faburkolat fn 

1. ’közlekedési út, építmény stb. vmely felületét ellenállóvá tevő (és díszítő) fa borítóréteg, ill. annak anyaga’ ❖ a’ száraz időben készűlt faburkolat megnedvesűlvén, ’s ekkor dagadásba jövén, mi után sem hosszában, sem széltében sem alája nem lehetett terjeszkednie az utczának bóltozat alakban emelkedett fel (1845 Irinyi József 8200003, 166) | a kürtő belső faburkolata igen bekormosodván, nem sok kellett, hogy lángra kapjon (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A magas mennyezetü ebédlő [...] felényi magasságra sötétbarna faburkolattal volt ellátva (1883 Szász Károly² ford.–Theuriet C3838, 33) | sárga faburkolattal ellátott pult (1965 Polgár András 1121006, 111) | [az autó igényes belterét] faburkolat és színes kárpit borítja (1997 Magyar Hírlap CD09) | [Trebitsch Ignác] lábon eladta a Rottenbiller utca faburkolatát (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’gépnek, készüléknek stb. vmely részét v. egészét körülvevő, ezt védő, fából készült doboz, szekrény, burkolat’ ❖ [a] szobor faburkolatba helyezve, a gőzhajóállomástól öt óra alatt hozatott be (1884 Hang Ferenc C2014, 234) | Cefréző kád rendesen hengeralaku öntöttvasból készült edény, mely kivülről néha faburkolattal van körülvéve (1893 PallasLex. CD02) | [a hengermalom állványzata] felül garatban végződő faburkolatban van (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 251) | meggyulladt a Madách Színház padlásterének belső szellőzője. A szellőző faburkolata bontás során kapott lángra (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (kissé rég) ’vmely eszköz, fegyver stb. kézben fogott részét körülvevő faborítás’ ❖ [az üvegfújó vascső alsó vége] kürtszerüen kiszélesedik és a felső végén faburkolata van (1897 PallasLex. CD02) | a [kard]markolat faburkolata vasszögekkel volt megerősítve (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a pasztellkrétát] szabadon v. a ceruzáéhoz hasonló faburkolatban bocsátjak árúba (1922 RévaiNagyLex. C5711, 236).

Sz: faburkolatos, faburkolatú.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

faburkolat főnév
1.
közlekedési út, építmény stb. vmely felületét ellenállóvá tevő (és díszítő) fa borítóréteg, ill. annak anyaga
a’ száraz időben készűlt faburkolat megnedvesűlvén, ’s ekkor dagadásba jövén, mi után sem hosszában, sem széltében sem alája nem lehetett terjeszkednie az utczának bóltozat alakban emelkedett fel
(1845 Irinyi József)
a kürtő belső faburkolata igen bekormosodván, nem sok kellett, hogy lángra kapjon
(1857 Vasárnapi Újság)
A magas mennyezetü ebédlő [...] felényi magasságra sötétbarna faburkolattal volt ellátva
(1883 Szász Károly² ford.Theuriet)
sárga faburkolattal ellátott pult
(1965 Polgár András)
[az autó igényes belterét] faburkolat és színes kárpit borítja
(1997 Magyar Hírlap)
[Trebitsch Ignác] lábon eladta a Rottenbiller utca faburkolatát
(2000 Magyar Hírlap)
2.
gépnek, készüléknek stb. vmely részét v. egészét körülvevő, ezt védő, fából készült doboz, szekrény, burkolat
[a] szobor faburkolatba helyezve, a gőzhajóállomástól öt óra alatt hozatott be
(1884 Hang Ferenc)
Cefréző kád rendesen hengeralaku öntöttvasból készült edény, mely kivülről néha faburkolattal van körülvéve
(1893 PallasLex.)
[a hengermalom állványzata] felül garatban végződő faburkolatban van
(1927 TolnaiÚjLex.)
meggyulladt a Madách Színház padlásterének belső szellőzője. A szellőző faburkolata bontás során kapott lángra
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (kissé rég)
vmely eszköz, fegyver stb. kézben fogott részét körülvevő faborítás
[az üvegfújó vascső alsó vége] kürtszerüen kiszélesedik és a felső végén faburkolata van
(1897 PallasLex.)
a [kard]markolat faburkolata vasszögekkel volt megerősítve
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[a pasztellkrétát] szabadon v.vagy a ceruzáéhoz hasonló faburkolatban bocsátjak árúba
(1922 RévaiNagyLex.)
Sz: faburkolatos, faburkolatú
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások