tövisszúró gébics l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben

tövisszúró mn és fn 1A

I. mn

tövisszúró gébics (Áll) ’egész Eurázsiában elterjedt, az őrgébicseknél kisebb testű, jellemzően bokrokkal tarkított tisztásokon élő, nagyobb rovarokból, es. kisebb emlősökből, madarakból, kétéltűekből álló zsákmányából a felesleget gyakr. a bokrok töviseire felszúrva elraktározó gébics, ill. e madarak faja (Lanius collurio)’ ❖ Tövisszúró gébits (Kilenczfojtó) L. [= Lanius] Collurio (1799 Főldi János C6339, 141) | az erdőszél bokrain, egy tüskés galagonyán ott ült Collurio úr, jómagyarán a tövisszúró Gebics. Tövisekre fölpeczkelt, vergődő és kapálódó cserebogarai között bolondos farkcsóválás mellett folyton folyvást csettegetett az úton elvonuló szekerek lovaira (1894 Herman Ottó C2085, 63) | A legnagyobb pusztítást a kertek és ligetek énekesei között végzi a tövisszúró gébics, amikor is igen kártékonnyá válik. Ahol megtelepszik egy tövisszúró-pár, onnan lassanként eltűnnek az összes poszáták, füzikék, rozsdafarkuak, fülemilék, légykapók, sőt az apróbb odulakók is (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A tövisszúró gébics vonuló madár, korán elmegy, és csak késő tavasszal tér vissza Afrikából, ahol a telet tölti (2003 Természet Világa CD50).

II. fn

’tövisszúró gébics mint állat’ ❖ eszünkbe jutott a mi kedves városligetünk, a hol ezelőtt tizenöt évvel még megcsattogott a fülemüle, ághegyről kelve ivelt a légykapó és csettegetett a tövisszuró – kipusztult az mind! (1900 Budapesti Hírlap júl. 10. C0055, 2) | [a kis őrgébics] esetleg az Alföld egyes tájain gyakoribb, de viszont sokkal kényesebb igényű a tartózkodási hely tekintetében, mint a tövisszúró (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A tövisszúró. Egyszer sokáig figyeltem. Szép, gesztenyevörös madár (1971 Illés Endre CD53) | Remélem, hogy a bokrokra feltűzött rovarok ezután is jelezni fogják a tövisszúrók létezését (2003 Természet Világa CD50).

Vö. CzF. tövisszurógébics; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

tövisszúró gébics - lásd szókapcsolatként az alábbi szócikkben
tövisszúró melléknév és főnév 1A
I. melléknév
(csak szókapcsolatban)
tövisszúró gébics (Áll)
egész Eurázsiában elterjedt, az őrgébicseknél kisebb testű, jellemzően bokrokkal tarkított tisztásokon élő, nagyobb rovarokból, es. kisebb emlősökből, madarakból, kétéltűekből álló zsákmányából a felesleget gyakr. a bokrok töviseire felszúrva elraktározó gébics, ill. e madarak faja (Lanius collurio)
Tövisszúró gébits (Kilenczfojtó) L. [= Lanius] Collurio
(1799 Főldi János)
az erdőszél bokrain, egy tüskés galagonyán ott ült Collurio úr, jómagyarán a tövisszúró Gebics. Tövisekre fölpeczkelt, vergődő és kapálódó cserebogarai között bolondos farkcsóválás mellett folyton folyvást csettegetett az úton elvonuló szekerek lovaira
(1894 Herman Ottó)
A legnagyobb pusztítást a kertek és ligetek énekesei között végzi a tövisszúró gébics, amikor is igen kártékonnyá válik. Ahol megtelepszik egy tövisszúró-pár, onnan lassanként eltűnnek az összes poszáták, füzikék, rozsdafarkuak, fülemilék, légykapók, sőt az apróbb odulakók is
(1933 Az állatok világa ford.)
A tövisszúró gébics vonuló madár, korán elmegy, és csak késő tavasszal tér vissza Afrikából, ahol a telet tölti
(2003 Természet Világa)
II. főnév
eszünkbe jutott a mi kedves városligetünk, a hol ezelőtt tizenöt évvel még megcsattogott a fülemüle, ághegyről kelve ivelt a légykapó és csettegetett a tövisszuró – kipusztult az mind!
(1900 Budapesti Hírlap júl. 10.)
[a kis őrgébics] esetleg az Alföld egyes tájain gyakoribb, de viszont sokkal kényesebb igényű a tartózkodási hely tekintetében, mint a tövisszúró
(1933 Az állatok világa ford.)
A tövisszúró. Egyszer sokáig figyeltem. Szép, gesztenyevörös madár
(1971 Illés Endre)
Remélem, hogy a bokrokra feltűzött rovarok ezután is jelezni fogják a tövisszúrók létezését
(2003 Természet Világa)
Vö. CzF. tövisszurógébics; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások