kankalin¹ fn kankalék (rég, ritk)
(Növ is) ’az északi félgömb mérsékelt éghajlatú részein, ill. Etiópia, Indonézia és Új-Guinea trópusi hegységeiben és Dél-Amerika mérsékelt éghajlatú déli részén őshonos, alacsony növésű, kora tavasszal feltűnő színű, öttagú virágokat hozó(, dísznövényként is termesztett) lágy szárú növény, kül. a Magyarországon őshonos és gyakori ún. tavaszi kankalin fajba (Primula veris) tartozó, gyógynövényként is ismert évelő, lágy szárú növény, amelynek illatos, aranysárga, harang formájú virágai ernyővirágzatban állnak’ ❖ Kükörits (sárga) Sárga kükörits, Káſa virág: Kankalin, Kankalék, Tavaſzi-fü, Tavaſzi-virág, Szent Péter kultsa, Szent György virága, Keſztyü-virág. Deák: Primula veris (1775 Csapó József 7062001, 148) | A’ barna, ’s tsillámló porral Béhintett Kankalinok Úgy állnak ott ékes sorral, Mint tömött tsillagzatok (1796 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Metastasio C1336, 21) | [Az ún. medvefülkankalinnak] hazánknak É-i mészhavasain Pr. [= Primula] Hungarica Borb. eltérése van. A havasi flórában még sok más szép kankalin van, de hazánkban ezeknek koránt sincs az a változtossága, aminő az alpeseken (1895 PallasLex. CD02) | A tavaszt nemcsak a hóvirág és a márciusi ibolya hirdette a lovagkertben, hanem a kankalin (Primula veris) is, miként ezt ma is jelzi tudományos neve (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A hosszú életű kankalinok, krókuszok és más, hagymás növények az ünnep [ti. a húsvét] elmúltával kerüljenek a kertbe, ott gyönyörűségünkre vidáman tovább növekszenek, jövőre pedig ők lesznek a tavasz hírnökei (2000 Lakáskultúra CD39).
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Kankalin. (Primula) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 158) | enyves kankalin (Primula glutinosa Wulf.) (1893 PallasLex. CD02) | tavaszi kankalin (P. [= Primula] veris; syn.: P. [= Primula] officinalis) (1987 Csapody István CD52) | [A kankalinfélék családjának] jelentősebb nemzetségei a gombafű, ciklámen, békaliliom, lizinka, tikszem, valamint a mintegy 500 fajt magában foglaló kankalin (Primula) (2000 MagyarNagyLex. C5823, 509) | szártalan kankalin (Primula vulgaris) (2004 Természet Világa CD50).
b. ’ilyen növény levágott v. leszakított virága rendsz. a szárával együtt’ ❖ A’ fiatal jegyesek az erdőbe mennek kankalint szedni ’s reményeikről csacsogni (1837 Athenaeum C0015, [370]) | egymás mellett mentek, de szótalanul, a leány szórakozottan tépdelte a kankalin sárga pártáit (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | A malom ablakában pedig egy vén anyóka ült s egy szál kankalint meg sárgaspongyás palatáblát tartott a kezében (1922 Barta Sándor 9034003, 26) | – Node, uram! – szólt kivörösödve a reklámleány, miközben széthullott vendégköszöntő csokrának virágait szedegette a mocskos járdáról. Ám a[z őt fellökő] neurotikus tőkefelhalmozó rá sem nézett […]. Lába alatt ropogtak a széttaposott kankalinok (1997 Magyar Hírlap CD09).
c. ’az ún. orvosi v. tavaszi kankalin fajba (Primula officinalis v. Primula veris) tartozó növény vmely része, kül. virága v. gyökere mint gyógyászati alapanyag, ill. 〈a néphit szerint:〉 szerelmi varázsláshoz haszn. szer’ ❖ A kankalin már a régibb gyógyászatban is szerepelt. Hasznosnak tartották fej és izomfájdalmak, szépitő szernek foltos teint [= arcszín] s arcanumnak [= titkos gyógyszernek] sebzések ellen (1876 Pesti Napló jún. 4. C8658, [5]) | Az egyik ilyen „koktél” [ti. megfázás, köhögés ellen alkalmazott teakeverék] már benne van a gyógyszerészek új nagykönyvében, az 1967-es Formulae normeles-ban [!] is. Ökörfarkkóró, kankalin, bodzavirág, ziliz, kakukkfű – ezek a fontosabb alkotóelemei (1967 Népszabadság nov. 3. C4817, 5) | Legfontosabb alkalmazási területük [ti. a füveké] a gyógyítás volt (gyógynövények), de használatosak voltak ezenkívül szerelmi varázslásra (bagzófű, kankalin, zsálya stb.) (1979 NéprajziLex. CD47) | Migrén esetén a citromfű, macskagyökér, borsmenta, kankalin keveréke ajánlható (1995 Magyar Hírlap CD09).
Ö: szoba~.
Sz: kankalinos.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.