halász¹ fn 4A 

1. (jelzőként is) (átv is) ’halak, es. más vízi állatok halászásával (hivatásszerűen) foglalkozó személy’ ❖ Mind a’ páſztorok pedig, mind a’ haláſzok, ollyan hivatalbéli emberek, kiknek e’ világon ſok a’ gondgyok, ſok a’ fáradtságok, és ſok a’ ſzenvedések (1772 Vajda Sámuel 7365001, 145) | [az alvinci] németek ügyes halászok (1839 Vasárnapi Újság C0432, 134) | Azon hasonlatot, – mondhatnók egységet – mely az eredet kezességénél fogva az európai legtöbb városok szerkezetében mutatkozik, később egy, szinte világerővel ható eszme növelé, értjük a czéheket, miknek legelső példáját a X-ik század első felében a ravennai halászok adák (1841 Kossuth Lajos CD32) | [Reguly Antal] 1845. septemberben érkezett ezek [ti. az osztjákok] főhelyére, az Obi tartományba; innen hosszas vándorlás után a vadász és halász törzsek közt, Berezovba ért (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Aix sziget] a Viscayai-öbölben a Charente torkolata és Oléron sziget közt világító toronynyal s 280 halász lakossal, biztos kikötővel (1893 PallasLex. CD02) | van most a Balatonon vagy harminc bokor halász, ezelőtt pedig voltak s mind megéltek, jó száz bokorral (1912 Malonyay Dezső CD07) | az öreg halász érezte a csónak rázkódását, ahogy a cápa tépni, marcangolni kezdte a halat odalent (1956 Ottlik Géza ford.–Hemingway 9496005, 107) | Jézus ezt mondta nekik [ti. Péternek és Andrásnak]: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.” (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | Az 50 forintos adó idején talán a munkaeszközöket is készen kapták a halászok, de később mindent maguk készítettek, illetve maguk tartották karban a szerszámokat. A gyalmot évente többször, fejenként összesen 20-20 forint költséggel újítottak fel, a réti halászoknak pedig évente körülbelül 12 forintért kellett faanyagot vásárolniuk a rekeszekhez (1997 Péter Katalin CD58) | A Hont megyei halászok akkora rákot vittek Károly Róbertnek ajándékba, hogy minden ollójába tizennyolc font só fért! (2004 Természet Világa CD50).

1a. (minőségjelzővel v. jelzőként) ’táplálékát (szokásosan) halfogással szerző, ill. a halfogásban vmilyen képességgel rendelkező állat’ ❖ Az haliaëtos, avagy a’ tengeri ſas, jó haláſz, föképpen a’ tengerben (1775 Molnár János 7232028, 176) | A halász gólya is meglódítja szárnyát, Viszi haza, lomhán, ma fogott prédáját (1851 Arany János CD01) | az olyan ragadozók, melyeknek mozgatható karmuk van, tehát a macska és a medve is, kitünő halászok (1911 Budapesti Hírlap júl. 27. C4699, [19]).

2. (átv is) ’kül. tengerben merüléssel igazgyöngyöt (termelő kagylót) gyűjtő személy, gyakr. búvár; gyöngyhalász’ ❖ A’ Gyöngyöket, a’ mellyek a’ tengeri-tsigáknak házaikban v. béleikben találtatnak, ’s ezeknek a’ tsigáknak enyv-forma nedvesſégeikbl kéſzíttetnek, haláſſzák a’ tengeri Búvárok ’s Haláſzok, az A’siai, Amérikai, sőt az Európai tengerekben is (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457079, 85) | Le a tenger fenekére Merül a halász, Lent a tenger fenekében Győngyöket halász (1843 Petőfi Sándor 8366013, 32) | A halász egy követ víve magával nehezékül, meztelenül lebukik a tenger fenekére s annyi kagylót választ le egyszerre késével a padról, amennyit csak bir. Ritka az olyan halász, aki egy percnél tovább víz alatt tud maradni (1913 RévaiNagyLex. C5705, 213) | [Szijj Ferenc verseiben az álom] nem menedék és nem rejtekhely, nem gazdag mindenség-mély, ahonnan a szépség és a rend újabb és újabb gyöngyeivel bukkanhat föl a halász (1990 Balog József 2001034, 77).

Ö: gyöngy~, kis~, nagy~, orv~.

UB: -ember.

ÖU: cet~, hering~, rák~, ton~.

ÖE: ~bíró, ~bódé, ~csizma, ~csónak, ~dal, ~fiú, ~flotta, ~flottilla, ~gazda, ~horog, ~ladik, ~lány, ~leány, ~leves, ~telep, ~zsinór.

Vö. CzF.; ÉrtSz. halász²; SzólKm.; TESz. hal²; ÉKsz.; ÚMTsz. halász¹

halász- (előtagként)

1. (kissé rég) ’halászként tevékenykedő, ill. halász mellett tanuló 〈személy〉’ ❖ ‖ halászinas fn 4A | a gunyhóban volt 2 halászt és 3 halászinast megrohanták, földhöz verték, megsebesitették (1854 Budapesti Hírlap C7812, [2581]) | Az összetett gyöngyök közt a „Déli kereszt” a leghíresebb. A D-i égbolt legjellemzőbb csillagképéről nevezték el […]. Ny-Ausztrália partjain találta egy kis halászinas (1927 TolnaiÚjLex. C5723, [80]) | vízöntéssel avatják legénnyé a halászinast (1940 Szendrey Zsigmond C6947, 358) ‖ halászlegény fn 4B | Nizzában minden hajós és haláſz legényeket ſzolgálatba vették [!], ’s a’ Tuloni flottára kldötték az ott lév nemzeti képviselk (1795 Magyar Kurír C0327, 770) | Három halászlegény az öreg halászmesterrel nagy merítő szákkal lapátolja ki a lék szájára tolt eleven tömeget (1872 Jókai Mór CD18) | otthagyták apjukat Zebedeust, halászlegényeivel a bárkában (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) ‖ halászsegéd fn 3B2 | Cserkesz: = halászsegéd. A’ lyékes halászat annál jobban diszlik, minél több a’ cserkesz (1839 Horváth Zsigmond¹ C7324, 19) | K. István el volt marasztalandó, mert bár a kisebb méretű halakat halászsegédei fogták ki, mindazonáltal […] a segédek az ő megbizásából halásztak (1891 Nemzet dec. 20. C0390, melléklet [2]) | én rövidesen beszegődtem a halászcsaládhoz alkalmi halászsegédnek (1968 Mokry-Mészáros Dezső 1111002, 55).

2. ’halász tevékenysége során, halász által haszn. 〈eszköz, jármű stb.〉’ ❖ ‖ halászeszköz fn 4C8 | a’ haláſz eſzközt mind el eméſztették [a lángok] (1792 Magyar Hírmondó C5808, 504) | A hálók kiegészítéséhez tartozik még két mellékes halászeszköz, t. i. a hálóusztató és a hálónehezék, melyek már szintén e [ti. az ős]korban tünnek fel (1894 PallasLex. CD02) | [bár a közös tulajdonú kb. 200 méter] hosszú gyalom értékesebb halászeszköznek tűnik, mint a réti halászok rekesztőszerszámai, a halászat főfoglalkozás voltában […] nem volt alapvető különbség a két halászcsoport között (1999 Magyar néprajz CD47) | A halak felmérését – igazodva a nemzetközi monitorozási gyakorlathoz és az Európai Unió ajánlásához – főként elektromos halászeszközökkel végzik (2015 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 3456001, 19) ‖ halászháló fn 1A | [Robinzon két fára a fonalat] jó-sürün ſzép rendel, égymás alá kereſtül aggatta, vagy fel-vetette. […] Az-után ezeket felyülröl alá felé botsátott fonalakkal sürün égymáshoz kötözte, még pedig mint a’ hálón ſzokták, minden kötélen götsöt ejtett. […] Igy nem-ſokára el-kéſzitette a’ hálót, mely a’ haláſ hálóhoz haſonló-vólt (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 73) | a viza tengeri hal de a Dunában feluszkál […] Esztergomig és halászhálókba kerül (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a nagy vizet, a nedves halászhálók szagát, a bükkerdő fiatal, tavaszi hajtásait vagy a távoli város sürü gőzkörének kóbor ködhullámait egységes alaptónusként érezte meg (1910 Kaffka Margit 9290051, 38) | milyen halászhálókkal dolgoznak a vizeken a nyílttengeri halászok? (1994 Új Könyvek CD29) ‖ halászhorog fn 7A15 | Hozzám hívok én-is némellykor eggy inkább válogatott, mint ſzámos társaságot, barátokat, kik eggy-mást meg-értik, pajtásokat, kik a’ múlatſágot ſzeretik, st még aſſzonyságokat-is, kik a’ köt-t és kárltya helyett, haláſz-horgot, lép-veſſzt, a’ ſzedk kosarait, és a’ gyüjtk gerebljéit vállokra merik venni (1791 Szentjóbi Szabó László C3959, 90) | Egyik [elefánt] ormányát olyanra fonta össze-vissza, mint a kukacz a halász-horgon; másik összehajtogatta, mint az óratoll, aztán sebesen kiegyenesítette; s e műtétet órákig folytatták (1877 Xantus János C4561, 115) | A finnek, lappok halászhoroggal vízimadarakat fognak (1980 NéprajziLex. CD47) ‖ halászszerszám fn 3A2 | Drótszitákat, vadászfegyvereket, halász szerszámokat, késeket, ollókat, hasznosan el lehet arúlni (1816 Hazai és Külföldi Tudósítások C8254, 417) | Vászonkerítő, gyéren szövött vászonból készült kétközhálóhoz hasonló, de para és súlyok nélkül való halászszerszám, amelyet élével bemerítve s vizszintesen kiemelve használnak (1897 PallasLex. CD02) | A halász-szerszámokból a kúpos fóka is elemeli a zsákmányt. A fenékhorgok sincsenek tőlük biztonságban, mivel tíz percig is a víz alatt tudnak maradni és száz méterre is alámerülnek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A székely cégéhez képest sokkal fejlettebb halászszerszám a magyar cége, amelynél egy cölöpökre fektetett gerenda fogta át a vizet és ehhez a gerendához támasztották a sűrű karó-verést, amely a halak útját elállta (2000 Természet Világa CD50) ‖ halászszigony fn 4A | [a szélvészben] a’ hajós-nép zavarodik ’s reszket, ha az árboczok görbednek mint halász-szigony (1833 Társalkodó C7970, 219) | [A rákot] arra való varsákban fogják, melyeket csalétekkel ellátva, a part mentén állítanak föl a fenéken. Kedvező a fogására az éj, mikor tűzfénynyel a csalétekkel ellátott hálóba csalogatják őket, vagy halász-szigonynyal döfik át (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az első halászszerszám] csak a szolütréi (solutré) kultúrfok rétegeiből maradt ránk. Ez csonthorog volt, a magdalénien kultúrfokból azonban már halász-szigonyt is megőrzött számunkra a föld mélye (1927 TolnaiÚjLex. C5723, [133]) | úszni, siklani, halász-szigonnyal újra vadon vizeken vadászni vágyna... (1994 Népszabadság dec. 3. C7844, 34).

halász² l. alakváltozatként az alábbi szócikkben

halászik ige 15a1  halász

1. ts (átv is) ’〈személy v. csoport, kül. halászhajó legénysége halat v. más vízi állatot〉 zsákmányként (ki)fog (vmivel)’ ❖ temérdek a’ tenger öleiben a’ Hering. Azt vagy haláſſzák, vagy a’ jégen vágott lyukba ereſztett ſzákkal igen böven fogják (1783 Molnár János C0290, 76) | gyerkőczék kagylókat s rákokat halásznak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A sziklahalakat egyébként nem hálóval halásszák, hanem éjjel, acetilénlámpa fényénél, szigonnyal szedik ki a sziklák hasítékaiból (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Eszményi pap [Csikesz Sándor], hatalmas a könyvtára, tudása. Mikor bejelenti neki Kodolányi, hogy áttér reformátusnak, elhárítja: „Ne mondják, hogy lelket halásztam” (1943 Juhász Géza¹ 9283005, 31) | Fokvárostól délre, az Antarktisz vizein régebben csak a cetvadászok tevékenykedtek, ma viszont a norvég és japán halászhajók rendszeresen halásszák a heringet és a makrélát is (1962 Magyar Nemzet dec. 15. C4800, 7) | A Thau-tóból halásszák a francia osztrigatermés 10 százalékát (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. tn (határozói bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy személy v. csoport, kül. halászhajó legénysége vmely hal v. más állat kifogásának céljával e tevékenységet végzi〉’ ❖ Mondják, hogy sok benne [ti. a víztározóban] az angolna, de szerzőnk, habár sokáig halászott utánuk, nem juthatott egyhez sem (1873 Athenaeum C0028, 3190) | Különösen a székelység halászik ily módon [ti. a duga nevű rekesztőhalászati módszerrel], pisztrángra (1893 PallasLex. CD02) | [az egyik bárka] vén már, s korhadt fája. Albertó nagy néha használja, hogy ott a sekély lagunában homárra, pókra, apró halra halásszon rajta (1916 Takács Edith CD10) | A vízesésben vergődő apró halakra nem volt már szükségünk, azok nyugodtan úszkálhattak a csobogó vízben, mi inkább kárászokra halásztunk (1973 Gion Nándor 9190005, 103) | A török halászhajók az utóbbi időben gyakran sértették meg a román területi vizeket, ahol az ikrázáskor a partvidék felé úszó rombuszhalra halásztak (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. tn (ritk. tárgyragos határozóval is) ’〈személy v. csoport, kül. halászhajó legénysége〉 e tevékenységet (foglalkozásszerűen) végzi’ ❖ Szent Péter egéſz étzaka haláſzván, ſemmit ſem fogott (1772 Vajda Sámuel 7365001, 142) | Konſtántzinápoly táján Principo nevü Szigetben három hónapig éltem örömeſt. […] Sok féle füre, nyövötényre találék. (Stoechas, myrtus aculeatus, ftoebe) haláſztam horoggal, ’s hálóval (1783 Molnár János 7445003, 187) | Ki hitte volna azt, hogy eztán a paraszt Vadászni fog, halász; szarvast, nyulat szalaszt? (1848 Samarjay Károly C1573, 409) | sokat halásztam kisebb-nagyobb bárkákon és gőzhajókon (1933 Az állatok világa ford. CD46) | kínai halászhajók jogellenesen halásznak idegen felségvizeken (1973 Népszava aug. 4. C7438, 2) | A magánosan dolgozó halász vagy a halászbokor halászkunyhót épített magának, ha hosszabban – esetleg tavasztól őszig – a faluban vagy városban levő állandó lakásától távoli vízen halászott (1979 NéprajziLex. CD47) | [Galápagos-szigeteken] sokan engedély nélkül halásznak. A legveszélyeztetettebb faj a tengeri uborka (ha valaki nem tudná, ez egy tüskésbőrű állat) (2004 Természet Világa CD50).

1c. ts ’〈gyöngyö(ke)t v. az(oka)t tartalmazó kagyló(ka)t〉 a víz mélyére merülve megkeres és a felszínre hoz vki’ ❖ A’ Gyöngyöket, a’ mellyek a’ tengeri-tsigáknak házaikban v. béleikben találtatnak, […] haláſſzák a’ tengeri Búvárok ’s Haláſzok (1792 Mindenes Gyűjtemény C0371, 85) | Le a tenger fenekére Merül a halász, Lent a tenger fenekében Győngyöket halász (1843 Petőfi Sándor 8366013, 32) | Az egész földön évenkint mintegy 20 millió gyöngykagylót halásznak, de alig egy ötödrészében találnak értékes gyöngyöket (1893 PallasLex. CD02) | lemerülhetek a mély vizekbe, hogy gyöngyöt halásszak (2002 Szabad Föld máj. 3. C8388, 10).

1d. ts ’〈folyó- v. állóvizet〉 halászatra használ vki’ ❖ Neptun is haszonnal halássza tavait (1785–1788 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Három hete, hogy a Tiszát halásztam. Könnyeimtől egy csepp vizet nem láttam (1887 A magyar halászat könyve C2078, 451) | Maga az öreg Göndöcs is, – akinek hány öregapja, mind a Balatont halászta, – ő is olyan ágrólszakadt formájú (1912 Malonyay Dezső CD07) | 1817-ben hat évre jött létre a szerződés a földesúr és Kovács János, öreg Vinkovits Ferenc, Németh József, Szigeti József, Zámbó György, ifj. Kóczán Mihály között. Ezek a Sáros tavat halászták (1970 Mikó Sándor CD52) | 1925–1945 között a sarkadi cukorgyár bérelte a vizeket, 1945-től pedig a [dobozi] szövetkezet halászta a Körösöket. Halászható volt a Körös, a faluban folyó Holt-Körös, valamint az uradalom vize (2002 Domokos Tamás et al. CD36).

2. ts (tárgy n. is) ’〈állat halat, es. más vízi állatot〉 táplálékként (meg)fog(ni), zsákmányként elejt(eni igyekszik)’ ❖ [a hód] leginkább halakkal él, […] s csak akkor megy viz alá, ha eledelét halássza (1829 Pák Dienes 8346010, 160) | A Dunának Pancsovától délkeletnek fekvő nagy árterein, melyek állandó lápi és mocsárjellegűek, tisztásokkal, nádasokkal, szigetékkel, tavirózsákkal benőtt helyekkel váltakoznak, az árvizek eltakarodtával, májusban vagy juniusban százas csapatokban jelennek meg [az ún. rózsás gödények]; egy-két hétig halásznak itt, azután megint eltünnek dél felé (1899 Chernel István CD34) | – Mi az a tenger? – Egy naagy, nagy viz, ami egész sós és soha nem fagy be. – És akkor a gólya mindig tud benne békát halászni? – Nem tud, mert a tengerben nincs béka (1943 Pesti Hírlap jan. 10. C5691, 4) | Pelikánok, kormoránok halásznak [a Tana-tavon] (2003 Természet Világa CD50).

2a. tn (határozói bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy vmely állat vmely hal, es. más vízi állat megfogásának céljával ezt teszi〉’ ❖ Magán a vizen a kárókatonák, gödények halásznak a nagy halra, a kisebbekre némely réczék s a víz alatt üldözik azokat nagyság szerint az arányosan nagy vöcskök és buvárok különféle fajai (1898 Chernel István CD34) | [A vízisikó] a kétéltűeken kívül szívesen halászik kisebb halakra is s ezzel különösen a pisztrángosokban és általában is a haltenyészetekben nagy károkat is okozhat (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Peru és Chile hideg, parti vizeiben a csaknem 70 cm hosszúságú Humboldt-pingvin […] halászik halakra és tintahalakra (1972 Urania állatvilág ford. C6213, [31]).

3. ts ’〈vízből v. más folyadékból vmely tárgyat v. növényt〉 kiemel(ni igyekszik) vki’ ❖ csónakok jártak a vízen, mely [!] az érseknek vízbe hányt portékáit halászta (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066002, 163) | ėgy tóba ėgy asszonyembör […] erőssen hàlászott valamit ėgy kàlánynyal (1862 Vadrózsák C2827, 452) | a Duna kiöntött a kertünk alá, aztán bölcsőt, teknőt, nyujtódeszkát s más effélét halásztak az emberek (1873 Dömötör János C1456, 187) | A múltkor jöttek a debreczeni kofák, halásztak vagy tizenkét köböl sulymot (1891 Pálffy Albert C3403, 18) | Egész nap ott álltam a rothadt pocsolyában [ti. az elárasztott réten] és halásztam a vizből a levágott füvet és fölcipeltem a rétnek magasabban fekvő részére, hogy megszáradjon (1927 Népszava dec. 1. C7495, 16) | Híg tarhonyaleves volt, a tésztát, meg a krumplit halászni kellett benne (1966 Népszava máj. 29. C4830, 9).

3a. tn ’〈annak kif-ére, hogy vízben keresgél, megtalálni igyekszik vmit, vkit vki〉’ ❖ Neuhauser a következő pillanatban már el is tünt a viz szinéről. Több mint egy óráig halásztak utána, de nem tudtak nyomára akadni a szerencsétlennek (1911 Pesti Hírlap ápr. 26. C5659, 36) | [a halőr] a csalihalfogó hálójával kihalássza a fadobozt, és beleteszi a parton fekvő csónakba. […] Addigra már a hátizsákra és szatyorra halásznak. Ki is szedik mind a kettőt [a vízből] (1966 Élet és Irodalom aug. 20. C6700, 6) | Mit reprezentál az a szerencsétlen? Három részeg oroszt próbál a medencéből kihalászni. […] És a nagykövet? Ő jó ember. […] És mit csinál az a jó ember? Ha nem oroszokra halászik? (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. ts ’több dolog közt kotorászva, keresgélve kiszed, kiemel vhonnan vmit vki’ ❖ [a vásárló az üzletben] únott arcot vág, hogy a könyves meg ne lássa, micsoda kincset halászott a lomból (1947 Csillag 2005111, 51) | Egy nő kukából halászott kincseit tornyozza düledező babakocsira (2000 Népszabadság nov. 13. C5833, melléklet 30).

4a. tn ’〈vminek a belsejében〉 kotorászva keresgél (vmi után) vki’ ❖ egy zsidó zsebmetsző akart egy kis zavart támasztani, hogy annál biztosabban halászhasson a szomszédok zsebeiben (1882 Vasárnapi Újság C7396, 88) | a növekvő szegénység egyre többeket késztet turkálni a kukákban, ételmaradék s egyéb után halászva (1994 Népszava jan. 29. C7459, [6]).

5. ts (tárgy n. is) ’(hasonló dolgok v. személyek között) keresgélve talál(ni igyekszik), ill. (így) megszerez(ni igyekszik) vmit v. vkit vki’ ❖ Ezen ſzókkal mintha lármát fújt vólna az attyafiai kztt, avagy a’ viſzſza vonásnak almáját vetette vólna kzikben, úgy irigységes verſengésre fakadnak, és a’ kz népnek, katonáknak ſzeretetit haláſzni kezdik (1781 Forray András ford.–Justinus C1755, 176) | Illy alattomos [ti. titokban tevékenykedő] társaságokban sokszor eleinte a’ czél igen szép, időjártával pedig csak köpönyeggé válik, melly a’ bünt ’s rosszat fedi, mert nincs bizonyosb mint az, […] hogy elvégre a’ kisebb, de ügyesb rész halássza az intézet minden hasznait (1830 Széchenyi István CD1501) | [nagybátyám] egy rövid mondatkában is többet mondott, mint menynyit ívekre telő czikkekben halászhatunk (1843 Jósika Miklós C7134, 276) | minden vasárnap esti mulatság volt nála, hogy kérőket halászszon (1875 Arany János ford.–Szollogub C0662, 56) | [Severina:] – mondja ön, mi van a lapokban?... [Jenő:] – E tárgy [ti. hogy szereti-e őt Severina] fontosabb előttem, mint ami a lapokban lehet. [Severina:] – Korántsem: önnek s mindnyájunk létele koczkán áll, s ennek jobbra vagy balra fordultát a lapokból halásszuk. Valóban, ön keveset foglalkozik hazája sorsával!... (1881 Vajda János C4647, 71) | Mesterkedők, kik kancsalul halásszák Társuk jogos javát (1923 Kosztolányi Dezső CD10) | manipulálják az embereket, és pénzügyi érdekeltségen keresztül halásszák a szavazataikat (2005 Országgyűlési Napló CD62).

5a. tn (határozói bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy (hasonlók között keresgélve) megszerez(ni igyekszik) vmit, es. vkit vki〉’ ❖ Sokan a’ nevelők tekintetében […] majd drágább, majd olcsóbb fajta után halásznak (1848 Életképek C0106, 804) | [Jósika A két jóbarát című művében a hős] könnyenhivő hálaérzetből, melyben azt hiszi, hogy áldozatot kell igy jutalmaznia, nőül vesz egy hölgyet, a ki utána halászott, egyszerüen mivel főkötő alá akart jutni (1867 u. Asbóth János C0672, 116) | nem halászott a sinecura után (1881 Teleki Sándor C4110, 124) | a következő kép [A velencei kalmárban], mely Portia termébe visz s a három titokzatos láda ősi mesemotívumát éleszti fel, e teljesen irreális, gyermekes fantázia játék mindjárt leejtette a hangulatot, hogy bánatosan néztem: egy Shakespearenak, aki olyan közelről érzi, az igazságot a szívével tapintja: egy Shakespearenak rögtön a kombináló ész mesetémája után kell halászni? (1923 Móricz Zsigmond CD10) | Külkereskedelmi bankos ügyfelek adataira halásznak (2007 Népszava aug. 17. C7470, 8).

Ö: el~, elő~, ki~, le~.

ÖU: össze~.

Sz: halászás, halászgat.

Vö. CzF. halász²; ÉrtSz.; TESz. hal²; ÉKsz.; SzT. halászhat, ~; ÚMTsz.