árvaság fn 3A8

1. ’az a tény v. állapot, hogy vki árva, ill. vkinek árva volta’ ❖ az édesanyjának halála történik s árvaságra marad (1780 Hatvani István¹ 7277002, 33) | Míg bltsbe vóltam, estem árvaságra (1796 Gvadányi József C1923, 102) | Az Árvaság nem azért keserves, hogy a’ fiúnak testi Apja, vagy Annya nintsen (1798 Nánásy Benjámin C3301, 28) | járt a házhoz egy fiatal, Vártay nevű nemes, ki korán árvaságra jutván, csekély örökében lakott magányosan a szomszédban (1832 Fáy András¹ 8139008, 241) | Bizony csak az árvaságtól őrizze meg az Isten az én gyermekeimet is (1937 Németh László² 9485040, 37) | A novella keletkezésének időpontjában Radnóti 17 éves, már túl van árvaságának felismerésén (1972 Katona Ferenc 2018014, 485) | Grúzia koldusa, festője volt Niko Piroszmanisvili, aki gyermekfejjel árvaságra jutva, falujában először bojtárként tengette életét nővéreivel (1987 Moldován Domokos 1111001, 14).

2. ’magány(osság), elhagyatottság, ill. vkinek, vminek magányos, magára hagyatott volta, állapota’ ❖ Nagyságod méltoztaſsék kegyes ſzemekkel tekinteni én reám, ſzegény árvaságomra, boldogtalan állapotomra, kóldús ſorsomra (1776 Klein Efraim 7182001, 222) | Ott nincsen árvaság, a’ hol te vagy (1839 Beöthy Zsigmond C1012, 93) | A sör és elvadult kert egyaránt méltók voltak a sörház árvaságához (1877 Márkus István¹ C3034, 281) | Te jó Isten, aki özvegyi árvaságomban még megszerezted nekem ezt a vig perczet (1892 Ágai Adolf C0545, 198) | fáj a tetők sivár árvasága (1919 u. Balázs Béla 9019030, 127) | Ha jött a téli alkonyat S elmosta mind a dombokat, Úgy borult árvasága rám, Mint remetére a magány (1934 Juhász Gyula¹ CD01) | az embersors iszonyú esettségének és árvaságának tücsökciripelése (1943 Örley István 9501002, 332) | [Mikes Kelemen] képzeletbeli nénjéhez írt levelekben birkózott a rodostói árvasággal (1963 Czine Mihály 2027006, 40) | a tehetetlenül kitekeredő kezek árvaságát (1987 Csoóri Sándor 9090080, 614).

Sz: árvasági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árva; ÉKsz.; SzT.

árvaság főnév 3A8
1.
az a tény v. állapot, hogy vki árva, ill. vkinek árva volta
az édesanyjának halála történik s árvaságra marad
(1780 Hatvani István¹)
Míg bltsbe vóltam, estem árvaságra
(1796 Gvadányi József)
Az Árvaság nem azért keserves, hogy a’ fiúnak testi Apja, vagy Annya nintsen
(1798 Nánásy Benjámin)
járt a házhoz egy fiatal, Vártay nevű nemes, ki korán árvaságra jutván, csekély örökében lakott magányosan a szomszédban
(1832 Fáy András¹)
Bizony csak az árvaságtól őrizze meg az Isten az én gyermekeimet is
(1937 Németh László²)
A novella keletkezésének időpontjában Radnóti 17 éves, már túl van árvaságának felismerésén
(1972 Katona Ferenc)
Grúzia koldusa, festője volt Niko Piroszmanisvili, aki gyermekfejjel árvaságra jutva, falujában először bojtárként tengette életét nővéreivel
(1987 Moldován Domokos)
2.
magány(osság), elhagyatottság, ill. vkinek, vminek magányos, magára hagyatott volta, állapota
Nagyságod méltoztaſsék kegyes ſzemekkel tekinteni én reám, ſzegény árvaságomra, boldogtalan állapotomra, kóldús ſorsomra
(1776 Klein Efraim)
Ott nincsen árvaság, a’ hol te vagy
(1839 Beöthy Zsigmond)
A sör és elvadult kert egyaránt méltók voltak a sörház árvaságához
(1877 Márkus István¹)
Te jó Isten, aki özvegyi árvaságomban még megszerezted nekem ezt a vig perczet
(1892 Ágai Adolf)
fáj a tetők sivár árvasága
(1919 u. Balázs Béla)
Ha jött a téli alkonyat S elmosta mind a dombokat, Úgy borult árvasága rám, Mint remetére a magány
(1934 Juhász Gyula¹)
az embersors iszonyú esettségének és árvaságának tücsökciripelése
(1943 Örley István)
[Mikes Kelemen] képzeletbeli nénjéhez írt levelekben birkózott a rodostói árvasággal
(1963 Czine Mihály)
a tehetetlenül kitekeredő kezek árvaságát
(1987 Csoóri Sándor)
Sz: árvasági
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árva; ÉKsz.; SzT.

Beállítások