firma fn 6A 

1. (rég) ’〈iraton, nyomtatványon stb. kül. vminek a hitelesítésére, megerősítésére:〉(cég)név, kézjegy v. cégjelzés, ill. azzal ellátott (hivatalos) irat, (űr)lap’ ❖ Az Országok, (Staten) valamint a’ magános gazdák gyakorta adósságokat tenni kéntelenétettnek, nints is most Prussián kivűl egy Európai Ország is a’ nélkül. A’ pénznek fel vétele többnyire valamelly híres és erős hitelben lévő nagy kereskedőre bízatik. Ez a’ pénzt bé szedi, ’s a’ lekötő leveleket a maga nevében adja ki (ezt firmának hívják a’ kalmárok), a maga al írásával erőséti meg (1794 Németh László¹ C2555, 381) | Ibrahim passa télelő 28-kán hagyta el Damaskot, miután Mehemed Resid passa fejét, kit a’ porta oda küldött, épen midőn firmáját előmutatná, saját kezével levágta (1841 Pesti Hírlap CD61) | A takarékpénztár nem kölcsönöz váltóra, hanemha legalább 3 firma van rajta: a kibocsátóé, elfogadóé és forgatóé. És az igy három névre kölcsönzött hitel mind a háromra ráiratik (1846 Hetilap CD61) | [az országgyűlésen hozott törvénycikkek] kinyomtatása megengedtetvén, minden általunk kiadott s hitelesitett példányok a czimlapon a czimer-képpel s alúlirt firmánkkal ellátva vannak (1848 1847–1848. évi törvénycikkek C5273, [hátsó borító]) | felhivásáról hiányzik a firma, mely bizalmat keltsen (1883 Rózsaági Antal C3644, 175) | Renée hangosan olvasta a firmákat, a hölgyek tulnyomóan német neveit (1891 Bródy Sándor C1201, 320) | egykori napilapok „cégjelzéses” levélpapírjainak, úgynevezett firmáinak az időben kiteljesedő sorozata (2002 Lengyel András CD40).

1a. (rég) ’〈vmely személy, intézmény, dolog azonosítására v. vmely intézményhez, csoporthoz tartozás jelölésére:〉(vmely dologban hivatkozási alapul szolgáló v. azt tekintélyével támogató) név, cím, elnevezés stb.’ ❖ A Kisfaludy-társaság firmája, s Erdélyi János szerkesztése alatt megjelent „Népdalok és Mondák” czimü gyűjtemény (1846 Pesti Divatlap C5838, 240) | az egyletnek legközelebb tartott közgyülésén megtudtuk, hogy a Magyar Gazda jövedelméből mit sem kap az egylet, hanem csak szerkesztője. Mire való volt hát az egylet firmáját egyesek érdeke miatt átengedni? (1847 Pesti Divatlap C5840, 446) | Vahot Imre katonai lapot szerkeszt „Nemzetőr” firma alatt (1848 Jókai Mór 8209026, 175) | Szükséges másodszor a ministerium tekintélye. Minden illy irat a ministeriumi firma alatt lásson világot, mert különben a nép gyanakszik, hogy bolonddá akarják tenni az urak (1848 Március Tizenötödike C3027, 265) | a törzsvendég akkor is az marad valami fogadóban, ha a firma változott (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3109, 16) | [1900 áprilisában] a Ráth-cég [ti. Ráth Mór könyvkereskedése és -kiadója] története lényegében véget ér. Egyik munkatársa átveszi ugyan a boltot, azonban ez már csak firmájában azonos (2000 Voit Krisztina CD40).

1b. (rég) ’〈vmi, vki igazi valójának, jellegének stb. az elfedésére:〉 lepel, álca, ill. olyan dolog, tevékenység, jelenség stb., amely annak eszközéül szolgál’ ❖ Rettenetes azon csigázás, rablás, pusztitás, a’ mit ezen familia [ti. a Bánffy György család] a Gubernator firmája alatt el követ mindenütt, a hol bir (1813 Cserey Farkas² C2563, 436) | ha mind az, a’ mi a’ szépnek ’s csínosnak firmája alatt jelen meg minden belső becs’ vizsgálata nélkül vakon követtetik […] – ez valódi mételye egy ifiúnak (1831 Wesselényi Miklós C4549, 128) | Csurgovics neve volt a firma, melly alatt a[z orosz papok Ugocsában] népámitás gyalázatos mestersége üzeték (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Egy nyári sötét éj firmája alatt nyalkán kiöltözve átmászom az iskola magas kertjét (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497001, 86) | Attól tartottak, hogy kereskedési firma alatt alkotmányellenes politika csempészhetnék be (1864 e. Szalay László ford.–Pitt¹ C3802, 321) | a lopott gondolatokat saját firmája alatt értékesíti (1885 Rózsaági Antal C3642, 41) | [1848 júliusában Frankfurtban az alkotmánybizottság vitáján a] jobbközépi Waitz sietett kijelenteni: Poroszország nem nyugodhat bele, hogy Ausztria „Magyarország firmája alatt” diplomáciai képviseleteket tartson fenn (1997 Gergely András CD58).

1c. (kissé rég) ’cégér, cégtábla’ ❖ A’ városház és kigyóutcza’ szegletén egy bolt van, mellynek mindkét utczára szóló firmája németül van irva (1846 Pesti Hírlap C8012, 689) | A sűrűn változó firmák helyére néhány évre azután egy nagy kereket forgató meztelen munkás cégére került (1939 Nagy István⁴ 9471003, 23).

2. (kissé rég) ’cég, vállalkozás mint szervezet, ill. ritk. vmely személy hivatalos minőségében mint vmely cég, vállalkozás működtetője, tulajdonosa’ ❖ a nevezetesebb fővárosi intézetek s firmákhoz bizvást lehet intézni leveleket, a nélkül, hogy a levéliró a lakást és házszámot is följegyezze. Majd el igazitják azt a levélhordók (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Ez az ember valamikor firma volt. A krachban a nyakát szegte (1889 Iványi Ödön C2186, 142) | Elég az ön személyes kezessége, aki tíz év óta bejegyzett firma a poultry-hallban (1893 Jókai Mór CD18) | Egy igazi Bondy! Erre rá lehetne bízni a firma vezetését! (1927 Hatvany Lajos 9229004, 72) | Kopátsy professzor – nekem rokonszenvesen – változatlanul ellenzi a kötelező (jobbára külföldi firmák profitját hizlaló) magánbiztosítást (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (kissé rég, ritk) ’embereknek vmely cél érdekében, vmely tevékenység végzésére szerveződött (alkalmi) társulása’ ❖ A Pakas, – a Gilagó-banda utolsó tagja. Nagy firma ez – a múltból, nagy tradiciókkal. Gilagóék muzsikáján rakta a nagyanyánk az első csárdást, meg az előkelő menüettet. Emellett nőttek fel, szegényedtek el apáink is. A vonó kiesett hébe-hóba az egyik vagy a másik moré kezéből, de a banda, az örökkévaló volt (1882 Mikszáth Kálmán 8312137, 131) | [a reakciósok] a két protestáns klerikálist, Bartha Miklóst és báró Kaas Ivort rukkoltatták ki tegnap a parlamentben. Kaas Ivor interpellált, vádolt, gyanúsított, agyarkodott. Bartha úr dühöngött. Ennek a jeles firmának egyre növő merészsége mutatja legjobban, milyen szörnyűket nőtt a reakció pár év óta (1903 Ady Endre CD0801) | Most egyszerre három ilyen firmát [ti. pénzért levél útján való gyógyulást ígérő szélhámoscsoportot] robbantottak szét (1911 Népszava máj. 5. C7479, 6).

3. ’〈Vmely személy megnevezéseként.〉’

3a. (rendsz. gúnyos v. becsmérlő jelzővel) (pejor is) ’ember, kül. férfi; alak, figura’ ❖ Alof-beth-gomál [mollah] olyan ismeretes firma volt a Kelet népeinél, mint a mekkai Kába (1886 Jókai Mór CD18) | Nem ugy gondoltam én, hogy magunk fajta züllöt firmát csináljak belőled (1899 Kemechey Jenő C2586, 78) | a mai fiskális teljesen gyanus firma, lelketlen, istentelen hirben álló individum (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 10) | Ez [a cseléd] pletykált, az válogatott, nem evett főzeléket, süteményt, pecsenyét akart, mint ők, folyton a régi helyéről beszélt, hol a reggelihez is császárhúst kapott. Igen, a Mennyei Margit is ily díszes firma volt. Csak az ujja hegyével érintette a tárgyakat, mintha attól félne, hogy bepiszkítja magát (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | [Lauren] boldogan elfogadta a csokoládét. Otthon sosem kapott édességet. – Nem kell megvesztegetned, hogy benézzek – mondta. – Amúgy is van kedvem.– Aha! Szóval nem kell, igaz? Jó kis firma vagy. Helyes, akkor add vissza (2007 Mesterházi Mónika ford.–Munro 3150004, 281).

3b. (ritk, Isk) ’〈kül. négyéves felsőoktatási intézményben:〉 felsőbb éves, kül. végzős hallgató’ ❖ [a soproni népkonyhán] szolgált fel annak idején ebéd és vacsora fejében az akkori főiskolás élet egyik legnépszerűbb balekja, majd firmája és végül veteránja: Nagy Károly (vulgóján Zseki), aki műegyetemi adjunktusként ment nyugdíjba (1964 Molnár József CD52) | A dalok fordításának ügyét nemcsak a diákok vallották magukénak, hanem tevékenyen segítették e mozgalmat az akadémiáról [ti. a selmecbányai bányászakadémiáról] rég eltávozott firmák is (1989 Szemerey Tamás CD52) | az erdő-, bánya- és kohómérnök-hallgatók között a balek az elsőévest, a firma a negyedévest jelenti (2002 Népszabadság aug. 22. C7850, 1).

4. (rég, Ját) ’〈ferbli kártyajátékban:〉 a lapértékelésbe beszámító, két azonos színű kártyalapból álló lapkombináció’ ❖ visszavágtunk 10 flórest, kicsapva firmának a zöld királyt és a zöld tizest (1882 Cu tumm! C1249, 62).

ÖE: ~tábla.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.