kohász fn (jelzőként is)

1. ’kohászattal mint ipari tevékenységgel foglalkozó szakmunkás; kohómunkás’ ❖ felette fontos a’ Kohászra (Hüttenmann) nézve a’ tűzanyag, ’s ennek eszközei (1832 Kacskovics Lajos C7236, 25) | Medvének híják a kohászok az olyan vastömeget, mely hibás olvasztás miatt nem jött ki a kohóból, s melyet azután mint kárba veszett tömeget kemencéstől együtt ki kell lökni (1870 Jókai Mór CD18) | magának a szinfémnek előállítása az ókor kohászainak nem sikerült, mert a szinfémet érceiből csak oly hőmérsékletnél redukálhatjuk ki, melynél a cink már gőz alakba megy át, a gőzt pedig alkalmas készülékek hiján nem tudták sűríteni (1893 PallasLex. CD02) | a régi kohászok közvetlen működési területük környékén az erdőt teljesen kiirtották (1956 Sodró László CD52) | A látszat ellenére is monokulturális [Borsod-Abaúj-Zemplén] megye a rendszerváltás nagy vesztese. Bezártak a bányák, a diósgyőri és az ózdi kohászokat szélnek eresztették, leépült az építőipar, vegetál a gépgyártás (1998 Tények könyve CD37) | kohász szakmunkásból (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’kohászattal mint műszaki tudománnyal foglalkozó, ill. felsőoktatási intézményben kohászatból mérnöki képesítést szerzett kohómérnök szakember’ ❖ A magyar mérnök és épitész-egyletben a bányászati és kohászati szakosztály tegnap alakult meg. A bányászok és kohászok külön egyesületet szándékoztak alakitani, de Kerpely Antal miniszteri tanácsos felhivására a mérnök- és épitész egyletben tömörültek, hogy a szakértők szét ne forgácsolódjanak (1881 Pesti Hírlap márc. 10. C5629, 3) | Fichtel János (1732–1795) a mineralogus, geologus és kohász, Erdély és a Kárpátok némely geologiai viszonyainak egyik legelső leirója, hosszabb ideig tisztviselősködött ugyan Erdélyben, de pályáját és életét is Bécsben fejezte be (1896 Pethő Gyula CD44) | Kerpely Antal lovag, bányász és kohász, szül. 1837. Aradon, megh. 1907. Selmecen. Előbb Aninán vaskohómérnök volt. 1865. értékesítette ismert szabadalmát, mely a vasgyártásban korszakalkotó volt, t. i. a vasnak kén-, réz- és foszformentes gyártását (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 244) | Kohász üzemmérnök, 10 éves öntödei gyakorlattal vidékre menne (1971 Népszabadság nov. 24. C7821, [11]) | a közgazdászok képzését 1934-ben a Műegyetem vette át. Ide olvadt be a bányászokat, kohászokat és erdőmérnököket képző soproni főiskola (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2a. ’kohászatot tanuló egyetemi v. főiskolai hallgató’ ❖ Az egyes szakosztályok hallgatóinak száma volt az épitészeti szakon 445 (tavaly 446), a kulturmérnököknél 561 (tavaly 604), […] kémikus és kohász 255 (tavaly 287) (1905 Budapesti Hírlap júl. 15. C4693, 20) | Amióta Selmecbányán elkezdődött a kohászok szakképzése, az Alma Mater évről évre bocsátja ki neveltjeit a kohászat verejtékes munkát igénylő szakmai területére (1962 Hiller István² CD52) | A város lakosainak és a bányász-erdész-kohász főiskolásoknak, majd egyetemistáknak generációi ismerték [Böszörményi Nagy Károlyt] (1986 Molnár László CD52).

ÖU: vas~.

ÖE: ~szakszervezet.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. kohó; ÉKsz.

kohász főnév (jelzőként is)
1.
kohászattal mint ipari tevékenységgel foglalkozó szakmunkás; kohómunkás
felette fontos a’ Kohászra (Hüttenmann) nézve a’ tűzanyag, ’s ennek eszközei
(1832 Kacskovics Lajos)
Medvének híják a kohászok az olyan vastömeget, mely hibás olvasztás miatt nem jött ki a kohóból, s melyet azután mint kárba veszett tömeget kemencéstől együtt ki kell lökni
(1870 Jókai Mór)
magának a szinfémnek előállítása az ókor kohászainak nem sikerült, mert a szinfémet érceiből csak oly hőmérsékletnél redukálhatjuk ki, melynél a cink már gőz alakba megy át, a gőzt pedig alkalmas készülékek hiján nem tudták sűríteni
(1893 PallasLex.)
a régi kohászok közvetlen működési területük környékén az erdőt teljesen kiirtották
(1956 Sodró László)
A látszat ellenére is monokulturális [Borsod-Abaúj-Zemplén] megye a rendszerváltás nagy vesztese. Bezártak a bányák, a diósgyőri és az ózdi kohászokat szélnek eresztették, leépült az építőipar, vegetál a gépgyártás
(1998 Tények könyve)
kohász szakmunkásból
(2000 Magyar Hírlap)
2.
kohászattal mint műszaki tudománnyal foglalkozó, ill. felsőoktatási intézményben kohászatból mérnöki képesítést szerzett kohómérnök szakember
A magyar mérnök és épitész-egyletben a bányászati és kohászati szakosztály tegnap alakult meg. A bányászok és kohászok külön egyesületet szándékoztak alakitani, de Kerpely Antal miniszteri tanácsos felhivására a mérnök- és épitész egyletben tömörültek, hogy a szakértők szét ne forgácsolódjanak
(1881 Pesti Hírlap márc. 10.)
Fichtel János (1732–1795) a mineralogus, geologus és kohász, Erdély és a Kárpátok némely geologiai viszonyainak egyik legelső leirója, hosszabb ideig tisztviselősködött ugyan Erdélyben, de pályáját és életét is Bécsben fejezte be
(1896 Pethő Gyula)
Kerpely Antal lovag, bányász és kohász, szül.született 1837. Aradon, megh.meghalt 1907. Selmecen. Előbb Aninán vaskohómérnök volt. 1865. értékesítette ismert szabadalmát, mely a vasgyártásban korszakalkotó volt, t. i.tudniillik a vasnak kén-, réz- és foszformentes gyártását
(1927 TolnaiÚjLex.)
Kohász üzemmérnök, 10 éves öntödei gyakorlattal vidékre menne
(1971 Népszabadság nov. 24.)
a közgazdászok képzését 1934-ben a Műegyetem vette át. Ide olvadt be a bányászokat, kohászokat és erdőmérnököket képző soproni főiskola
(1993 A magyarság kézikönyve)
2a.
kohászatot tanuló egyetemi v. főiskolai hallgató
Az egyes szakosztályok hallgatóinak száma volt az épitészeti szakon 445 (tavaly 446), a kulturmérnököknél 561 (tavaly 604), […] kémikus és kohász 255 (tavaly 287)
(1905 Budapesti Hírlap júl. 15.)
Amióta Selmecbányán elkezdődött a kohászok szakképzése, az Alma Mater évről évre bocsátja ki neveltjeit a kohászat verejtékes munkát igénylő szakmai területére
(1962 Hiller István²)
A város lakosainak és a bányász-erdész-kohász főiskolásoknak, majd egyetemistáknak generációi ismerték [Böszörményi Nagy Károlyt]
(1986 Molnár László)
ÖU: vaskohász
ÖE: kohászszakszervezet
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. kohó; ÉKsz.

Beállítások