🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fakúsz fn 4A

(Áll is) ’fák törzsén csavarvonalban lentről felfelé közlekedve, farkára támaszkodva táplálékul rovarokat és pókokat keresgélő, 11–14 centiméter testhosszúságú, vékony, lefelé hajló csőrű madár, kül. az Európában is honos ún. hegyi fakúsz fajba (Certhia familiaris), ill. az ún. rövidkarmú fakúsz fajba (Certhia brachydactyla) tartozó madár’ ❖ A’ zöld harkályoknak (Picus viridis Lin.) és a’ Fa kúſzoknak (Certhia), erſs, éles, és meſterſégeſſenn kéſzlt Órrok van a’ végre , hogy a’ fát által­fúrják (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 309) | miért mászkálnak a fakuszok és harkályok csaknem minden fa tövétől annak tetejéig? (1854 A Magyar Nép Könyve C2996, 367) | A fakúsz, czinegék s a velük szövetkező királykák [...] leghasznosabb rovarpusztítóink közé tartoznak (1898 Chernel István CD34) | A szöveg közé nyomott szép képek a csuszkát, a fakúszt, a hajnalmadarat [ábrázolják Az állatok világa című könyvben] (1902 Pesti Hírlap jún. 8. C5650, 5) | Cinegék, harkályok, fakúszok, tengelicek, erdei pintyek, zöldikék lehetnek rendszeres látogatói a téli madáretetőnek (2008 Szabad Föld jan. 11. C8394, 31).

a. (tbsz-ban) (Áll) ’〈ilyen madarak fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Certhiidae [...] fakúsz-félék; fakúszok (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 222).

b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll) ’〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként, ill. egyes ilyen madárfajokat magában foglaló nem elnevezéseként〉’ ❖ Fakúsz. Certhia (1799 Főldi János C6339, 152) | rövidujjú fakúsz – Certhia familiaris brachydactyla (1899 Chernel István CD34) | erdei fakusz [...] Certhia familaris [!] (1956 Csapody István CD52) | pettyes fakusz (Salpornis salvadorii) (1972 Urania állatvilág ford. C6213, 427) | Az ornitológusok sokáig csak egyetlen fakuszfajt ismertek. A rövidkarmú fakuszt csak 1850-ben ismerte el önálló fajként Christian Ludwig Brehm, a híres Alfred Brehm édesapja (1995 Magyarország állatvilága CD14).

c. (egysz-ban) (Áll) ’〈e madárnem fajai közül az ún. hegyi fakúsz (Certhia familiaris) v. az ún. rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla) elnevezéseként〉’ ❖ fakusz (Blauſpecht, Certhia familiaris) (1846 Táncsics Mihály ford.–Raff C6616, 216) | Fakúsz (Certhia familiaris) (1898 Chernel István CD34) | [A fakúszfélék családjának] tipikus faja a fakusz v. rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) (1998 MagyarNagyLex. C5820, 667).

Vö. CzF.; ÉrtSz. fakusz; TESz. kúszik; ÉKsz. fakusz; ÉKsz.².

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fakúsz főnév 4A
(Áll is)
fák törzsén csavarvonalban lentről felfelé közlekedve, farkára támaszkodva táplálékul rovarokat és pókokat keresgélő, 11–14 centiméter testhosszúságú, vékony, lefelé hajló csőrű madár, kül. az Európában is honos ún. hegyi fakúsz fajba (Certhia familiaris), ill. az ún. rövidkarmú fakúsz fajba (Certhia brachydactyla) tartozó madár
A’ zöld harkályoknak (Picus viridis Lin.Linnaeus) és a’ Fa kúſzoknak (Certhia), erſs, éles, és meſterſégeſſenn kéſzlt Órrok van a’ végre , hogy a’ fát által­fúrják
(1793 Segesvári István ford.Derham)
miért mászkálnak a fakuszok és harkályok csaknem minden fa tövétől annak tetejéig?
(1854 A Magyar Nép Könyve)
A fakúsz, czinegék s a velük szövetkező királykák [...] leghasznosabb rovarpusztítóink közé tartoznak
(1898 Chernel István)
A szöveg közé nyomott szép képek a csuszkát, a fakúszt, a hajnalmadarat [ábrázolják Az állatok világa című könyvben]
(1902 Pesti Hírlap jún. 8.)
Cinegék, harkályok, fakúszok, tengelicek, erdei pintyek, zöldikék lehetnek rendszeres látogatói a téli madáretetőnek
(2008 Szabad Föld jan. 11.)
a. (tbsz-ban) (Áll)
〈ilyen madarak fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
Certhiidae [...] fakúsz-félék; fakúszok
(1978 Hétnyelvű névszótár)
b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll)
〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként, ill. egyes ilyen madárfajokat magában foglaló nem elnevezéseként〉
Fakúsz. Certhia
(1799 Főldi János)
rövidujjú fakúsz – Certhia familiaris brachydactyla
(1899 Chernel István)
erdei fakusz [...] Certhia familaris [!]
(1956 Csapody István)
pettyes fakusz (Salpornis salvadorii)
(1972 Urania állatvilág ford.)
Az ornitológusok sokáig csak egyetlen fakuszfajt ismertek. A rövidkarmú fakuszt csak 1850-ben ismerte el önálló fajként Christian Ludwig Brehm, a híres Alfred Brehm édesapja
(1995 Magyarország állatvilága)
c. (egysz-ban) (Áll)
〈e madárnem fajai közül az ún. hegyi fakúsz (Certhia familiaris) v. az ún. rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla) elnevezéseként〉
fakusz (Blauſpecht, Certhia familiaris)
(1846 Táncsics Mihály ford.Raff)
Fakúsz (Certhia familiaris)
(1898 Chernel István)
[A fakúszfélék családjának] tipikus faja a fakusz v.vagy rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)
(1998 MagyarNagyLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz. fakusz; TESz. kúszik; ÉKsz. fakusz; ÉKsz.²

Beállítások