barátkozik tn ige 14a10

1. ’szereteten és ragaszkodáson alapuló, ill. közvetlen, szívélyes kapcsolatot létesít vkivel’ ❖ Nehezen barátkozik a’ hosszú nevü emberekkel (1778 Bessenyei György¹ ford.–Bessenyei C1093, 34) | A janicsárok a táborból felmentek Buda várába, bámészkodni, s ott barátkoztak a polgárnéppel (1860 Jókai Mór CD18) | [A magyar emberek] nehezen barátkoznak; de annál melegebben tudják aztán éreztetni a barátságot (1888 Sziklay János 8447002, 145) | [Walt Whitman] bejárja Középamerikát és Délamerikát, elégedetten, boldogan kószál, barátkozik a néppel és gyerekekkel (1921 Kosztolányi Dezső 9359422, 24) | gyorsan barátkozó természetére (1931 Pintér Jenő CD44) | Délután megpróbáltam barátkozni a betegekkel (1968 Benedek István 9041002, 130) | nem mert barátkozni, nehogy meg kelljen hívnia valakit „abba a szörnyű lakásba” (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044008, 127).

2. ’baráti kapcsolatot tart fenn vkivel, ill. ilyen kapcsolat keretein belül v. ilyen kapcsolat céljából (rendszeresen) találkozik, beszélget stb. vkivel’ ❖ barátkozhatsz-é már Leónidással? (1772 Bessenyei György¹ C1075, 81) | A’ kik igaz szívből hozzád barátkoztak, azokra mint Mestereidre, úgy figyelmezz (1783 Molnár János C0292, 614) | ezek csak azért barátkoznak, hogy valami titkot kikapjanak! (1875 Jókai Mór CD18) | Láttam, barátkoztam, nem is egyszer, véle (1907–1915 Baksay Sándor ford.–Homérosz C0735, 272) | a Gimesi nagyanyja sohasem engedné meg, hogy a fia rosszabb tanulóval barátkozzék(1920 Móricz Zsigmond 9462009, 82) | Nagyforgalmú utaknál elsősorban az út azonos oldalán lakó emberek barátkoznak egymással (1989 Szitó Imre 2035005, 224).

2a. ’〈személlyel, közösséggel〉 közvetlen, szívélyes kapcsolatot tart fenn, ill. ilyen helyzeteket, alkalmakat, találkozásokat teremt’ ❖ [Damaszkuszi Miklós] nagy Heródesſel, és Octavius Auguſtuſſal egy azon idben élt; ’s mindenikkel nyájaſon barátkozott (1802 Molnár János 7445031, 25) | A császár a polgárság ellenségeivel barátkozik? (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 100) | Csatáry méltóságos úr igazi úr: nem áll le a cseléddel barátkozni se, de perlekedni se (1940 Veres Péter C4411, 122) | Ellenzéki pártvezetők barátkoztak a sajtóval a tavalyi Médiahajón (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. (kissé rég, szépítő is) ’szerelmi kapcsolatot tart fenn, ill. ilyen kapcsolat céljából ismerkedik, találkozgat vkivel’ ❖ Suvarov ntelen, és a’ fejér ſzemélyekkel épen nem barátkozik (1794 Molnár János 7445010, 181) | A barna Nánival oſztán barátkoztam, Mi által magamnak tsak bút ’s bajt okoztam. Ezt ſzke Fánival ismét felváltottam, De ſorsomat azzal megnem jobbitottam (1801 Sándor István 7287103, 261) | Sok ifjú és leány Barátkozék, Csendes tanujok volt A’ kút ’s az ég (1844 Vörösmarty Mihály 8524321, 87) | Leánybarátaim, rólam tanuljatok, Hogy irigy legénynyel ne barátkozzatok (1882 Székelyföldi gyűjtés C3000, 102) | [Rezeda Kázmér] varróleányokkal barátkozott (1913 Krúdy Gyula CD54).

2c. ’〈állattal, kül. kutyával〉(élelemmel, játékkal, simogatással stb. kedveskedve) játszadozik, ill. félelem nélküli (társas) kapcsolatban van’ ❖ a spanyolnál harci segédtárs [a kutya], az olasznak utcáló komédiás, az angolok barátkoznak vele (1847 Jókai Mór 8209023, 414) | barátkoztak az emberek az ugynevezett fenevadakkal (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Egy farkaskutyával barátkozott, melyet gyakran behívott szobájába s ott tartott rejtélyes céllal (1925 Kosztolányi Dezső 9359449, 73) | pórázon vezetik őket [ti. a kutyákat], nem lehet barátkozni velük, ételt vagy cukrot egyáltalán nem fogadnak el senkitől (1986 Nádas Péter 9466003, 209).

3. barátkozik vmivel ’ismerkedik vmivel, ill. igyekszik hozzászokni vmihez’ ❖ Önmagával vagdalkozni, Nyúgalmat nem lelhetni; A vadsággal barátkozni, És bújdosni szeretni; […] Az örömből mérget színi, Éjjel nappal sírni ríni, – A ki szeret, ezt nyeri: Rabját Amor így veri (1798 Kisfaludy Sándor CD01) | mi férfiak, kik könyvekkel, tudományokkal sokat barátkozunk, egy kissé pedantokká leszünk (1838 Kossuth Lajos CD32) | Ha a szent szertartást bevégezők, Majd elbeszélem szép Héro halálát. Addig barátkozzatok e csodával (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | Ezen gondolatot a magyar történetekkel barátkozott iró a kor szelleme szerént hiven fölfogva, mi szép pályát nyithat … nyelvének virágzatására (1884 Gyulai Pál C4535, 476) | a rájuk rótt feladattal igyekeztek barátkozni (1925 Mihály Dezső CD10) | az elmúlással barátkozó, öregséggel viaskodó versek (1974 Monoki György 2025043, 656) | Hát, még egy kicsit barátkoznom kell a gondolattal! (1987 Márton László 1107003, 143).

Ö: meg~, össze~.

Vö. CzF. ~, barátkozó, barátkoztat; ÉrtSz.; TESz. barát; ÉKsz.; SzT.

barátkozik tárgyatlan ige 14a10
1.
szereteten és ragaszkodáson alapuló, ill. közvetlen, szívélyes kapcsolatot létesít vkivel
Nehezen barátkozik a’ hosszú nevü emberekkel
(1778 Bessenyei György¹ ford.Bessenyei)
A janicsárok a táborból felmentek Buda várába, bámészkodni, s ott barátkoztak a polgárnéppel
(1860 Jókai Mór)
[A magyar emberek] nehezen barátkoznak; de annál melegebben tudják aztán éreztetni a barátságot
(1888 Sziklay János)
[Walt Whitman] bejárja Középamerikát és Délamerikát, elégedetten, boldogan kószál, barátkozik a néppel és gyerekekkel
(1921 Kosztolányi Dezső)
gyorsan barátkozó természetére
(1931 Pintér Jenő)
Délután megpróbáltam barátkozni a betegekkel
(1968 Benedek István)
nem mert barátkozni, nehogy meg kelljen hívnia valakit „abba a szörnyű lakásba”
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
2.
baráti kapcsolatot tart fenn vkivel, ill. ilyen kapcsolat keretein belül v. ilyen kapcsolat céljából (rendszeresen) találkozik, beszélget stb. vkivel
barátkozhatsz-é már Leónidással?
(1772 Bessenyei György¹)
A’ kik igaz szívből hozzád barátkoztak, azokra mint Mestereidre, úgy figyelmezz
(1783 Molnár János)
ezek csak azért barátkoznak, hogy valami titkot kikapjanak!
(1875 Jókai Mór)
Láttam, barátkoztam, nem is egyszer, véle
(1907–1915 Baksay Sándor ford.Homérosz)
a Gimesi nagyanyja sohasem engedné meg, hogy a fia rosszabb tanulóval barátkozzék
(1920 Móricz Zsigmond)
Nagyforgalmú utaknál elsősorban az út azonos oldalán lakó emberek barátkoznak egymással
(1989 Szitó Imre)
2a.
〈személlyel, közösséggel〉 közvetlen, szívélyes kapcsolatot tart fenn, ill. ilyen helyzeteket, alkalmakat, találkozásokat teremt
[Damaszkuszi Miklós] nagy Heródesſel, és Octavius Auguſtuſſal egy azon idben élt; ’s mindenikkel nyájaſon barátkozott
(1802 Molnár János)
A császár a polgárság ellenségeivel barátkozik?
(1904 Herczeg Ferenc)
Csatáry méltóságos úr igazi úr: nem áll le a cseléddel barátkozni se, de perlekedni se
(1940 Veres Péter)
Ellenzéki pártvezetők barátkoztak a sajtóval a tavalyi Médiahajón
(1995 Magyar Hírlap)
2b. (kissé rég, szépítő is)
szerelmi kapcsolatot tart fenn, ill. ilyen kapcsolat céljából ismerkedik, találkozgat vkivel
Suvarov ntelen, és a’ fejér ſzemélyekkel épen nem barátkozik
(1794 Molnár János)
A barna Nánival oſztán barátkoztam, Mi által magamnak tsak bút ’s bajt okoztam. Ezt ſzke Fánival ismét felváltottam, De ſorsomat azzal megnem jobbitottam
(1801 Sándor István)
Sok ifjú és leány Barátkozék, Csendes tanujok volt A’ kút ’s az ég
(1844 Vörösmarty Mihály)
Leánybarátaim, rólam tanuljatok, Hogy irigy legénynyel ne barátkozzatok
(1882 Székelyföldi gyűjtés)
[Rezeda Kázmér] varróleányokkal barátkozott
(1913 Krúdy Gyula)
2c.
〈állattal, kül. kutyával〉 (élelemmel, játékkal, simogatással stb. kedveskedve) játszadozik, ill. félelem nélküli (társas) kapcsolatban van
a spanyolnál harci segédtárs [a kutya], az olasznak utcáló komédiás, az angolok barátkoznak vele
(1847 Jókai Mór)
barátkoztak az emberek az ugynevezett fenevadakkal
(1855 Vasárnapi Újság)
Egy farkaskutyával barátkozott, melyet gyakran behívott szobájába s ott tartott rejtélyes céllal
(1925 Kosztolányi Dezső)
pórázon vezetik őket [ti. a kutyákat], nem lehet barátkozni velük, ételt vagy cukrot egyáltalán nem fogadnak el senkitől
(1986 Nádas Péter)
3. barátkozik vmivel
ismerkedik vmivel, ill. igyekszik hozzászokni vmihez
Önmagával vagdalkozni, Nyúgalmat nem lelhetni; A vadsággal barátkozni, És bújdosni szeretni; […] Az örömből mérget színi, Éjjel nappal sírni ríni, – A ki szeret, ezt nyeri: Rabját Amor így veri
(1798 Kisfaludy Sándor)
mi férfiak, kik könyvekkel, tudományokkal sokat barátkozunk, egy kissé pedantokká leszünk
(1838 Kossuth Lajos)
Ha a szent szertartást bevégezők, Majd elbeszélem szép Héro halálát. Addig barátkozzatok e csodával
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
Ezen gondolatot a magyar történetekkel barátkozott iró a kor szelleme szerént hiven fölfogva, mi szép pályát nyithat … nyelvének virágzatására
(1884 Gyulai Pál)
a rájuk rótt feladattal igyekeztek barátkozni
(1925 Mihály Dezső)
az elmúlással barátkozó, öregséggel viaskodó versek
(1974 Monoki György)
Hát, még egy kicsit barátkoznom kell a gondolattal!
(1987 Márton László)
Vö. CzF. ~, barátkozó, barátkoztat; ÉrtSz.; TESz. barát; ÉKsz.; SzT.

Beállítások