ázsió fn 1A (csak egysz-ban)agio (rég)

1. (Pénz) ’pénznem, kül. nemesérc pénz, ill. értékpapír névértéke és az ezt meghaladó forgalmi, piaci értéke közötti, rendsz. százalékban kifejezett különbség, többletérték’ ❖ Agio ezüst 27½, arany 31½% (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 583) | jegyeim [ti. a Kossuth által kibocsátott bankjegyek] a bécsi piaczon is agióval forogtak (1884 Kossuth Lajos CD32) | [az aranypénz] ázsiója sok percent nyereséget jelentett (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [a vagyonkezelő] öt ponttal jutalmazza azt a befektetőt, amelyik a tőkeemelést ázsióval azaz a névérték felett […] hajtaná végre (1997 Figyelő CD2601).

1a. (Pénz, átv is) ’pénz(nem), értékpapír, váltó névértékhez viszonyított banki v. tőzsdei árfolyama, ill. annak növekedése’ ❖ lángeszem s még lángolóbb szemem […] ezek az én részvényeim […] A pesti nőbörzén szét vannak osztva, Az ázsiójok már fel van fokozva (1857 Szigligeti Ede C3992, 9) | A pénz ágióját a világesemények [befolyásolják] (1881 Vajda János C4647, 260) | A július 26-i tőzsdei premiert követő két hétben a nagybefektetői kereslet 2300 forintig tornászta fel a papírok ázsióját (1995 Figyelő CD2601).

1b. (rég, Pénz) ’pénznemek átváltásánál az árfolyamkülönbségből adódó értéknövekedés, ill. átváltási költség, nyereség’ ❖ a’ német bankókat 10 pc. veszteséggel is váltják be magyarra, ezüstre pedig 30 pc. agioval (1848 Életképek C0107, 730) | [a pénzváltók] idegen pénznemeket török pénzekre váltanak és nagyobb pénznemeket, az ázsió levonásával, apróra cserélnek (1897 PallasLex. CD02) | [a nap] az akkor már csak magas ázsióval konvertálható [= átváltható] magyar bankóknak arany és osztrák papirpénzre való beváltásával telt el (1899 Ábrányi Kornél¹ C0513, 33).

2. (rég, Ker) ’az az összeg, amit vminek a névleges értékén, ill. szokásos árán felül a vevővel fizettetnek, felár’ ❖ A régi bútort a zsidópiarcon Akármi agióval visszaváltom (1857 Szigligeti Ede C3992, 117) | Diadal, hölgyeim! Jegyeink az utolsóig mind elkeltek. Az utcákon ázsióval kínálják az elővásárlók! (1895 Jókai Mór CD18).

3. (biz) ’érték(elés), megbecsülés’ ❖ Elláttalak drága életbölcsességgel; Melynek egyre fölebb [!] rúg az ágiója (1860–1865 Barina Vendel C0797, 199) | Konyáry. […] becsületszavam – Szerényfi. Annak ma nem nagy agiója van (1867 Szász Károly² C3823, 201) | Egyik szomszédunknál [ti. Szlovéniában] ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelvtudás ázsiója (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (sajtó) ’vminek a keletje, keresettsége’ ❖ Az utóbbi években megnőtt a BÁV-os áruk ázsiója (1994 Magyar Hírlap CD09) | Lyukas bélyegek ázsiója (1995 Figyelő CD2601).

3b. (biz) ’elismertség, megbecsültség, népszerűség’ ❖ az írók agiója mindjárt leebb [!] száll nehány százalékkal (1862 Rózsaági Antal C3640, 35) | Nevetséges lesz az a büszke lány! Holnapra agiója hogy leszökken! (1867 Szász Károly² C3823, 244) | az atlétikának rendkívül magas az ázsiója Nagy-Britanniában (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a párt] politikai ázsiója erőteljesen megcsappant (1999 Figyelő CD2601).

ÖU: arany~, ezüst~, részvény~.

ÖE: ~alap, ~különbözet, ~veszteség.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

ázsió főnév 1A (csak egysz-ban)
agio 1A (rég)
1. (Pénz)
pénznem, kül. nemesérc pénz, ill. értékpapír névértéke és az ezt meghaladó forgalmi, piaci értéke közötti, rendsz. százalékban kifejezett különbség, többletérték
Agio ezüst 27½, arany 31½%
(1854 Gazdasági Lapok)
jegyeim [ti. a Kossuth által kibocsátott bankjegyek] a bécsi piaczon is agióval forogtak
(1884 Kossuth Lajos)
[az aranypénz] ázsiója sok percent nyereséget jelentett
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
[a vagyonkezelő] öt ponttal jutalmazza azt a befektetőt, amelyik a tőkeemelést ázsióval azaz a névérték felett […] hajtaná végre
(1997 Figyelő)
1a. (Pénz, átv is)
pénz(nem), értékpapír, váltó névértékhez viszonyított banki v. tőzsdei árfolyama, ill. annak növekedése
lángeszem s még lángolóbb szemem […] ezek az én részvényeim […] A pesti nőbörzén szét vannak osztva, Az ázsiójok már fel van fokozva
(1857 Szigligeti Ede)
A pénz ágióját a világesemények [befolyásolják]
(1881 Vajda János)
A július 26-i tőzsdei premiert követő két hétben a nagybefektetői kereslet 2300 forintig tornászta fel a papírok ázsióját
(1995 Figyelő)
1b. (rég, Pénz)
pénznemek átváltásánál az árfolyamkülönbségből adódó értéknövekedés, ill. átváltási költség, nyereség
a’ német bankókat 10 pc.percent veszteséggel is váltják be magyarra, ezüstre pedig 30 pc.percent agioval
(1848 Életképek)
[a pénzváltók] idegen pénznemeket török pénzekre váltanak és nagyobb pénznemeket, az ázsió levonásával, apróra cserélnek
(1897 PallasLex.)
[a nap] az akkor már csak magas ázsióval konvertálható [= átváltható] magyar bankóknak arany és osztrák papirpénzre való beváltásával telt el
(1899 Ábrányi Kornél¹)
2. (rég, Ker)
az az összeg, amit vminek a névleges értékén, ill. szokásos árán felül a vevővel fizettetnek, felár
A régi bútort a zsidópiarcon Akármi agióval visszaváltom
(1857 Szigligeti Ede)
Diadal, hölgyeim! Jegyeink az utolsóig mind elkeltek. Az utcákon ázsióval kínálják az elővásárlók!
(1895 Jókai Mór)
3. (biz)
érték(elés), megbecsülés
Elláttalak drága életbölcsességgel; Melynek egyre fölebb [!] rúg az ágiója
(1860–1865 Barina Vendel)
Konyáry. […] becsületszavam – Szerényfi. Annak ma nem nagy agiója van
(1867 Szász Károly²)
Egyik szomszédunknál [ti. Szlovéniában] ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelvtudás ázsiója
(1995 Magyar Hírlap)
3a. (sajtó)
vminek a keletje, keresettsége
Az utóbbi években megnőtt a BÁVBizományi Áruház Vállalat-os áruk ázsiója
(1994 Magyar Hírlap)
Lyukas bélyegek ázsiója
(1995 Figyelő)
3b. (biz)
elismertség, megbecsültség, népszerűség
az írók agiója mindjárt leebb [!] száll nehány százalékkal
(1862 Rózsaági Antal)
Nevetséges lesz az a büszke lány! Holnapra agiója hogy leszökken!
(1867 Szász Károly²)
az atlétikának rendkívül magas az ázsiója Nagy-Britanniában
(1994 Magyar Hírlap)
[a párt] politikai ázsiója erőteljesen megcsappant
(1999 Figyelő)
ÖU: aranyázsió, ezüstázsió, részvényázsió
ÖE: ázsióalap, ázsiókülönbözet, ázsióveszteség
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások