-beli (mn-ek képzőszerű utótagjaként, gyakr. szjelezhető előtaggal) -béli (/vál)

1. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (földrajzi) helyen v. vminek a belsejében levő, elhelyezkedő, ahhoz tartozó’ ❖ Ismérik az ö érdemeit nem tsak az ö Hazájabéliek, hanem minden kivül valók-is (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | Spártabéliek-is, hogy a’ muzsika ne gyakoroltasson meg-nem engedték, ſt az ütközetek alatt-is muzsikáltattak (1795 Gvadányi József ford. 7125025, 377) | a’ várbeli nép (1831 Vörösmarty Mihály 8524387, 207) | végbeli kapitányok (1874 Pauler Gyula CD57) | látom a falunkbeli kavicsos országutat, labodával, szerbtövissel a széleken (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | mennybéli Jóisten (1951 Veres Péter 9771010, 100) | ládabéli portékát (1981 NéprajziLex. CD47) | egyesült államokbeli tartózkodása idején (1996 Magyar Hírlap CD09) | Olcsón lehet marsbéli telket vásárolni egy budapesti ingatlanközvetítő irodában (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (földrajzi) helyen v. vminek a belsejében megjelenő, lefolyó’ ❖ hasbéli fájdalmaikat (1775 Csapó József 7062001, 109) | ázsiabéli szokásunk (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A mellhártya és tüdőbeli tüneményeket, nem különben a hasbántalmat illetőleg bizonyos változást nehéz előadni (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305004, 265) | figyelemmel kísérhetjük a lágerbeli eseményeket (1936 Veres Péter 9771027, 307) | a Graffiti mozibeli sajtótájékoztató (1990 Lovass Zoltán 1097002, 216).

1b. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett műben, (irodalmi) szövegben, ill. gondolat(sor)ban levő, itt megjelenő’ ❖ ſzáz Szent Irásbéli helyet-is elö-hozhatnék (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353006, 115) | csak a levélbeli tárgyak eránt tétetik említés (1826 Szemere Pál 8439071, 314) | második kiadásbelik (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | A szók mondatbeli viszonyitásának főeszköze a szóragozás (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | regénybeli asszonyok (1912 Molnár Ferenc² 9453007, 28) | a Hamlet-beli színészjelenet (1958 Rónay György 9573134, 196) | szövegbeli tematikus kapcsolatok (1985 Balázs János² 1009001, 216) | a módosítás Magyar Közlöny-beli megjelenését követően (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett csoporthoz, intézményhez, szervezethez tartozó’ ❖ a nemes második székely regimentbéliek (1773 Erdélyi jobbágyok panaszlevelei 7192001, 37) | ménesbeli Kantzának (1804 Tolnay Sándor 7351007, 46) | a jogtalanság után, mellyet osztálybeliim egyikétől tűrtél, nem sok érdemet fogsz nekünk tulajdonítani (1843 Petőfi Sándor ford.–James 8366460, 164) | a generációjabeli új magyar irodalom munkásai (1919 Mariay Ödön CD10) | az A)-beliek még harminc év mulva is úgy beszéltek a B)-istákkal, hogy „hogy lehetett B)-be járni”? (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 81) | a korai vásárlók 16 százaléka tekintette magát „alsó-középosztálybelinek(1982 Wessely Anna ford.–King 1080004, 228).

2a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett csoportban, intézményben, szervezetben folyó, megjelenő’ ❖ a Kolozsvári Universitásbéli füvéſz Profesſorſágra való hívatalra méltóztatta (1780 Magyar Hírmondó 7444008, 591) | a guberniumbéli szolgálattyához kedve nem volt (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 384) | az első huszár ezredbeli eseményeket megvizsgálva (1849 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a csecsemőknek intézetbeli gondozása (1912 RévaiNagyLex. C5701, 21) | Szolgálati és társaságbeli elfoglaltságán kívül Vronszkijnak még egy foglalatossága volt: a lovak (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 194) | szükség lenne az alapszerződés újbóli országgyűlésbeli megvitatására (1996 Országgyűlési Napló CD62).

3. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett időben, évben, időszakban élő, levő, ill. született v. keletkezett’ ❖ [Árpád szolgáinak egyike] Ballaginak neveztetett az akkor-beli Magyaroktól (1786 Dugonics András 7087010, 159) | [Ovidius] az általam forditott Tibullussal egy őtőbéli [= öltőbeli, vagyis nemzedékbeli] (1819 Perecsényi Nagy László C3480, VII) | az 1579-beliek nem sokáig bírták adományaikat (1870 Lázár Miklós CD57) | egyes-egyedül hazánkban találni jurabeli kőszenet (1896 PallasLex. CD02) | [a bárányok fülébe tetovált számról a juhászok] mindig tudják, hogy hánybeli az állat (1911 Malonyay Dezső 8292036, 248) | micsoda csíkos harisnyák és fodros harisnyakötők [a 10-es, 20-as években készült régi fényképeken]! És […] viselőik és tulajdonosaik sokkalta erkölcsösebbek és illemtudóbbak, mint a harmincas évekbeliek (1982 Jékely Zoltán 9278103, 23) | századunkbéli értékes, első kiadású könyvek (1994 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett időben, évben, időszakban megjelenő, lefolyó, ill. érvényes, szokásos’ ❖ nem szükség, de nem is lehet jövendőbeli bóldogságunkról tsak természetből okoskodni (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044009, 96) | [egészségünk] jobbadán szüléink testalkotások, egészségök ’s első esztendőinkbeli velünk bánásoktul függ (1831 Széchenyi István CD1501) | egész tanévbeli vizsgálati anyag (1848 Tavasi Lajos 8469011, 127) | az 1600–1602-beli csaták (1902 Magyar írók élete CD27) | az élmény tárgya éppúgy lehet múltbeli vagy jövőbeli, mint jelenlegi dolog vagy esemény (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 453).

3b. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’vmilyen, rendsz. vkivel v. vmivel azonos (élet)korban levő’ ❖ [Az anyajuh] olly igen eggy-kép, -ſzr, ’s-korbéli; tömén ſok’ ’S eggyenl-nyelv bárányok köz’tt-is azonnal Ismeri gyenge fiját (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 74) | az én időmbeliek jól emlékeznek arra a napra, mikor az a gyönyörű leány öngyilkos lett (1912 Réti Ödön CD10) | A gazdag leányok külön bandába jártak a velük egykorú gazdagabb kislegényekkel, a szegények a velük egyívású fiúkkal találkoztak. Az egyévbeliek, egy alombeliek vagy velembeliek tartottak össze (1990 Magyar néprajz CD47).

4. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett dologgal, jelenséggel, folyamattal, tevékenységgel stb. kapcs., ill. abban jelentkező, tapasztalható’ ❖ Mind a’ páſztorok pedig, mind a’ haláſzok, ollyan hivatalbéli [= hivatalos állásban levő] emberek, kiknek e’ világon ſok a’ gondgyok, ſok a’ fáradtságok (1772 Vajda Sámuel 7365001, 145) | Még valamit, gyalázatunkra meg-kell vallanom, tapaſztaltam némelly valláſunkbélieknél, mellyen titkon boſzonkodtam (1782 Kónyi János ford. 7190032, 24) | többes számbeli első eset (1805 Horvát István 8186007, 159) | a’ nemzésbeli kicsapongásnak táratnék tágas kapu (1842 Pesti Hírlap CD61) | Érintkezzék mindenki a hozzá hasonlókkal; de ez nem zárja ki, hogy a más sorsbeliekkel is öszsze ne jöhessen (1875 Sándor János 8642001, 100) | [Zichy János gróf] resszortjabeli folyó ügyekről referált őfelségének (1912 Ignotus CD10) | hatalmas számbeli fölényben (1975 László Gyula¹ 2042054, 100) | a labdarugásbeli viszonyokat (1985 Jakab Zoltán 1070001, 26) | egy képzeletbeli kis faluban (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (külső) elvont dolog szempontjából tekintett, így megmutatkozó, ill. (viszonyításban) azt alapul vevő’ ❖ idöbéli mivoltokról (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 44) | A számhatárzók a mennyiségbeli viszonyok s körülmények meghatárzására szolgálnak (1864 Szvorényi József 8458007, 217) | távolságbeli különbséget (1896 PallasLex. CD02) | a testek ha a térbeli kiterjedés azoktól elvonatik, sehol sincsenek (1910 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | a hasonlatosság bizonyos törzsfejlődésbeli rokonságra vezethető vissza (1933 Az állatok világa ford. CD46) | méret- és minőségbeli eltérésekre (1997 Magyarország földje CD05).

5. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett szellemi v. lelki tevékenységben, sajátosságban, tartalomban megmutatkozó, abban érzékelhető’ ❖ hitre való ſzívbéli indulat (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 94) | Talám a’ te Húgodnak éſzbéli hibája vagyon? (1793 Boér Sándor ford.–Schröder² 7053004, 170) | Ha hogy minden esetre csalhatatlanul biztosak lehetnénk, hogy a törvényhatóságok által rendelendő küldötségek mind értelmi, mind akaratbeli tehetséggel úgy lennének bizonyosan felruházva (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a beteg gyanakvása és itéletbeli botlása (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 135) | [tévedés, hogy] az elszigetelő és a ragozó nyelv a beszélő gondolkodásbeli lustaságáról [tanúskodik] (1937 Zsirai Miklós 9805001, 9) | jellembeli szilárdság (1980 Kovalovszky Miklós 9362001, 54) | szemléletbeli elfogultság (1989 Grezsa Ferenc 2025073, 156).

5a. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett belső, szellemi v. lelki dolog szempontjából tekintett, ill. (viszonyításban) azt alapul vevő’ ❖ a’ sokféle szív, és elmebéli változást, a’ mit a’ szerelem szokott okozni (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 216) | elvbeli különbség (1844 Pesti Hírlap CD61) | Ma már mértékkel és mérleggel tudjuk kimutatni a fiatalságnak fejlődésbeli elmaradottságát (1891 Budapesti Szemle 8673001, 376) | izlésbeli differenciálatlanság (1939 Független Újság 2126001, 7) | Nem érzékelteti a [Cromwell című angol] film a parlament felfogásbeli, vallási megosztottságát sem (1972 Bittei Lajos 2057038, 356) | műveltségbeli hasonlóságát (2000 Magyar néprajz CD47).

6. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett kategóriához, (minőségi) csoporthoz, típushoz tartozó’ ❖ A’ Téli, ’s nyári, és a’ fiatal bárányokbéli gyapjut (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 98) | [az alaptörvények] vagy irottak, vagy nem irottak az az: szokásbeliek (1847 Ramóczy Valerián 8388002, 24) | [Ausztriában] 18 év alatti férfi- és bármilly nő-nembeliek vesszőzés alá tartoznak (1852 Szokolay István 8451005, 55) | Az inditvány érdembeli része közhelyesléssel találkozott (1896–1898 Gracza György CD45) | elsővonalbelien szép (1930 Illés Endre CD10) | Egy élvonalbeli labdarúgó már nagyon fiatalon megismeri a sikert (1974 Zsolt István 9808004, 201) | első kategóriabeli árak (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban: rég v. nyj) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (elvont) dolog formájában, mineműségében létező, akként történő, jelentkező, ill. ahhoz tartozó, annak részét képező’ ❖ a’ béli szerencsétlenségemet (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | bánko ’s veksel beli [= váltóbeli] hitelezéseivel (1793 Bécsi Magyar Merkurius 7396001, 70) | ténybeli ellenmondások (1841 Pesti Hírlap CD61) | mind a város, mind a tábor a szükséges élelembeliekkel megkivántató mennyiségben láttatott el (1854 Teleki József² 8471008, 378) | mindössze három más meg más szinű ruhabelije van (1874 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1976, 406) | stilbeli örökség (1922 Horváth János 9261003, 81) | Mind ilyenek az mi uraink. Csak az eszem-iszom, meg a boritalbéli (1930 Móricz Zsigmond CD10) | pénzbeli hozzájárulás (1990 Országgyűlési Napló CD62) | az ízbeli élményt fokozza (2000 Új Könyvek CD29).

7a. (nem fn-i előtaggal) (kissé rég, ritk) ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett minőségben, formában stb. létező, jelentkező’ ❖ ha csak már is gyakortabéli vadászatodban, melyrül Beczkón hallottam, barátságos szíved meg nem roszasodott (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | örvendek e csekélybéli ajándéknak (1894 Ethnographia C6649, 48) | [A fejedelem] tiszta erkölcsi felfogása és külföldi nagyúri szokásai egyképen megkívánták a külsőbeli tisztaságot és rendet (1931 Szekfű Gyula CD42).

8. ’a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett alkalommal, esetben v. helyzetben megjelenő, ill. azzal összefüggésben való’ ❖ a’ két vesbeli [= kétversbeli, vagyis kétszeri] házaſság mind két nemnek meg-engettetik, a’ harmad izbeli paráznaſágnak tartatik (1788 Decsy Sámuel 7078006, 370) | a’ perbéli tzivódás Mind nyertes, mind veſztö félt károkkal adóztat (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 75) | Az ottlétünkbeli papot Vedágnak hívták (1823 Fogarasi Sámuel 7109007, 195) | [a rendek] el kivánják törülni vételbeli elsőbségét a földes uraknak (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a török nagyvezér] élesztette harczi vágyát, alkubeli fenhéjázását (1902 Széchy Károly CD55) | a megtámadott mandátum birtokosának eljárásbeli jogállásáról (1989 Ruszoly József 2015042, 59).

Ö: abbeli, agy~, ágy~, becsület~, béke~, céh~, ebbeli, elme~, ház~, háztartás~, hely~, hivatal~, hold~, írás~, jegy~, jövendő~, kebel~, kék~, kora~, kor~, láb~, mese~, mesterség~, mód~, nem~, öl~, rang~, rend~, szív~, szó~, tisztelet~, vér~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. falu, jonh, község, lábbeli, menny, ország, per, sziget, város, vér, vidék; ÉKsz.

-beli (mn-ek képzőszerű utótagjaként, gyakr. szjelezhető előtaggal)
-béli (/vál)
1. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban)
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (földrajzi) helyen v. vminek a belsejében levő, elhelyezkedő, ahhoz tartozó
Ismérik az ö érdemeit nem tsak az ö Hazájabéliek, hanem minden kivül valók-is
(1772 Tordai Sámuel)
Spártabéliek-is, hogy a’ muzsika ne gyakoroltasson meg-nem engedték, ſt az ütközetek alatt-is muzsikáltattak
(1795 Gvadányi József ford.)
a’ várbeli nép
(1831 Vörösmarty Mihály)
végbeli kapitányok
(1874 Pauler Gyula)
látom a falunkbeli kavicsos országutat, labodával, szerbtövissel a széleken
(1895 Mikszáth Kálmán)
mennybéli Jóisten
(1951 Veres Péter)
ládabéli portékát
(1981 NéprajziLex.)
egyesült államokbeli tartózkodása idején
(1996 Magyar Hírlap)
Olcsón lehet marsbéli telket vásárolni egy budapesti ingatlanközvetítő irodában
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (földrajzi) helyen v. vminek a belsejében megjelenő, lefolyó
hasbéli fájdalmaikat
(1775 Csapó József)
ázsiabéli szokásunk
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
A mellhártya és tüdőbeli tüneményeket, nem különben a hasbántalmat illetőleg bizonyos változást nehéz előadni
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
figyelemmel kísérhetjük a lágerbeli eseményeket
(1936 Veres Péter)
a Graffiti mozibeli sajtótájékoztató
(1990 Lovass Zoltán)
1b.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett műben, (irodalmi) szövegben, ill. gondolat(sor)ban levő, itt megjelenő
ſzáz Szent Irásbéli helyet-is elö-hozhatnék
(1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.Bunyan)
csak a levélbeli tárgyak eránt tétetik említés
(1826 Szemere Pál)
második kiadásbelik
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
A szók mondatbeli viszonyitásának főeszköze a szóragozás
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
regénybeli asszonyok
(1912 Molnár Ferenc²)
a Hamlet-beli színészjelenet
(1958 Rónay György)
szövegbeli tematikus kapcsolatok
(1985 Balázs János²)
a módosítás Magyar Közlöny-beli megjelenését követően
(2000 Magyar Hírlap)
2. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban)
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett csoporthoz, intézményhez, szervezethez tartozó
a nemes második székely regimentbéliek
(1773 Erdélyi jobbágyok panaszlevelei)
ménesbeli Kantzának
(1804 Tolnay Sándor)
a jogtalanság után, mellyet osztálybeliim egyikétől tűrtél, nem sok érdemet fogsz nekünk tulajdonítani
(1843 Petőfi Sándor ford.James)
a generációjabeli új magyar irodalom munkásai
(1919 Mariay Ödön)
az A)-beliek még harminc év mulva is úgy beszéltek a B)-istákkal, hogy „hogy lehetett B)-be járni”?
(1920 Móricz Zsigmond)
a korai vásárlók 16 százaléka tekintette magát „alsó-középosztálybelinek
(1982 Wessely Anna ford.King)
2a.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett csoportban, intézményben, szervezetben folyó, megjelenő
a Kolozsvári Universitásbéli füvéſz Profesſorſágra való hívatalra méltóztatta
(1780 Magyar Hírmondó)
a guberniumbéli szolgálattyához kedve nem volt
(1785 Daniel család újabb adattára)
az első huszár ezredbeli eseményeket megvizsgálva
(1849 Kossuth Lajos összes munkái)
a csecsemőknek intézetbeli gondozása
(1912 RévaiNagyLex.)
Szolgálati és társaságbeli elfoglaltságán kívül Vronszkijnak még egy foglalatossága volt: a lovak
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
szükség lenne az alapszerződés újbóli országgyűlésbeli megvitatására
(1996 Országgyűlési Napló)
3. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban)
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett időben, évben, időszakban élő, levő, ill. született v. keletkezett
[Árpád szolgáinak egyike] Ballaginak neveztetett az akkor-beli Magyaroktól
(1786 Dugonics András)
[Ovidius] az általam forditott Tibullussal egy őtőbéli [= öltőbeli, vagyis nemzedékbeli]
(1819 Perecsényi Nagy László)
az 1579-beliek nem sokáig bírták adományaikat
(1870 Lázár Miklós)
egyes-egyedül hazánkban találni jurabeli kőszenet
(1896 PallasLex.)
[a bárányok fülébe tetovált számról a juhászok] mindig tudják, hogy hánybeli az állat
(1911 Malonyay Dezső)
micsoda csíkos harisnyák és fodros harisnyakötők [a 10-es, 20-as években készült régi fényképeken]! És […] viselőik és tulajdonosaik sokkalta erkölcsösebbek és illemtudóbbak, mint a harmincas évekbeliek
(1982 Jékely Zoltán)
századunkbéli értékes, első kiadású könyvek
(1994 Magyar Hírlap)
3a.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett időben, évben, időszakban megjelenő, lefolyó, ill. érvényes, szokásos
nem szükség, de nem is lehet jövendőbeli bóldogságunkról tsak természetből okoskodni
(1773–1775 Bessenyei György¹)
[egészségünk] jobbadán szüléink testalkotások, egészségök ’s első esztendőinkbeli velünk bánásoktul függ
(1831 Széchenyi István)
egész tanévbeli vizsgálati anyag
(1848 Tavasi Lajos)
az 1600–1602-beli csaták
(1902 Magyar írók élete)
az élmény tárgya éppúgy lehet múltbeli vagy jövőbeli, mint jelenlegi dolog vagy esemény
(1982 Rózsahegyi Edit)
3b. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban)
vmilyen, rendsz. vkivel v. vmivel azonos (élet)korban levő
[Az anyajuh] olly igen eggy-kép, -ſzr, ’s-korbéli; tömén ſok’ ’S eggyenl-nyelv bárányok köz’tt-is azonnal Ismeri gyenge fiját
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
az én időmbeliek jól emlékeznek arra a napra, mikor az a gyönyörű leány öngyilkos lett
(1912 Réti Ödön)
A gazdag leányok külön bandába jártak a velük egykorú gazdagabb kislegényekkel, a szegények a velük egyívású fiúkkal találkoztak. Az egyévbeliek, egy alombeliek vagy velembeliek tartottak össze
(1990 Magyar néprajz)
4. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban)
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett dologgal, jelenséggel, folyamattal, tevékenységgel stb. kapcs., ill. abban jelentkező, tapasztalható
Mind a’ páſztorok pedig, mind a’ haláſzok, ollyan hivatalbéli [= hivatalos állásban levő] emberek, kiknek e’ világon ſok a’ gondgyok, ſok a’ fáradtságok
(1772 Vajda Sámuel)
Még valamit, gyalázatunkra meg-kell vallanom, tapaſztaltam némelly valláſunkbélieknél, mellyen titkon boſzonkodtam
(1782 Kónyi János ford.)
többes számbeli első eset
(1805 Horvát István)
a’ nemzésbeli kicsapongásnak táratnék tágas kapu
(1842 Pesti Hírlap)
Érintkezzék mindenki a hozzá hasonlókkal; de ez nem zárja ki, hogy a más sorsbeliekkel is öszsze ne jöhessen
(1875 Sándor János)
[Zichy János gróf] resszortjabeli folyó ügyekről referált őfelségének
(1912 Ignotus)
hatalmas számbeli fölényben
(1975 László Gyula¹)
a labdarugásbeli viszonyokat
(1985 Jakab Zoltán)
egy képzeletbeli kis faluban
(2000 Magyar Hírlap)
4a.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (külső) elvont dolog szempontjából tekintett, így megmutatkozó, ill. (viszonyításban) azt alapul vevő
idöbéli mivoltokról
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
A számhatárzók a mennyiségbeli viszonyok s körülmények meghatárzására szolgálnak
(1864 Szvorényi József)
távolságbeli különbséget
(1896 PallasLex.)
a testek ha a térbeli kiterjedés azoktól elvonatik, sehol sincsenek
(1910 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
a hasonlatosság bizonyos törzsfejlődésbeli rokonságra vezethető vissza
(1933 Az állatok világa ford.)
méret- és minőségbeli eltérésekre
(1997 Magyarország földje)
5.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett szellemi v. lelki tevékenységben, sajátosságban, tartalomban megmutatkozó, abban érzékelhető
hitre való ſzívbéli indulat
(1773 Kónyi János ford.Fénelon)
Talám a’ te Húgodnak éſzbéli hibája vagyon?
(1793 Boér Sándor ford.Schröder²)
Ha hogy minden esetre csalhatatlanul biztosak lehetnénk, hogy a törvényhatóságok által rendelendő küldötségek mind értelmi, mind akaratbeli tehetséggel úgy lennének bizonyosan felruházva
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
a beteg gyanakvása és itéletbeli botlása
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
[tévedés, hogy] az elszigetelő és a ragozó nyelv a beszélő gondolkodásbeli lustaságáról [tanúskodik]
(1937 Zsirai Miklós)
jellembeli szilárdság
(1980 Kovalovszky Miklós)
szemléletbeli elfogultság
(1989 Grezsa Ferenc)
5a.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett belső, szellemi v. lelki dolog szempontjából tekintett, ill. (viszonyításban) azt alapul vevő
a’ sokféle szív, és elmebéli változást, a’ mit a’ szerelem szokott okozni
(1796 Kisfaludy Sándor)
elvbeli különbség
(1844 Pesti Hírlap)
Ma már mértékkel és mérleggel tudjuk kimutatni a fiatalságnak fejlődésbeli elmaradottságát
(1891 Budapesti Szemle)
izlésbeli differenciálatlanság
(1939 Független Újság)
Nem érzékelteti a [Cromwell című angol] film a parlament felfogásbeli, vallási megosztottságát sem
(1972 Bittei Lajos)
műveltségbeli hasonlóságát
(2000 Magyar néprajz)
6. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban)
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett kategóriához, (minőségi) csoporthoz, típushoz tartozó
A’ Téli, ’s nyári, és a’ fiatal bárányokbéli gyapjut
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
[az alaptörvények] vagy irottak, vagy nem irottak az az: szokásbeliek
(1847 Ramóczy Valerián)
[Ausztriában] 18 év alatti férfi- és bármilly nő-nembeliek vesszőzés alá tartoznak
(1852 Szokolay István)
Az inditvány érdembeli része közhelyesléssel találkozott
(1896–1898 Gracza György)
elsővonalbelien szép
(1930 Illés Endre)
Egy élvonalbeli labdarúgó már nagyon fiatalon megismeri a sikert
(1974 Zsolt István)
első kategóriabeli árak
(1995 Magyar Hírlap)
7. (az összetétel fn-i értékben is, ilyenkor rendsz. tbsz-ban: rég v. nyj)
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett (elvont) dolog formájában, mineműségében létező, akként történő, jelentkező, ill. ahhoz tartozó, annak részét képező
a’ béli szerencsétlenségemet
(1773 Barcsay Ábrahám)
bánko ’s veksel beli [= váltóbeli] hitelezéseivel
(1793 Bécsi Magyar Merkurius)
ténybeli ellenmondások
(1841 Pesti Hírlap)
mind a város, mind a tábor a szükséges élelembeliekkel megkivántató mennyiségben láttatott el
(1854 Teleki József²)
mindössze három más meg más szinű ruhabelije van
(1874 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
stilbeli örökség
(1922 Horváth János)
Mind ilyenek az mi uraink. Csak az eszem-iszom, meg a boritalbéli
(1930 Móricz Zsigmond)
pénzbeli hozzájárulás
(1990 Országgyűlési Napló)
az ízbeli élményt fokozza
(2000 Új Könyvek)
7a. (nem fn-i előtaggal) (kissé rég, ritk)
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett minőségben, formában stb. létező, jelentkező
ha csak már is gyakortabéli vadászatodban, melyrül Beczkón hallottam, barátságos szíved meg nem roszasodott
(1773 Barcsay Ábrahám)
örvendek e csekélybéli ajándéknak
(1894 Ethnographia)
[A fejedelem] tiszta erkölcsi felfogása és külföldi nagyúri szokásai egyképen megkívánták a külsőbeli tisztaságot és rendet
(1931 Szekfű Gyula)
8.
a kiindulásul szolgáló szóval v. szókapcsolattal megnevezett alkalommal, esetben v. helyzetben megjelenő, ill. azzal összefüggésben való
a’ két vesbeli [= kétversbeli, vagyis kétszeri] házaſság mind két nemnek meg-engettetik, a’ harmad izbeli paráznaſágnak tartatik
(1788 Decsy Sámuel)
a’ perbéli tzivódás Mind nyertes, mind veſztö félt károkkal adóztat
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Az ottlétünkbeli papot Vedágnak hívták
(1823 Fogarasi Sámuel)
[a rendek] el kivánják törülni vételbeli elsőbségét a földes uraknak
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
[a török nagyvezér] élesztette harczi vágyát, alkubeli fenhéjázását
(1902 Széchy Károly)
a megtámadott mandátum birtokosának eljárásbeli jogállásáról
(1989 Ruszoly József)
Vö. ÉrtSz.; TESz. falu, jonh, község, lábbeli, menny, ország, per, sziget, város, vér, vidék; ÉKsz.

Beállítások