ázik tn ige 14a10
1. ’vmi huzamosabb ideig vízben v. más folyadékban van, hogy nedvességgel megszívja magát, (meg)puhuljon, (meg)tisztuljon stb.’ ❖ Veres dagadtt ſzemeket gyakran olly roſa vizzel kell kenni, mellyben ez fünek [ti. a sarkantyúvirágnak] meg-zuzott virági egynéhány oráig áztanak (1775 Csapó József 7062001, 241) | [ami nem kellett,] elhagyta égni; de a’ mellyekre ſzükségét gondolta, azokat ázott marha bőrökkel, ponyvákkal ’s lepedőkkel beboríttatta (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 551) | [a nanking nevű gyapjúszövetféle a] sós vizben 24 óráig ázott (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 65) | [a terített asztalon] már ott ázott egy vékony nyakú pelikános kancsóban három pünkösdi rózsa (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 53) | [a] fazékban gyíkbőrök áztak (1927 Benedek Elek 1015001, 61) | [a szennyeződött fegyverek] ebben a kádban áznak majd tízszázalékos nátriumcitrát oldatban (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 116) | [a pirított kenyérkockákra] a tejet ráöntjük, és tíz percig hagyjuk ázni (1990–1991 Frank Júlia CD19) | Egy lány teájában hasis ázik (1996 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’vki (szándéka ellenére) v. vmi (véletlenül) huzamosabb ideig vízben, más folyadékban, ill. vizes, nedves helyen tartózkodik’ ❖ Rossz kenyérrel, ázott sóval kinálnak (1883 Tóth Sándor C4311, 182) | [Lőtt egy darvat,] de azt is elvitte a víz […] Pedig két hétig ázott a sás közt, míg meglelte (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 144) | órák hosszat áztam a magzatvízben (1967 Örkény István 9500024, 132).
2. ’vki, vmi eső hatásának van kitéve, vizes lesz, megázik, (teljesen) átázik’ ❖ [a felhőnek] szünetlen Bugyognak locs cseppjei. Bent ásítok, kint meg ázom (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Havas eső esik Fakó lovam ázik (1842 Lukács Pál 8279016, 99) | az esőben áztam, a’ szélben dideregtem (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524419, 266) | Ver a hideg esső, a szokmányom [= posztóból készült kabátféle ruha] ázik (1862 Vadrózsák 8258083, 58) | A bánatos és barna asztagok Az őszi csönd ölén kallódva áznak (1910 Juhász Gyula¹ 9284260, 277) | Az eső nem áll el. Itt már Noéra kell gondolni a bárkával. Ázik a legénység. De áznak a tisztek, öreg őrnagyok, ezredesek. Csurog róluk a víz (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 104) | [az elnökhöz] odalépett egy úr, […] végre fölé tartott egy esernyőt, most meg ő ázott (1992 Németh Gábor 2027049, 48).
3. ’(nagyobb mennyiségű) víztől, folyadéktól v. a (korábban lehullott) sok csapadéktól (teljesen) átitatódik, nedvessé, vizessé válik, ill. átázik v. beázik’ ❖ bóltjai küls, ’S bels záporban nyögnek: nints, nintsen azokban Ép, ſzáraz. […] klnb’ vég ſelymek, ſok pénzbe kerl F ſzerek a’ vízben áznak, ſenyvednek (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | röstelék a skót urak Hogy ázik a cipő (1853 Arany János ford. CD01) | ruhája és a gyep havasi ég hűs harmatával ázott (1921 Áprily Lajos 9008013, 71) | egy kötet „Fidibusz” [című újság] a feldöntött likőrös üveg ragadós tócsájában ázott (1930 Márai Sándor 9421017, 9) | [Levelek, jegyek, reklámfüzetek] összedobálva, sárban és más szennyes levekben ázva, csapzottan és meggyalázottan várnak az uccaseprő munkájára (1936 Bálint György 9021001, 31) | Hiba miatt ázott a rendőrház (1997 Magyar Hírlap CD09) | [Az áradás után] sok helyen szürkészöld színű szennyes lé áll a templomokban, az utcán bútorok, épületmaradványok, a kimenekített családok személyes holmijai áznak (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a tető] zsindelyezése több helyen beszakadt, a templom falai évek óta áztak (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).
3a. ’vki, vmi (nagyobb mennyiségű) víz, folyadék, eső hatására vmilyenre, vmilyenné v. vmivé válik’ ❖ Pocsékká ázni, majd megfagyni (1831 e. Kazinczy Ferenc CD01) | facsaróvá volt ázva minden öltönye (1851 Jókai Mór CD18) | [az őszi esőzésekkor] a föld kátránnyá ázik (1876 Bulla János C1213, 225) | sártömeggé ázott téglahalom (1886 Jókai Mór CD18) | Csupa csatak volt az egész asszony és még gyatrábban nézett ki így tönkre ázva mint egyébként (1910 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a barnára ázott cukormaradékot összekotorták és felhozták a csészék fenekéről (1933 Szitnyai Zoltán 9681001, 89) | Noteszomat csak úgy mentettem meg, pocsékra ne ázzék a zsebemben, hogy a hónom alá szorítottam (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 104) | harmatlében ráncosra ázott meztelen láb (1952 Romániai magyar elbeszélők C3634, 156) | maga pacallá ázott […]. – Majd csak megszáradok (1978 Bodor Ádám 1020035, 114).
3b. (vál) ’〈vér, könny, izzadság〉 eláraszt vmit, ill. vmi v. vki(nek vmely testrésze) 〈vértől, könnytől, izzadságtól〉 nedvessé válik, nedvességben úszik’ ❖ Áh! áznak szemeim e kedvetlen szóra (1777 Ányos Pál CD01) | a’ főld ázik siralmimmal (1787 Főldi János 7112011, 174) | könyveivel [ti. könnyeivel] ſzabadíttójának kezeit ázatván (1791 Aranka György ford.–Gingins de Moiry 7010007, 67) | éjjel nappal izzadástól áztam (1793 Gvadányi József 7125020, 529) | Barna lánynak bús a szíve, Könnyektől ázik két szeme (1811 Dukai Takách Judit 8117006, 62) | hah, ismét könyben ázál (1832 Vörösmarty Mihály C4535, 425) | Könnytől ázik arczája (1836 Kisfaludy Sándor CD01) | a Duna vértül ázott partját (1857 Thaly Kálmán C4126, 52) | Szeme vérben ázik (1862–1863 Arany János C0639, 121) | ruhája vértől ázott (1893 Jókai Mór CD18) | míg a jövő termése vérben ázik, Még várni kell soká az aratásig (1929 Juhász Gyula¹ C2454, 314) | az elbukó nap vérében ázva (1938 Radnóti Miklós 9543125, 56) | a bűn férges szalmája alatt a feloldozatlanság verítékében ázva jogtalan Téged dicsérni (1967 Méliusz József 9433001, 154).
4. ázik vmiben (vál) ’〈fénnyel〉 el van árasztva vmi, 〈fényben〉 úszik vmi’ ❖ Ázik az utca friss aranyban [ti. napfényben] (1916 Babits Mihály C0695, 182) | A hold az ablakhoz csal. Meredek, magas háztetők áznak a fényben (1939 Cs. Szabó László CD10) | a lomb sugárban ázik (1941 Weöres Sándor CD10) | holdfényben ázott a kert (1967 Mándy Iván 9420003, 82).
5. (rég, ritk) ’nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyaszt(va lerészegedik); elázik’ ❖ ott kinn hadd essék, Az Uraknak is tsak tessék Ázni benn a’ szobába’ (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 142) | [édesapám] nem szokott kacagni, de már nagyon ázott volt. Csécsén nem ittak, de ezek a tügyi parasztok iszonyú korhelyek voltak, ha potyára kaptak s össze tudtak fogni, hogy valakit levetkeztessenek, aki hagyja magát (1939 Móricz Zsigmond C5087, 294).
Ö: agyon~, által~, át~, be~, el~, fel~, ki~, le~, meg~, össze~, szét~.
Fr: bőr.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.