fa rúd támaszt (1817 Dessewffy József C2568, 264) | Hogy az üveg megtisztuljon, tovább hevítik, míg hígfolyós nem lesz, egyúttal farudakkal kavarják (1925 RévaiNagyLex. C5714, 682) | egy nagy vihar alkalmával a transzparens alsó farúdja odavágódott az egyik ablakhoz, kitörte a termálüveget (1992 Magyar Nemzet nov. 28. C8367, 11) ‖ fasorompó fn | néhány terhes szekérröl, egy fa sorompó’ részeit szedék le (1837 Jósika Miklós C0108, 154) | Óbéba a szomszédos romániai község. Katolikus templomának tornyai jól láthatók a falu határából, ahol fasorompó zárja el az utat (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ faszék fn | Eggy Vezérnek a’ ſzobajába úntig elég egy fa-ſzék, és aſztal; nyoſzolyára sints ſemmi ſzükſége, minthogy a’ földön-is el-hálhat (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 47) | a követek faszékeken és padokon foglaltak helyet [a rendi országgyűlésen] (1867 Salamon Ferenc C3659, 83) | Az előre gondolkodók összecsukható faszéket és kemping-ülőalkalmatosságot vittek magukkal [a tüntetésre] (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ faszipka fn | szájában sajátkezüleg faragott faszipka volt (1888 Szabó Endre C3766, 47) | Peták akkor már dohányzott, Marlborót dugott abba a gusztustalan faszipkába (2002 Tar Sándor 3145001, 498) ‖ fatál fn | A’ házi, vagy-is inkább sátori edények, egynehány nagy és kis katlanon ’s tséſzén kivül, áll fa tálakból, tányérokból és poharakból (1795 Sándor István C1527, 210) | Mikor készen volt a meleg étel, kitöltötte az öreg egy nagy fatálba, s adott két nagy fakanalat a vendégeinek hozzá (1892 Jókai Mór CD18) | a Sir Lancelot Lovagi Étterem középkori várbelsőt mintáz, a pincérek jelmezben viszik ki a fatálakra helyezett sülteket (1999 Figyelő CD2601) ‖ fatálca fn | nemes apródok ételeket hoznak: egyszer-egyszer négy tálat egy fatálczán (1859 Vasárnapi Újság CD56) | sokan a szabadban a nap által aszaltatják a gyümölcsöt fatálcákon (1893 PallasLex. CD02) | magamhoz intettem a cigarettás fiút is, aki a századelőn dívó kávéházi szokás szerint, egy nehéz fatálcán nyakába akasztva hordozta választékát (2006 Takács Zsuzsa 3149004, 468) ‖ fateknő fn | a’ már leirt fateknőkbe fris lisztet hoznak (1839 Honművész C6073, 690) | kiönteté a tömlőből a borszeszt egy nagy fateknőbe (1858 Jókai Mór C2249, 163) | Egy gömbölyű fateknőben, rongyok közé szuszikálva sírt a kis Ványka (1945 Asztalos István 9012002, 3) | A fürdést a mosáshoz használt fateknőben végezték (1991 Szenti Tibor CD17) ‖ fatemplom fn | [Jászváros magyar lakossága] egy fa Templommal bir (1783 Molnár János C0293, 441) | [Késmárkon található] Európa legnagyobb fatemploma, súlyos tiszafából, 1400 hivő számára (1933 Kosztolányi Dezső 9359240, 193) | [a hívők] imával virrasztották át az egész éjszakát a kis fatemplomban (2001 Thullner István CD36) ‖ favályú fn | s a’ kép elején a’ durva faragásu gémes-kút oriásként emelkedik ’s karja lógni látszik, hosszan nyúlik el kékes árnya, ’s a’ mellette heverő vastag favályú alatt buja dudva hajlong (1837 Jósika Miklós C2373, 21) | [A disznó] végig szagolgatta a deszka falakat, a földet, a zizegő szalmát és eszébe jutott, hogy a szegletben egy favályúnak kell lennie (1923 Nagy Zoltán CD10) | A [lichtenwörthi munka]tábornak volt ugyan egy mosdóhelyisége öt favályúval és 12–12, tehát 60 „kakassal” (vízcsappal), de ebből a 60 „kakasból” kb. 20 mindig rossz volt (1992 H. Elek Mária CD52) ‖ faviskó fn | részint örömmel, részint fájdalommal költözködünk ki, sokan sorsunk’ faviskójából diszes palotába, sokan magas emeletből aljas földszintre (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 15) | a második keresztes haddal nálunk járt Otto freisingeni püspök szerint a magyarok nyáron sátorban, télen nád- és faviskóban laktak (1928 Hóman Bálint CD42) | Kezdetben a munkások faviskókban laktak, de a téglaégető már a jobb életszínvonalat biztosító téglaházak építését is lehetővé tette (2003 Természet Világa CD50) ‖ fazsindely fn (jelzőként is) | a’ fa zsindely és Nád Tetők, sok szegéssel, fóltozással is 30–40 Esztendők alatt meg-avúlnak (1820 Tudományos Gyűjtemény C5526, 67) | a házak födeléhez addig használt fa zsindelyt mind inkább kiszorította a cserép (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Lovasberényben] 1675-ben leégett a református templom fazsindely tetőzete (2000 Erdős Ferenc CD36).