árkus fn 4A árkos (rég)
1. (kissé rég) ’〈a 19. századig:〉 egy merítéssel előállított, a merítőszitának megfelelő(, egyedileg változó) méretű, ill. ritk. meghatározott méretűre vágott lap mint a papír mértékegysége’ ❖ Irópapiros egy kontzban 24 árkus, nyomtató pedig 25 árkus van. […] A’ könyvnyomtatók egy kontzra nyomtatott papirost 23 árkust számlálnak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315018, 318) | Vegyen, egy árkus tiszta papirost (1879 Jókai Mór CD18) | egy árkus görgényi meritetlent [ti. papírt] (1882 Petelei István C3486, 52) | [a megbízások] egy egész árkus diós-győri papirost foglalnak el (1899 Vay Sarolta C4393, 155) | a 19. sz.-ig a papírlapokat ún. merítőszitával egyenként készítették, így az 1 árkus egy (papírfajtánként változó tényleges méretű) lapot jelentett (1994 MagyarNagyLex. C5815, 384).
1a. (jelzőként is) (kissé rég) ’ilyen nagyságú, kül. írásra haszn. (kétrét hajtott) papírlap; árkuspapír, ívpapír’ ❖ már egéſz árkusokat, söt egéſz Könyveket írnak ſzületett nyelveken (1772 Tordai Sámuel 7353001, [III]) | Egy árkust majd nem egészen be töltvén írásom tsak éjfélutáni két ora el folyásakor válhattam el a’ munkásságtól (1806 Horvát István 8186009, 285) | [Misi] látta, hogy ez a levél csak valami öt-hat sor és mégis olyan soká olvasta a lány, mintha egy egész árkus lett volna teleírva (1920 Móricz Zsigmond C3223, 124) | Telefirkált árkusokat húzott elő (1968 Benedek István 9041002, 130).
1b. (jelzőként is) (rég, Könyv) ’〈könyvkötészeti, ill. terjedelemszámítási egységként:〉 egy lapból (háromszori) összehajtással és vágással létrehozott, ma rendsz. 16 nyomtatott oldal’ ❖ az nyomtatásban eshető hibáknak Árkusonként való meg-igazittása (1787 Ráday Gedeon¹ C2554, 123) | Nagy nyóltzad formában 45 és fél árkusokból áll a’ Darab, ’s az F. betig terjed (1796 Magyar Hírmondó 7444133, 448) | A II. kötet utolsó árkusa már ki van szedve (1827 Szemere Pál 8439055, 226).
1c. (rég) ’folyóirat, es. könyv egy füzete, kötete’ ❖ ma indúl az els árkos (1789 Magyar Kurír C0315, 1340) | Toldalék. A’ Magyar Hírmondónak Januarius 6ik napján 1792ben költ árkusához (1792 Magyar Hírmondó C5808, 33) | A’ megigért Hivatalbéli Szótárral árkusonként fogunk szolgálni (1808 Hazai és Külföldi Tudósítások C0191, 8).
2. (rég) ’árkád, boltív, ill. diadalív’ ❖ Míg mátráczomat, párnáimat kiszedték, én eszmélet nélkül, igen sebes lépésekkel jártam fel ’s alá, innen az árkusokon (1828 Kazinczy Ferenc 7033013, 301) | Az kapunak árkusa alatt (1808 Haller Gábor C2558, 392) | A sok viszontagságon átment kapu [ti. Titus diadalíve] mai alakját 1821-ben nyerte. Ez arcus közelében találták meg 1902-ben Juppiter Stator templomának maradványait (1904 ÓkoriLex. CD28) | A színpad dobogója fölé hat arcust azaz ívet készíttettek valószínűleg fából (1999 Kilián István CD40).
2a. (rég) ’rendsz. félkör alakú szabályos görbe vonal(ban elrendezett ábra, minta stb.)’ ❖ árkus […] akármelly abronts darab forma kanyarodás (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 12. hasáb) | Ezeket [a díszítéseket] felűlről egy pántlikaforma árkus vette körűl ezen írással: Deo favente (1819 Fazekas Mihály C1701, 157).
J: ív.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.