árkus fn 4Aárkos (rég)

1. (kissé rég) ’〈a 19. századig:〉 egy merítéssel előállított, a merítőszitának megfelelő(, egyedileg változó) méretű, ill. ritk. meghatározott méretűre vágott lap mint a papír mértékegysége’ ❖ Irópapiros egy kontzban 24 árkus, nyomtató pedig 25 árkus van. […] A’ könyvnyomtatók egy kontzra nyomtatott papirost 23 árkust számlálnak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315018, 318) | Vegyen, egy árkus tiszta papirost (1879 Jókai Mór CD18) | egy árkus görgényi meritetlent [ti. papírt] (1882 Petelei István C3486, 52) | [a megbízások] egy egész árkus diós-győri papirost foglalnak el (1899 Vay Sarolta C4393, 155) | a 19. sz.-ig a papírlapokat ún. merítőszitával egyenként készítették, így az 1 árkus egy (papírfajtánként változó tényleges méretű) lapot jelentett (1994 MagyarNagyLex. C5815, 384).

1a. (jelzőként is) (kissé rég) ’ilyen nagyságú, kül. írásra haszn. (kétrét hajtott) papírlap; árkuspapír, ívpapír’ ❖ már egéſz árkusokat, söt egéſz Könyveket írnak ſzületett nyelveken (1772 Tordai Sámuel 7353001, [III]) | Egy árkust majd nem egészen be töltvén írásom tsak éjfélutáni két ora el folyásakor válhattam el a’ munkásságtól (1806 Horvát István 8186009, 285) | [Misi] látta, hogy ez a levél csak valami öt-hat sor és mégis olyan soká olvasta a lány, mintha egy egész árkus lett volna teleírva (1920 Móricz Zsigmond C3223, 124) | Telefirkált árkusokat húzott elő (1968 Benedek István 9041002, 130).

1b. (jelzőként is) (rég, Könyv) ’〈könyvkötészeti, ill. terjedelemszámítási egységként:〉 egy lapból (háromszori) összehajtással és vágással létrehozott, ma rendsz. 16 nyomtatott oldal’ ❖ az nyomtatásban eshető hibáknak Árkusonként való meg-igazittása (1787 Ráday Gedeon¹ C2554, 123) | Nagy nyóltzad formában 45 és fél árkusokból áll a’ Darab, ’s az F. betig terjed (1796 Magyar Hírmondó 7444133, 448) | A II. kötet utolsó árkusa már ki van szedve (1827 Szemere Pál 8439055, 226).

1c. (rég) ’folyóirat, es. könyv egy füzete, kötete’ ❖ ma indúl az els árkos (1789 Magyar Kurír C0315, 1340) | Toldalék. A’ Magyar Hírmondónak Januarius 6ik napján 1792ben költ árkusához (1792 Magyar Hírmondó C5808, 33) | A’ megigért Hivatalbéli Szótárral árkusonként fogunk szolgálni (1808 Hazai és Külföldi Tudósítások C0191, 8).

2. (rég) ’árkád, boltív, ill. diadalív’ ❖ Míg mátráczomat, párnáimat kiszedték, én eszmélet nélkül, igen sebes lépésekkel jártam fel ’s alá, innen az árkusokon (1828 Kazinczy Ferenc 7033013, 301) | Az kapunak árkusa alatt (1808 Haller Gábor C2558, 392) | A sok viszontagságon átment kapu [ti. Titus diadalíve] mai alakját 1821-ben nyerte. Ez arcus közelében találták meg 1902-ben Juppiter Stator templomának maradványait (1904 ÓkoriLex. CD28) | A színpad dobogója fölé hat arcust azaz ívet készíttettek valószínűleg fából (1999 Kilián István CD40).

2a. (rég) ’rendsz. félkör alakú szabályos görbe vonal(ban elrendezett ábra, minta stb.)’ ❖ árkus […] akármelly abronts darab forma kanyarodás (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 12. hasáb) | Ezeket [a díszítéseket] felűlről egy pántlikaforma árkus vette körűl ezen írással: Deo favente (1819 Fazekas Mihály C1701, 157).

J: ív.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

árkus főnév 4A
árkos 4A (rég)
1. (kissé rég)
〈a 19. századig:〉 egy merítéssel előállított, a merítőszitának megfelelő(, egyedileg változó) méretű, ill. ritk. meghatározott méretűre vágott lap mint a papír mértékegysége
Irópapiros egy kontzban 24 árkus, nyomtató pedig 25 árkus van. […] A’ könyvnyomtatók egy kontzra nyomtatott papirost 23 árkust számlálnak
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
Vegyen, egy árkus tiszta papirost
(1879 Jókai Mór)
egy árkus görgényi meritetlent [ti. papírt]
(1882 Petelei István)
[a megbízások] egy egész árkus diós-győri papirost foglalnak el
(1899 Vay Sarolta)
a 19. sz.század-ig a papírlapokat ún.úgynevezett merítőszitával egyenként készítették, így az 1 árkus egy (papírfajtánként változó tényleges méretű) lapot jelentett
(1994 MagyarNagyLex.)
1a. (jelzőként is) (kissé rég)
ilyen nagyságú, kül. írásra haszn. (kétrét hajtott) papírlap; árkuspapír, ívpapír
már egéſz árkusokat, söt egéſz Könyveket írnak ſzületett nyelveken
(1772 Tordai Sámuel)
Egy árkust majd nem egészen be töltvén írásom tsak éjfélutáni két ora el folyásakor válhattam el a’ munkásságtól
(1806 Horvát István)
[Misi] látta, hogy ez a levél csak valami öt-hat sor és mégis olyan soká olvasta a lány, mintha egy egész árkus lett volna teleírva
(1920 Móricz Zsigmond)
Telefirkált árkusokat húzott elő
(1968 Benedek István)
1b. (jelzőként is) (rég, Könyv)
〈könyvkötészeti, ill. terjedelemszámítási egységként:〉 egy lapból (háromszori) összehajtással és vágással létrehozott, ma rendsz. 16 nyomtatott oldal
az nyomtatásban eshető hibáknak Árkusonként való meg-igazittása
(1787 Ráday Gedeon¹)
Nagy nyóltzad formában 45 és fél árkusokból áll a’ Darab, ’s az F. betig terjed
(1796 Magyar Hírmondó)
A II. kötet utolsó árkusa már ki van szedve
(1827 Szemere Pál)
1c. (rég)
folyóirat, es. könyv egy füzete, kötete
ma indúl az els árkos
(1789 Magyar Kurír)
Toldalék. A’ Magyar Hírmondónak Januarius 6ik napján 1792ben költ árkusához
(1792 Magyar Hírmondó)
A’ megigért Hivatalbéli Szótárral árkusonként fogunk szolgálni
(1808 Hazai és Külföldi Tudósítások)
2. (rég)
árkád, boltív, ill. diadalív
Míg mátráczomat, párnáimat kiszedték, én eszmélet nélkül, igen sebes lépésekkel jártam fel ’s alá, innen az árkusokon
(1828 Kazinczy Ferenc)
Az kapunak árkusa alatt
(1808 Haller Gábor)
A sok viszontagságon átment kapu [ti. Titus diadalíve] mai alakját 1821-ben nyerte. Ez arcus közelében találták meg 1902-ben Juppiter Stator templomának maradványait
(1904 ÓkoriLex.)
A színpad dobogója fölé hat arcust azaz ívet készíttettek valószínűleg fából
(1999 Kilián István)
2a. (rég)
rendsz. félkör alakú szabályos görbe vonal(ban elrendezett ábra, minta stb.)
árkus […] akármelly abronts darab forma kanyarodás
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
Ezeket [a díszítéseket] felűlről egy pántlikaforma árkus vette körűl ezen írással: Deo favente
(1819 Fazekas Mihály)
J: ív
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások