hüllőfaj l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-faj (utótagként)

1. ’〈élőlények vmely csoportjának, típusának〉 a rendszertani alapegysége v. más rendszertani kategóriája, ill. (az) e kategóriába tartozó egyed(ek összessége, sokasága v. vmely része)’ ❖ ‖ baktériumfaj fn | Pasteur mutatta ki legelőször, hogy bizonyos bakteriumfajok csak oxigénmentes, némelyek még szénsavtól is mentes légkörben, vagy a levegő teljes kizárása mellett fejlődnek, ezek az (obligát) anaerob bakteriumok, ellentétben a levegőn tenyészőkkel (aerobok) (1893 PallasLex. CD02) | a mikrobiológiai ipar nagyszámú gomba- és baktériumfajt használ – elsősorban a különböző antibiotikumok előállítására (1987 Tények könyve CD37) | Beleinkben több mint ezer baktériumfaj él (2014 Blandl Borbála ford.–Enders 3502002, 155) ‖ bogárfaj fn | [az öreg fákban levő] méhodvakbul nehéz a’ mézet kiszedni, ’s más bogárfajok is bele tojnak a’ fába ’s kikelendő, kukaczaik pusztitást visznek a’ méhek között véghez (1835 Vajda Péter C4660, 4) | Szentjánosbogár (Lampyris noctiluca L., mécsbogár, kecsér), az ötlábtőízes bogarak rendjébe, a Malacodermatok családjába tartozó bogárfaj (1897 PallasLex. CD02) | [az erdei jégmadarak tápláléka] mindenféle rovarból, kivált sáskákból és nagy bogárfajokból áll (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A szalafői erdőrezervátumban] a fogófákból 14 bogárfaj 435 egyedét gyűjtöttük. Domináns fajnak a nagy fenyőbélszú, a vörösnyakú szúfarkas, a kis fenyőrontó-szú és a daliás cincér bizonyult (2014 Lakatos Ferenc et al. 3361001, 162) ‖ búzafaj fn | átalános figyelmét igényli a mezei gazdáknak egy döblingi buzaföld, melly ezelőtt 3 évvel sz. Ilona szigetéből hozott maggal van bevetve. […] Hir szerint ezen földbirtokosa Flurer ur, ezen termékeny, buzafajból kész mérőnkint eladni (1847 Hetilap CD61) | a régi magyarok a földművelés első kisérleteit nem mai hazájokban való letelepülésök után, nem is a szlávoktól oktatva, tették meg, mint eddig általánosan hitték: hanem hogy némely búzafajt, sőt épen a legfontosabbat, már Ázsiában régi lakóhelyeiken jól ismertek, minthogy a búzát, árpát és darát még ma is azon a néven hívják, melyen a búzafajok az ázsiai pusztaság belsejében régóta ismeretesek (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 336) | [Lengyel Béla] a Természettudományi Társulat „Schuster-féle pályakérdés”-ére készítette el 1866-ban az ország öt különböző területéről származó búzafaj elemzését (1980 e. Szőkefalvi-Nagy Zoltán CD30) ‖ fecskefaj fn | országgyülésileg e’ kövér hazánkat investitio nélkül pióczázó kósza fecskefajnak beáradozását (1844 Pesti Hírlap CD61) | Füsti fecske (Hir. [= Hirundo] rustica L.). […] Leggyorsabban repülő fecskefaj (1894 PallasLex. CD02) | A partifecske (Riparia riparia) a legkisebb európai fecskefaj, hossza 12 cm. Hátoldala földbarna, alsó teste fehér, begyén széles barna övvel. Gyengén villás farkán nincs fehér szín (2003 Természet Világa CD50) ‖ fenyőfaj fn | Az elhalt növények és növényrészek is hasonlag képesek ezen jelenet [ti. a villódzás] előidézésére […]. Nem hallották-e hirét olvasóim! az ugynevezett revének, korhadt farészeknek, mellyekkel kis gyermekek setétben egymást ijeszteni szokták? Belföldi növényeink közt ismeretesek e tekintetben a füz-, tölgy-, bükk-, égerfa, különféle fenyőfajok, sőt a burgonya is (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [A betléri Andrássy-kastély] százötven holdas parkja szökőkútjaival, ritka fenyűfajaival hazánkban a legszebb parkok egyike (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Sopron környékén a tenyészeti övet képező fenyőfajok a mélyebben fekvő völgyekben őshonosak, így a lúcfenyő (Picea excelsa) a Hidegvíz-völgyben, a jegenyefenyő (Abies alba) pedig […] itt és a Tolvaj-árokban (1958 Kárpáti Zoltán CD52) | [a tűlevelűek között] is akad egy faj, amely leveleit a lombhullató fák mintájára dobja el – ez a vörösfenyő. Hogy vajon miért éppen ez a fenyőfaj az, amely tűlevelű társaival szemben ebben az elvben bízik – fogalmam sincs (2016 Balázs István ford.–Wohlleben 3493002, 129) ‖ gabonafaj fn | Getreideart, die: gabonafaj (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 820) | [A dalmát szlávoknak] főtáplálékúl a rozs, árpa, tönköly, köles és czirokköles lisztjéből való kenyér szolgál; többnyire két gabnafaj lisztjét keverik össze, rozst és árpát, vagy tönkölyt és árpát (1884 Hunfalvy János 8191003, 70) | Számos új kifejezés bizonyítja a földművelés ismeretét és gyümölcseinek állandó élvezetét [az előmagyar-korban]. A szegényes köles mellett feltűnnek a nemesebb gabonafajok (búza, árpa), melyeket rendszeresen termesztenek (tarló = szántóföld, eke, arat, sarló, kéve, gügyű = marok, kepe, boglya, szérű, szór, ocsu) és feldolgoznak (őröl, dara) (1928 Hóman Bálint CD42) | a gabonafajok művelése, a kertek és a gyümölcsösök rendje [a faluban] (1979 Gyergyai Albert 9202006, 59) ‖ galambfaj fn | Ezen igen vad ’s vigyázó galambfaj [ti. az örvös galamb] többnyire magányosan él, nyögését vagy inkább darabos töredezett turbékolását ’s dobolását (Heulen) némelly vadász igen jól tudván utánozni, igy azt gyakran lövésre csalja (1829 Pák Dienes 8346010, 171) | A házi galamb mintegy 150 különféle fajváltozataival és formáival […] mind egy galambfajtól, a szirti galambtól (Columba livia) mesterséges terjesztés utján származtak (1894 PallasLex. CD02) | valószinübb, hogy ez a hártya [a havon futó kutyák lábujjai között], ugy mint némely galambfajnál is, spontán lépett fel és később ugy fejlődött ki, hogy nemzedékeken át mindig azok a kutyák maradtak meg, amelyek legjobban tudtak a havon futni (1918 Madzsar József 9014144, 83) | Ahol az erdőben öreg bükkfák állnak, majd mindig megtaláljuk egyetlen faodúban fészkelő galambfajunkat, a kék galambot. Nehogy valaki egy valóban kék, szalakótára emlékeztető madárra gondoljon, a kék galamb színezete inkább kékesszürke (1995 Magyarország állatvilága CD14) ‖ gombafaj fn | A rágó mérges növényekhez tartoznak a gombák mérges fajai is […]. 1. A légyölő galócza […]. 7. A sátán tinóru […]. Im ezek a nálunk leggyakrabban előforduló gomba fajok (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Számos fapusztító gombafaj között legveszedelmesebb a taplógombafélék közé tartozó házigomba (Merulius lacrymans) (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 262) | [a kutyáknál a bőrgombásodás] felfedezése is nehéz, hát még annak eldöntése, hogy melyik gombafaj a kórokozó! (1996 Szinák János–Veress István CD59) | Napjainkban a világ legnagyobb mennyiségben termesztett gombafajává a shitake (Lentinula edodes) vált, a világ összes megtermelt gombájának 22%-át teszi ki. Ezt követik a laskafélék (Pleurotus spp.) 19%-kal. Harmadik helyen pedig a fülgombafélék (Auricularia spp.) állnak 15%-kal (2019 Szukács Gergely–Geösel András 3423001, 89) ‖ halfaj fn | Sok Halfajok az Esztendnek bizonyos részében nagy útakat vésznek fel (1799 Főldi János 7112016, 238) | Egész sor különlegessége van [a szegedi konyhának]. A világhírű halpaprikás, melyet a bennszülött bölcsőjétől a koporsóig meg nem un, melyet itt oly kitűnően tudnak elkészíteni a halbeli nagy bőségben, vegyesen aprítva a bográcsba különböző halfajokat s melyhez öreg, még latin oskolákat járt halászok deákul mormogják a receptet (1869 Mikszáth Kálmán CD04) | A mai rendszertan 12.000 halfajt ismer és ebből 11.500 valódi csontoshal. Az ebbe a rendbe tartozó összes halakat a belső váz tökéletes elcsontosodása jellemzi (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az Indiai- és a Csendes-óceánban sok halfaj szimbionta partnere a kis tisztogatóhal (Labroides dimidiatus), mely más halak kopoltyúin élő parazitákkal táplálkozik (2004 Rózsa Lajos 3277001, 11) ‖ hüllőfaj fn | A mióta a paradicsomban úgy megjártuk a kigyóval, azóta a nőknek különös ellenszenvük van ez egész hüllő-faj iránt (1877 Jókai Mór C2265, 324) | a szabadon élő nagyobb és erősebb hüllőfajok olyan sebei, amelyek a magasabbrendű állatokra nézve föltétlenül halálosak volnának, begyógyulnak. A legtöbb gyík, melynek farka letört, újra visszaszerzi azt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A világon eddig megismert 6300 körüli hüllőfajból hazánkban csupán 15 faj él, közülük négy (a magyar gyík, a haragos sikló, a parlagi vipera és a hegyi gyík) veszélyeztetett, valamennyi védett, kettő fokozott védelem alatt áll (1995 Magyarország állatvilága CD14) | Az észak-balkáni gócterületekből való terjedést igazolták több hőigényes hüllőfaj Kárpát-medencei populációinál (2018 Varga Zoltán 3447001, 109) ‖ juhfaj fn | [Mária Terézia] 1773-ban háromszáz huszonöt merino birkát hozatott Spanyolországból s Merkopailon, a károlyfehérvári út közelében, juhmajorságot állitatott, melly később új szállitványok által szaporittatván, mintegy bölcsője lőn Magyarországban a nemesebb juhfajnak (1840 Horváth Mihály 8189001, 128) | hosszuszőrü és rövidszőrü juh-fajok (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A vadjuhok keleti alakjait a kanadai vagy vastagszarvú juhfaj alá csoportosíthatjuk (1929 Az állatok világa ford. CD46) ‖ légyfaj fn | Közép-Paraguayban, vándor lovakat, marhákat, kutyákat vadállapotban nem lehet látni; mert bizonyos légyfaj, a szülöttek köldökébe rakja tojásait, mi által elpusztulnak (1864 Rónay Jácint 8396002, 35) | Húslégy (Sarcophaga carnaria L.), a kétszárnyu rovarok rendjébe, a vastagcsápuak csoportjába és a légyfélék családjába tartozó légyfaj (1895 PallasLex. CD02) | sok légyfajnak falánk lárvája tesz jó szolgálatot azzal, hogy mindenféle rothadó, korhadó anyagot, evesedő növényrészt, pusztuló állathullát gyorsan megsemmisít (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A repülő rovarok – legyek – kutatásával foglalkozó Papp László akadémikus 500 új légyfajt mutatott be hazánk 9400-9500 fajra becsült és ma mintegy 4500 ismert fajból álló légyfaunájából (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ lepkefaj fn | Egész faunánk 3.000 lepke-fajából a tiroli magas hegyekben 700 faj és 85 fajváltozat fordúl elő, melyek közűl 271 fajt „közönséges”-nek kell tekintetnünk (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Lisztmoly (Ephestia kuehniella), a tűzpillék (Pyralidae) családjába sorolt lepkefaj (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 187) | A Magyarországon élő lepkefajok alakjuk, nagyságuk, színezetük és életmódjuk szerint rendkívül változatosak, gondoljunk csak a jelentéktelennek tűnő molylepke és a pompás admirális pillangó, a hatalmas éjjeli pávaszem vagy a szenderek közötti különbségekre (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Az 54 nappali lepkefajból 13 áll Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt (2012 Szanyi Szabolcs 3364002, 171) ‖ macskafaj fn | [Ledér Balgához:] szerelmed zálogáúl Nem kivánok egyebet. S ah, mi szép, mi kellemes vagy. (Félre) Mint a macskafaj vakon (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 366) | [Equador állatvilága] a perui és kolunbiaitól nem különbözik; a majmok a sürü erdőkben találhatók; ugyanitt él számos macska-, kutyafaj, mosómedve és tapir (1893 PallasLex. CD02) | a tigris és még más nagyobb macskafajok a nagy teknősöket, a maláji vadkutya pedig még a tengeri teknősöket is megtámadja és megöli (1933 Az állatok világa ford. CD46) | domesztikált macskafajok (1996 Új Könyvek CD29) ‖ madárfaj fn | A’ különbféle madárfajok különbféle szorgalmat és mesterséget forditanak ’s mutatnak fészkeik készítésénél (1834 Garasos Tár 8625001, 69) | A legtöbb madárfaj hímjének szinezete elütő a tojóétól. Amazok általában sokkal élénkebben, pompásabban szinezettek, utóbbiak ellenben egyszerübbek (1898 Chernel István CD34) | Sok madárfajnál, pl. az összes nappali ragadozóknál, beleszámítva a keselyűket is, továbbá tyúkféléknél és a papagályoknál, valamint különféle más családokba tartozó madárfajoknál a nyelőcsőnek többé-kevésbbé élesen elkülönödő tágulata van, a begy (ingluvies), amely a felvett táplálék átmeneti megőrzésére, de gyakran megpuhítására is szolgál (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett és telepesen költő madárfajok állományának becslése (2015 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 3456001, 21) ‖ majomfaj fn | Én itt a Matska-Majmok közül tsak 13 Fajt fogok emliteni. 1. Malbruck. Ez él Bengalban […]. 2. Macaque. Ez a Majom Faj nagy Tárſaságokban él az Afrika nyugoti Szélén, a Malbruckhoz haſonló, ’s a Feketéknek ſok kárt teſz az ö Ris és köles Földjökön (1798 Sándor István 7287082, 13) | Kahao (állat, Nasalis larvatus Geoffr., Semnopithecus nasicus Cuv.), a főemlősök rendjébe, a keskenyorruak csoportjába és a Semmopithecidák családjába tartozó majomfaj (1895 PallasLex. CD02) | noha Földünkön 10 millió évvel ezelőtt számos majomfaj létezett, de az emberfélék családjának (Hominidák) eddig ismert legkorábbi, jó állapotban megmaradt, a csimpánzoktól és más majomfajoktól jól elkülöníthető képviselői csak 5 millió évvel későbbi üledékekből kerültek elő (2002 Természet Világa CD50) ‖ rákfaj fn | Wagner az elővilág állatait következőleg osztályozza: 120 faj emlős, mellyhez Cuvier még 70 fajt adott; 25 madár, 25 kétlaki, mellyek közül nehány a mi krokodilunkat nagyságban jóval felülmulta; 445 faj tekercsállat (Wirbelthiere), 3100 puhányfaj, 100 rákfaj, 150 rovar, 350 fénybogárfaj (Strahlthier) 500 faj növényállat (Zoophyten), s több mint 600 halfaj (1846 Hetilap CD61) | A norvég rákot Trieszt és Isztria parti városai piaczán a legfinomabb rákfajnak tartják (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Alig él a tengerben olyan állatcsoport, melynek egyik-másik tagját ne boldogítaná valamelyik élősködő rákfaj: megtelepszenek kagylók héjain és gyűrűsférgek csövein, […] tömegesen lepik el a halakat, és nem kímélik meg a tenger óriásait, a ceteket sem (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Chile tengerpartjain gyakori rákfaj. Ez az úgynevezett ollótlan rák nyugodt, napos időben szép fehér színű. Ha vihar vagy akár csak eső közeledik, piros foltok jelennek meg a páncélon (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065002, 64) | Patakjaink, folyóink legismertebb tízlábú rákfaja a folyami rák, de igen gyakori vizeinkben a kövirák is (2003 Természet Világa CD50) ‖ rigófaj fn | És jőnek a zenészek: Pintyőke és a csíz, A cinke és rigófaj, S a cifra tengelic; S amerre csak tavasz van, Erdő, mező, berek, Víg énekök zajától Harsogva fölzeneg (1845 Vörösmarty Mihály C4533, 301) | A mi örvös rigóink márczius végén, vagy április elején – más rigófajokkal, vagy saját fajtársaikkal – kisebb vagy nagyobb társaságokban érkeznek fészkelő helyeikre, a fenyőöv magasabb részeibe (1899 Chernel István CD34) | A fogságot valamennyi rigófaj jól elbírja, csengő énekük azonban a a szobában kissé túlerősen hangzik, falánkságuk pedig kellemetlen következményekkel jár, melyek a leggondosabb tisztántartás mellett sem háríthatók el teljesen (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a madaraknál] a fák mérete és a gyepszint borítása bizonyult a legfontosabb (fajszámot növelő) tényezőnek. […] A gyepszint borításával főleg a talajon, illetve a cserjeszintben fészkelő madarak mutattak pozitív összefüggést, mint a például a csilpcsalp fűzike (Phylloscopus collybita), barátposzáta (Sylvia atricapilla) és több rigó faj (Turdus merula, T. [= Turdus] viscivorus) (2015 Ódor Péter–Kovács Bence 3352001, 44) ‖ rovarfaj fn | [a spanyol katonák] fénybogár-sereg elől szaladtak meg. Világító tehetséggel nemcsak e bogarak, de más rovarfajok birnak. Illyen a szurinámi lámpahordozó, mellynek fényénél kényelmesen olvashatni (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Lótetű, lótücsök, lóbogár (Gryllotalpa vulgaris […]), az egyenesszárnyuak rendjébe, a szökdelő tücsökfélék családjába tartozó rovarfaj (1895 PallasLex. CD02) | A földön élő nyolcszázezer rovarfaj közül ebben az évben legtöbbet a darazsakkal (Vespidae) küzdöttem. A szepezdi hegyoldal régi lakói lehetnek, mert amikor 1971-ben félig-meddig elkészült a présházunk, a darazsak azonnal bemutatkozó látogatást tettek (1983 Bertha Bulcsu 9053002, 37) | Néhány gyakoribb vagy különleges jelentőséggel bíró (pl. védett, ritka) rovarfajtól eltekintve többnyire szakemberekre, specialistá(k)ra van szükség ahhoz, hogy az egyes rendekbe vagy családokba tartozó fajokat azonosítani tudjuk (2014 Lakatos Ferenc et al. 3361001, 157) ‖ rózsafaj fn | A fenyvesek alján igen szegény a növényzet, a nagy árnyék, a föld soványsága, a lehulló száraz levelek, károsan hatnak a netán sarjadó fünövényzetre, melly között mohar, gomba s néha havasi rózsafajok leggyakrabban találtatnak (1855 Vasárnapi Újság CD56) | van a keleten egy igen szép rózsafaj, amiből a rózsaolajat nyerik: ez a balzsamrózsa; magas, kétöles fának nevelik ott, aminek ágait egész csoportokban vonják alá a hófehér virágok (1872 Jókai Mór CD18) | Rosa-fajok. – Vadrózsa (Wildrose). – Mindenfelé elterjedt cserjék. Termésük szárított húsos fala Cynosbati fructus, tisztított magjuk pedig Cynosbati semen néven szerepel a drógkereskedelemben (1941 Kárpáti Zoltán CD52) | A gyógyászatban a gyepűrózsa és más rózsafajok (pl. havasalji rózsa, R. [= Rosa] pendulina) megszárított, aszmagtermésektől mentes vacokját használják fel (2019 Tóth Barbara 3401007, 29) ‖ sásfaj fn | Ha a tőzegföld kiszárad, savát elveszti: csakhamar eltünnek az éles sásfajok; s gyöngéd pelyhes czirok, nedvdús lóherefélék, lágyabb fűneműek boritják el az azelőtt majdnem használhatatlan tért (1855 A Magyar Nép Könyve C2997, 152) | Ha a levélnyél hiányzik, a lemez közvetetlenül a hüvelyen foglal helyet (sásfajok) (1902 Wagner János CD35) | [A sík lápok] jellegzetes növényei az egyes sásfajok, a kormos csáté, a lombosmohák és esetleg a tőzegmohák, néhány zsurlófaj (1996 Természet Világa CD50) | a sásfajokból álló zsombékosok nedves, tőzegben egyre gazdagabb talaja mind több szerves kolloidot szűr ki, halmoz fel, és lassan réti üledékes talajjá alakul át (2002 Természet Világa CD50) ‖ szarvasmarhafaj fn | Minő szarvasmarha-fajok tenyésztetnek hazánkban annak külön vidékein? (1844 Pesti Hírlap CD61) | a ló- és szarvasmarhafajok javitásán tökéletesebb atyalovak s bikák beszerzése által iparkodtak segiteni (1873 Keleti Károly 8233007, 165) | Fajta elnevezésen egyfajú állatoknak azon csoportját értjük, melyek a faj keretén belül egyenlő testalkattal és tulajdonságokkal bírnak s ezeket utódaikra is átörökítik. Pl. a szarvasmarha faj s ennek több fajtái vannak, mint a magyar–erdélyi, szimmentháli, berni, allgaui stb. Vagy a lófaj-nak fajtái az angol telivér, arab telivér, ardeni stb. (1913 RévaiNagyLex. C5703, 150) | A Hortobágyon megtalálható Heck-marhákat az 1920-as években két német állatkert igazgatója (Heinz és Lutz Heck) tenyésztette ki az európai szarvasmarhafajok visszakeresztezésével. Bár az így visszatenyésztett faj genetikailag soha nem lesz azonos a már kihalt őstulokkal, legtöbb küllemi jegyeit, azaz a sötét színt, a piszra (fehér) szájat, a világos angolnacsíkot és a hosszú szarvat továbbra is hordozza (2010 Népszabadság jún. 28. C7858, 13) ‖ szőlőfaj fn | Némelly hegyeken mint bujtogattak – homlítgattak – vesszőt vesszőre, ’s így a’ hegy, a’ szüret elaljasodott. Másutt azt nézte földink, milly szőlőfaj terem legtöbbet, ’s nem mellyik terem legjobbat, ’s csak azt ápolgatta (1830 Széchenyi István CD1501) | a kiállított szőlőfaj mellé annak levele és venyigéje is kiállíttassék (1859 Budapesti Hírlap aug. 25. C7817, [3]) | Balaton-vidék borászata Zala, Veszprém és Somogy megyék balatonmelléki bortermő helyeit foglalja magában, Csopak, Badacsony, Somlyó, Csobánc, Ábrahám, Rezi, Köveskálla, Kővágó-Örs, Diós, Urnyanc, Tomaj, Szabar stb. főbb bortermő helyekkel. Legelterjedtebb szőllőfajai: rakszőllő, sárfehér, kadarka, juhfark, burgundi, furmint, rizling, oportó (1893 PallasLex. CD02) | [Görög Demeter] kiváló ampelológus volt, szőlejébe ötszázféle nemes szőlőfajt hozatott Európa minden tájáról s feljegyzéseit magyar nyelven közölte honfitársaival (1931 Pintér Jenő CD44) | Ez a rokonság [a vad ún. ligeti szőlő és a nemes szőlő között] egyben egy közös sorscsapást is jelentett a számukra, hiszen az amerikai szőlőfajokkal behurcolt kórokozókkal (szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra) és kártevőkkel (filoxéra) szemben egyik sem bizonyult rezisztensnek (2012 Bodor-Pesti Péter–Höhn Mária 3417010, 80) ‖ tyúkfaj fn | Jértze. Pullastra. – (’hajdan’ Eme tsirke, Eme tsür, Eme tyúkfaj) (1808 Sándor István C1535, 136) | Fogolyról. (Perdix cinerea, Rebhuhn). Ezen mindenek előtt isméretes madár tyúkfajhoz tartozván, kis-vad osztálybeli; a’ világ’ minden részében találtatik, azon különbséggel, hogy imitt-amott tollszíne változik, formája azonban mindenütt egy (1829 Pák Dienes 8346010, 166) | [A Kerti Szabadság előfizetői számára rendezett sorsoláson a] 2-dik nyertes 3 pár telivér tyukfajt nyerend három fajban, u. m. egypár conchinchinai, egypár belgiumi, és egypár páduai tyukfajt (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [A nyuszt] rettentő ellensége mindenféle nálunk élő tyúkfajnak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A baromfi – elsősorban a tyúkfaj – heterózistenyésztése a gazdaságosan termelő hús- és tojóhibridek előállítására mintegy 30 éves intenzív […] nemesítési programok keretében folyik (1992 Magyar Tudomány C8612, 954) ‖ virágfaj fn | Talán a’ tavasz nekünk is nyujtand egy rózsát, bimbóstul. Talán megszeretjük ’s állandóul földünkbe ültetjük e’ nemes virágfajt (1844 Pesti Hírlap CD61) | [a város kertészének] szemrehányást tett a tanács, hogy csupa mentát, rozmaringot és mályvát termeszt, csupa közönséges virágfajokat, nemhogy új virágok meghonosításával emelné a kert látogatottságát (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | A házi méhek a táncukkal elárulják egymásnak, hol van sok virág. Ezért a gyűjtés közben egy-egy méhnek nem kell újabb virágfajok felkutatásával töltenie az időt. Ha a kiválasztott virágok elhervadtak, a méh általában nem maga keres új ágyást, hanem a kaptárban „tudja meg”, hová szálljon (2001 Természet Világa CD50).

2. ’〈dolog, anyag, jelenség stb.〉 vmely típusa, változata, ill. ilyen típust, változatot képviselő példánya, darabja v. egyedi megvalósulása’ ❖ ‖ gyapjúfaj fn (rég) | A’ spanyol ’s egyéb gyapjufajak nem keltek olly jó áron (1833 Jelenkor C0226, 522) | 2. A kártolt fonalgyártás (Streichgarnspinnerei). Mindazon gyapjufajokat, amelyek 50-60 milliméternél rövidebbek és tágan, szabályosan vagy tuliveltek, kártolt gyapjunak nevezik. A göndörebb, kurrtább s összezsugorodó gyapju posztógyártásra, a hosszabb s kevésbé ivelt szövetgyártásra alkalmas (1894 PallasLex. CD02) ‖ kőfaj fn | Az Arany a Hegyek Gyomrába terem többféle K fajban. Gyakorta mégis Tzinóberrel ’s Rézzel együtt találtatik (1799 Sándor István C1530, 47) | A diszmetsző csak fél drágaköveket, de néha más kőfajokat is csiszol surlával rézkorongon (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a lengyeli múzeumban felgyűjtött kőeszközök között a Mecseknek 17 féle kőfaja szemlélhető (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A szilikonokkal végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy minimálisra csökkenthető a kövek legnagyobb ellenségének, a víznek a kő pórusaiba való behatolása, ha a felületre szilikont permeteznek. […] Ezzel mit sem változik a kőfaj jellege, tulajdonsága (1961 Élet és Tudomány C4912, 926) ‖ költeményfaj fn (kissé rég) | stylusnem igazság szerint csak kettő van: poetai és prosai; de stylusfaj legalább is annyi, hány beszéd-, irás- és költeményfaj, stylusárnyéklat pedig, a’ hány személy, charakter, ábrázat (1834 Csató Pál C0240, 21) | a dalköltészetnek világához szokták sorolni, mint némelyek vélik, a hellen irodalomban nem divatozott, úgynevezett satyrákat. Miután e valóban tövises, sőt harapós költeményfajnak léteznie szabad: nemcsak eltűrhető, de sőt inkább jóizű és nevettetésre ingerlő (1860 e. Szemere Pál C3949, 67) | Paramythion (gör,) a. m. buzdítás, bátorítás, továbbá egy Herdertől (1785.) kezdett költeményfaj, olyan oktató mese, amelyet a mitológia személyeiről költ az író (1922 RévaiNagyLex. C5711, 187) ‖ márványfaj fn (kissé rég) | Ha ki szerencsés volt a magyar nemzeti muzeum igazgatóját meglátogathatni: bizonyosan részesült ő ngának azon szivességében, miszerint megmutatá neki azon gyönyörű asztalt, melly Baranyának 20–30 féle márványfajaiból van mozaikszerűleg öszverakva (1846 Hetilap CD61) | A diszmetsző a márványfajokat szobrokká, diszedényekké stb. késziti s foglalkodása néha az épitészet czifrázataira is kiterjed (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Görögországnak számos márványfaja közül leghíresebb a parusi […] és a pentelicumi, Italiában nagyon kedvelték a carrarai márványt (marmor Lunense). Az Aegyptusból és Numidiából származó szines és tarka márványfajoknak, a porphyrnak, bazaltnak, syenitnek és gránitnak használata csak a római korban jött divatba (1904 ÓkoriLex. CD28) | [San Paolo fuori le mura bazilikában] köröskörül a drága keleti márványfajokból, alabástromból és malachitból faragott oszlopok (összesen 80), a főhajó episztilionját [= gerendapárkányát] ékítő pápaképek, a roppant méretű diadalív és apszis középkori eredetű mozaikjai! (1941 Pap Károly C7797, 99) ‖ mondatfaj fn | [Az ún. nyomósító mondatnak] minden sajátsága még nincsen fölfejtve, de az itt felhozott példák is eléggé mutatják, hogy e mondatfajnak a szórendre való befolyása döntő (1872 Joannovics György C0358, 171) | [Az adavidéki nyelvjárást beszélők] relatív mondattal nagyon gyakran helyettesítenek más mondatfajokat. Az az egíssig, aki mindég jó tud alunni. Lád mijem baj az, aki ijen szeles (1906 Bacsó Gyula C0706, 43) | A szórendi formák […] általában mondatfajok szerint változnak és a mondatfajok három csoportja (közlő, kérdő és felszólító) szerint három főtípust mutatnak (1912 Gerbner Árpád C5969, 252) | [a szóhangulat és stílusárnyalat kérdése] már átvezet a művészi stílus területére […]. Ehhez a problémához tartozik: a szavak jóhangzása, jelentésárnyalatai, az egyes mondatrészek és mondatfajok stílusbeli szerepe, a szó- és gondolatalakzatok stb. (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 49) | Legterjedelmesebb a mondattani rész, itt a mondatfajok, a fő mondatrészek és szószerkezetek mellett legrészletesebben a határozókkal foglalkozik [A mai magyar nyelv című kötet] (1996 Új Könyvek CD29) ‖ nyelvfaj fn (kissé rég) | Bodjanski, ki a’ kisorosz nyelvfaj’ grammaticáján dolgozik; melly bár 15 milliónál többnek nyelve Lengyel- és Oroszországban, nyelvtani ’s szókönyvi tekintetben a’ szláv tudósoktól kevés tekintetbe vétetett, ’s nem müvelteték (1838 Figyelmező C0152, 578) | Más az, nembeli tekintetből hasonlítani nyelveket, a’ mikor t. i. általában az emberi nyelveket, mint egy nemhez tartozókat, vizsgáljuk; ’s más, fajbeli tekintetbül hasonlítani nyelveket, a’ mikor az eltörölhetetlen jellemvonások által egymástul külömböző nyelvseregek vagy nyelvfajok közzül valamellyiket külön és maga magához hasonlítva vizsgáljuk. Már pedig, a’ magyar nyelvnek viszonyát a’ vogulhoz keresvén, okvetetlenül azokra a’ nyelvekre szorítkozunk, a’ mellyek a’ kettővel együtt egy nyelvfajt, vagy nyelvsereget tesznek (1863 Hunfalvy Pál C2147, 277) | Az eszt nyelv a nagy urálaltaji nyelvfaj ugor családjához tartozik s a finn nyelvvel a legszorosabb testvéri viszonyban van (1894 PallasLex. CD02) | vannak nomádok a sémi és indogermán népfajban is, mint az arabok és czigányok, a nélkül, hogy e tényből valami különös ethnikai vagy nyelvjellemet lehetne kimagyarázni az illető nép- vagy nyelvfajokra vonatkozólag (1912 Munkácsi Bernát CD30) ‖ pénzfaj fn | Az orosz–lengyel kereskedés könnyitése végett az orosz Felség financz ministeréhez –∪intézett legközelebbi parancsa szerint uj pénzfajokat t. i. fél ’s ¾ rubeleket orosz és lengyel felirással, nem diákkal veret (1833 Jelenkor C0225, 224) | – A koronának az ára most tizenhat és fél forint. Itt váltsa ön be; mert az szokatlan pénzfaj: Münchenben nem ismerik (1888 Jókai Mór CD18) | A XII. század vége óta ezért Európaszerte feltűnik a pénzjavításra, jó és állandóbb jellegű pénzek verésére irányuló törekvés. Ennek eredménye volt némely jóhírű pénzfajnak – a friesachi, bécsi, aquilejai, regensburgi, nálunk a szlavón báni denároknak – közkedveltsége és nemzetközi forgalma (1930 Hóman Bálint CD42) | A középkor folyamán Magyarország területére nagyobb tömegben csak három idegen pénzfaj áramlása figyelhető meg. Egyik a friesachi denár a XII–XIII. sz. fordulóján, a másik a cseh garas a XIV. sz. elején és a harmadik a bécsi dénár a XIII. sz. második felétől a XV. sz. elejéig (1972 Huszár Lajos CD52) ‖ sorfaj fn | [Négyesy László szerint] a nemzeti formák közé föl kell venni a páros részü sorfaj mellé a páratlan részűt is, azaz a 3/8-os sorfajt (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 149) | egy-egy nyugat-európai időmértékes sorfaj ütemei a magyar ritmikai megvalósulásban erősen átalakultak (1961 Gáldi László 9167001, 22) | Emelkedő lejtésű, 7 szótagú jambusi sorfaj például az anakreóni sora: ∪ – / ∪ – / ∪ – / ∪ (1993 A magyarság kézikönyve CD06).